Ismerkedési show-nkban izgalmas programokat szervezünk a kiválasztottaknak. Igazi mesebeli szállás várja őket a dunaszerdahelyi Villa Rosában: a kiválasztott hölgy baldachinos ágyban aludhat, a kiválasztott úr pedig igazi régimódi férfiszobában. Lássuk a képeket!
Tavasszal hirdettük meg ismerkedési show-nkat, amelyre rengetegen jelentkeztek. Kedves, vonzó, ámde magányos nők és férfiak jelentkezését vártuk, akik nem adták fel a reményt. Végül hat hölggyel és hat úrral vettük fel a kapcsolatot, akik aztán június végén a dunaszerdahelyi Villa Rosa étteremben egy gyertyafényes vacsorán találkozhattak egymással. (Fotó: Dömötör Ede)
Indul a hajó
Az est végén kiválasztottuk az egymásnak legszimpatikusabb párt, Imrecze Tímeát (27) és Juhász Attilát (26). Tímea rimaszombati, elsőéves Komáromban az egyetemen, alsó tagozatos tanító néni szeretne lenni. Attila éberhardi, közgazdasági egyetemet végzett, Pozsonyban dolgozik egy biztosítótársaságnál.
A kiválasztottak öt napot tölthetnek együtt, hogy jobban megismerjék egymást. Fotóriportunk az első közös nap eseményeibe nyújt bepillantást. Természetesen: folytatása következik!
Napsütéses nyári reggel. Tímea és Attila édes kettesben fogyasztják el villásreggelijüket a Villa Rosa vendégház teraszán. Közben ismerkednek, beszélgetnek, majd útnak indulunk. Fél tizenegykor megérkezünk Pozsonyba. Irány a kikötő!
A sétahajón ülve megcsodálhatjuk a főváros nevezetességeit, az új hidat egészen közelről is szemügyre vehetjük. Délben már a parton vagyunk. Betérünk a Café Mayerba, a város legnevesebb kávézójába (amely a császári cukrászkészítmények szállítójának a nevét viseli) – majd tovább folytatjuk a városnézést.
A patinás épületek mellett más látnivaló is akad: a világvárosok után Pozsonyban is megjelentek a színes tehénszobrok (csodák csodája, mindketten a kék tehenet választják szívük legkedvesebbjének). A tehénparádé eme „résztvevői” az Óvárosban és a Duna partján álldogálnak.
Végigsétálunk a város legrégebbi utcáján, majd visszatérünk a Fő térre, hogy megpihenjünk.
Séta az óvárosban
Megebédelünk a Roland Café teraszán: a bejáratnál megcsodáljuk Kempelen híres sakkozógépének a mását. (Az eredeti állítólag Napóleont is megverte.)
Ebédre várva a Roland Café teraszán
Párunk lefényképezkedik a reneszánsz kori Roland-szobor előtt, mi közben megkeressük rajta a négy pisilő fiút (egy időben a puritán polgárfeleségek közbelépésére el kellett távolítani őket).
Attila hozzáteszi, hogy a monda szerint Roland, a híres francia lovag minden nagypénteken a négy égtáj felé suhint kardjával, annak jeléül, hogy a város a védelme alatt áll.
Kölcsöncilinder Schöner Nácitól
Utána teszünk még egy sétát. Tímea szótlanul megy át a Mihály-kapu szűkebb átjáróján: a hiedelem szerint ez kívántatik meg minden férjhez menni kívánó leányzótól.
Utunk legvégén Attila egy szál rózsával lepi meg kiválasztottját. A képek – és az egymásra vetett pillantások – magukért beszélnek.
Egy rózsaszál szebben beszél...
Elmondhatjuk: a pár jól érezte magát. Nem volt olyan, hogy megakadt volna köztük a szó, minden pillanatban volt mondanivalójuk egymás számára. Szóba kerültek a családtagok, a tanulás, a munka, a szabadidő, és az előző kapcsolataikban szerzett tapasztalataikról is vallottak egymásnak.
„Az az igazi, ha a másik támogat a céljaim, terveim megvalósításában. Megérti, hogy nekem ezek fontosak, és nem szeretnék lemondani róluk” – árulta el Tímea. „Szerintem elengedhetetlen, hogy a fiú és lány azonos hullámhosszon legyenek. Ha mindketten mást akarnak, hosszabb távon nem működik a kapcsolat” – véli Attila.
Párunk esetében a kölcsönös szimpátia tovább erősödött, hisz több közös pontot is találtak egymás életében. Például mindkettőjük kedvenc színe a kék, mindketten kedvelik a komolyzenét – ja, és sportolni is szeretnek. (Ezért be is iktattunk a további programba egy teniszjátszmát és egy bowlingmeccset.)
