A nő nem férfi! A tudomány eddig általánosságban vizsgálta az emberi testet. S főleg a férfitestet vizsgálta, nem a nőit. Mindent a férfitestre szabtak, még a vizsgálóműszereket is. Holott a női test sok más, mint a férfitest. Másképpen érzékeli a fájdalmat, másképpen betegszik meg, másképpen reagál a gyógyszerekre.
A nőknél más a lefolyása az infarktusnak – ezért ritkábban vagy később diagnosztizálják. A nőknek gyakrabban írnak fel nyugtatókat, mint fájdalomcsillapítót, mert az orvosok nem hisznek nekik, hisztériásnak bélyegzik őket.
Más a női infarktus
„Hányingerem volt, fájt a hátam, de azt hittem, csak egy rossz mozdulatot tettem. Eszembe sem jutott, hogy a szívemmel volna baj” – meséli a 65 éves Mária, aki meglepődött azon, hogy az orvos kórházba utalta. A szakirodalom a szívinfarktus tüneteit a férfiak tünetei alapján adja meg: „Erős mellkasi fájdalom, amely kisugárzik a bal karba.” A mellkasi nyomást a nők is emlegetik, de mellette légszomjról, fáradtságról, hátfájásról vagy állkapocsfájdalomról is beszámolnak.
Nincs univerzális ember!
Nő van és férfi van! A múltban a tudományos kutatás valamiféle „univerzális embert” vizsgált. A kutatásokat férfiak végezték férfiakon. A tudomány a férfi szükségleteit visszhangozta. Sőt, még az állatkísérletekhez is kanokat választottak.
A hormonok? Ne kutassuk!
S hogy mivel érveltek? Azt mondták, azért nem kutatják a női szervezetet, mert a menstruációs ciklus miatt „bonyolultabb”.
A női egészség kutatása ezért háttérbe szorult. Például ötször olyan gyakran foglalkoztak a férfiak erekciós zavaraival, mint a nők premenstruációs szindrómájával, holott erekciós zavar a férfiak 19 százalékánál fordul elő, a PMS viszont a nők 90 százalékát sújtja.
Más az adagolás
Az ötvenes években a várandós nőknek adagolt thalidomid nevű gyógyszer súlyos fejlődési rendellenességeket okozott a magzatban. Ezért szigorították a terhes nők védelmét, és nem ajánlották a nők részvételét a kísérletekben. Így aztán sok gyógyszerről hosszú ideig nem tudták megállapítani, hogy ugyanolyan hatást gyakorol-e a női szervezetre, mint a férfiakéra. Vagy más adagolást igényel? Pedig a női szervezet sok gyógyszert másképpen dolgoz fel, mint a férfiak szervezete.
Vannak betegségek, amelyeket csak lányoknál vizsgáltak – pedig a férfiakra is jellemző már. Ilyen az anorexia, a mentális táplálkozási zavar, amely a serdülő lányok tipikus betegsége, de ide tartozik az emlődaganatok egy része is, vagy a szájüreg, a nyelőcső, a végbél daganatai, amelyeket a humán papillomavírus okoz. A HPV ellen már van oltóanyag, a kamasz lányok és fiúk ingyenesen megkaphatják – de csak a lányos szülők szokták kérni. Pedig az életmentő lehet!
OVARIECTOMIA: NEM KELL A PETEFÉSZEK?
Van egy ilyen meggyőződés, hogy a női petefészek bizonyos kor után felesleges valami. Pedig dehogy!
Kipakoltak! Hétköznapi beszédben ezt a kifejezést használják, mikor a méhet, a petefészket (gyakran a petevezetőkkel együtt) kiveszik. Vagyis amikor a teljes női ivarrendszer kikerül. Sajnos, nálunk vannak régiók – ma már vannak erről kimutatások –, ahol rengeteg ilyen műtétet végeznek. Megelőzésképpen például. A nőgyógyászok ugyanis főleg férfiak, akik nem érzik a saját bőrükön, mekkora ajándék, mikor a nő (és a méhe) kap még pár plusz évet, hogy virágozzék.
A férfi hormonrendszere egyenletesebben működik, nem produkál olyan ciklikus és látványos változást, mint a női változókor. A tesztoszteronjuk is lassabban, csak évi 1 százalékkal csökken az andropauzában (így nevezik a férfi változókort).
A változókor után
Mióma van a nő méhében, az orvos azt tanácsolja, jó lenne kivenni a petefészkeket és a petevezetőket is. Sok nőnek javasolják a műtétet. Sokan meg is fogadják a tanácsot. Bár a petefészkük egészséges, a ráktól való félelem miatt beleegyeznek a teljes eltávolításba. Mostanában változni kezd az orvosok véleménye. A Molecular Human Reproduction című szaklapban megjelent tanulmány szerint a petefészeknek a változókor után is megvan a maga szerepe. Csak más szerep ez, mint azelőtt!
Kivették a vakbelünket? Eltávolították a csecsemőmirigyünket? Azt szokták mondani, vígan elvagyunk nélkülük. Ám mi a helyzet a petefészekkel? A legújabb kutatások szerint van feladata azután is, amikor már nem termel petét.
Később sem alszik!
Egy ideje már tudjuk, hogy a női nemi hormonok megfogyatkozása nemcsak a szaporodásra van hatással. A menopauzában azonban más testi funkciókat is befolyásol: például az immunrendszer működését, az erek állapotát, a zsírok és a glükóz anyagcseréjét, a csontok egészségét, sőt, az agyat és a kognitív funkciókat is. (Ez a figyelem, érzékelés és észlelés, memória, gondolkodás, nyelvhasználat képessége.) Csak éppen más formában, mint eddig. Az amerikai Northwestern University kutatócsoportja egerek petefészkének vizsgálata közben felfedezte, hogy a petefészek a menopauza után sem alszik (ahogyan azt korábban feltételezték).
Olvass tovább: Ovariectomia: nem kell a petefészek?
