Igazság szerint még mindig kevés a magánóvoda, ahol kis csoportokban foglalkoznak a gyerekekkel, és idegen nyelvet is tanítanak. Hogyan néz ki egy ilyen óvoda, miben különbözik a sima óvodától?
Ennek jártunk picit utána. Íme!
A Pozsonyban, a Gajova 21. alatt található Funiversity bizony sokkal többet kínál, mint az állami óvodák. Például medence és szauna áll az apróságok rendelkezésére, és az óvoda helyiségeibe egy kamerarendszer segítségével a szülők is bekukucskálhatnak napközben.
– Szeptembertől működünk – mondja Mihálekné Fehér Ildikó igazgatónő. – Csaknem hároméves előkészítő munka után nyitottuk meg az óvoda kapuit. És még most is akad intéznivaló bőven! Igaz, hogy magánintézményként működünk, vállalkozási engedéllyel, de az iskolaügyi minisztérium nevelési terve alapján.
Sőt, szeretnénk bekerülni az iskolaügyi minisztérium óvodahálózatába! Ez azért fontos, mert csak akkor kaphatunk állami támogatást. Ez a szülők számára azt jelentené, hogy kevesebbet kéne fizetniük a szolgáltatásokért. Csak 2-3 ezer koronával lennénk drágábbak, mint más angol nyelvű óvodák. Most ezen dolgozunk. A havi tandíj jelenleg 18 ezer korona.
– Honnan jött az ötlet: óvodát alapítani...
– A nagyfiammal elég nehéz volt az óvodás időszak. Ezért amikor megszületett a kislányunk, úgy döntöttünk a férjemmel: megpróbáljuk a lehetetlent. Létrehozunk egy igazi gyermekközpontú óvodát. Ha a szülő igényli, reggel házhoz megyünk a gyermekért.
Amikor beadják a kicsit, hoznak pizsamát, strandpapucsot, fürdőruhát, és ennyi – a pelenkát, krémet és a többi szükséges dolgot mi szerezzük be, a gazdasszonyok a pizsamát hetente kimossák. És nem utolsósorban: olyan intézményt képzeltünk el, ahol a szülő biztonságban tudhatja a gyermekét, és áttekintése van arról, mi is történik egész nap az óvoda falai között.
Mihálekné Fehér Ildikó
– Gondolom, erre szolgál a kamerarendszer...
– Egy kereskedelmi rádió reklámja (Nézzük meg a weboldalon, hogyan dolgoznak a stúdióban!) adta az ötletet hozzá. Aztán megkérdeztem a szakembereket, mi a véleményük róla. Ma már mindenhol van kamera: az osztályokban, az étkezőben, a medencénél.
A szülő egy kódolt weboldalon az egész nap folyamán nyomon követheti, mit csinál a babája. A saját szemével győződhet meg arról, hogy a kicsi jól van, rendesen eszik és a többi.
Reggel néhányan sírnak, de csak addig, amíg be nem csukódik a szülő mögött az ajtó. Ezt is látja a szülő, és ettől megnyugszik. De más módon is tájékoztatjuk a családot a gyerek jó közérzetéről. Havonta egyszer fényképekkel ellátott „jelentést“ készítünk. Ezt mindig nagyon várják a szülők.
A fotókhoz a pedagógusok kísérőszöveget írnak: mi történt az egy hónap alatt, mennyit fejlődött a gyerek, esetleg mi a gond vele? A szülők észrevételeit, ötleteit szívesen fogadjuk. Negyedévente tartunk szülői értekezletet. Újságot is szerkesztünk az óvoda életéről.
– És hogyan zajlik az óvodai élet?
– A nevelési terv pontosan meghatározza, milyen életkorban mit kell tudnia a gyereknek. A témák hetente, két-három hetente változnak a csoportokban. Novemberben például a tanító nénik a könyvekről meséltek a gyerekeknek, még könyvesboltba is ellátogattak. December első hetében a télről beszélgettek a kicsikkel, és séta közben megfigyelték, hogyan változik a természet.
A reggeli csoportos foglalkozás mindennap más jellegű. Hétfőn a gyerekek elmesélik, ki mit csinált a hétvégén. Így tájékozódni tanulnak az időben, és megtanulják kifejezni magukat. A kedd a proszociális nevelésé – például arról esik szó, miért mondjuk, hogy köszönöm.
A szerda a „ma én vagyok a középpontban“ nap: a kedvezményezett kiválaszthatja, mit játsszanak, segít a pedagógusnak. A következő héten megint más gyerek irányít – és így tovább. Csütörtökön a játékokról beszélgetnek, a péntek az aktuális témához kapcsolódó kirándulások napja.
Gyerekeink már jártak színházi előadáson, kiállításon, botanikus kertben, rendőrmúzeumban. Megünnepeljük a gyerekek szülinapját, de máskor is van gyerekzsúr.
– Milyen nevelési elvet követnek?
– Óvodánk gyermekközpontú, de ez nem jelenti azt, hogy minden megengedett. Minden osztálynak saját rendtartása van (bent nem futkározunk, csak kint az udvaron, megosztjuk a játékokat és így tovább).
A szabályokról beszélgetni is szoktak a pedagógusok a kicsikkel.
– Mit kell tudni az oktatókról?
– Mindegyikük főiskolai végzettséggel rendelkezik. Pszichológusok – ők vannak többen – és pedagógusok dolgoznak nálunk, akik angolul szólnak a kicsikhez és egymáshoz is. Persze, néha átváltanak szlovákra, ha olyasmiről van szó, amit a gyermek még nem érthet. A kiscsoportban (kétévesek) egy pedagógusra két-három, a nagycsoportban öt-hat gyerek jut.
Nagy hangsúlyt fektetünk a személyes bánásmódra, minden gyerekkel a saját fejlődési ütemének megfelelően foglalkozik a pedagógus. Rendszeresen jár hozzánk logopédus, és gyermekorvosunk is van. Az ő ajánlása alapján fürdenek, szaunáznak a gyerekek, és az étrend összeállításában is segít.
Kétféle ételből lehet választani, van biotermék, és gondoskodunk a mindennapi gyümölcs-, valamint az elegendő folyadékfogyasztásról. A gyerekek gyümölcsleveket kapnak, és vízautomatát is elhelyeztünk minden osztályban.
– Az óvodát milyen elvek alapján rendezték be?
– Erre vonatkozólag is szakemberekkel konzultáltunk. Az volt a lényeg, hogy a gyerek otthon érezze magát. Nincsenek feltűnő, rikító színek a falakon és a bútorokon: inkább nyugis pasztellszíneket választottunk.
A fából készült darabok és a fejlesztő, didaktikus játékok dominálnak, kommersz játékok nincsenek. A berendezés a szabványoknak megfelelő, méretre készült.
– Köszönöm a beszélgetést!
