Meglátogattuk a patonyi Kukkónia-farmot, ahol a „házigazda”, Valaskó József mesélt nekünk a tojáshozamról.
Kis betekintést nyertünk azt illetően, mi is a különbség a háztáji és az üzleti csirke húsa között.
Valaskó József
– Mi a különbség a tanyasi és az üzleti csibehús között?
– A mi farmunkon a csirkék szabadtartásban vannak, tehát a szabad ég alatt kapirgálnak. A levágás előtti két hétben csakis kukoricát kapnak, ezért a bőrük és a húsuk szép sárga, nem olyan sápadt – míg a fehér csibe tápláléka a halliszt, a toll-liszt, a szójafehérje-keverék. A hússzerkezetük is különbözik: a gyorsan nevelt csirke húsa tele van vízzel. A tanyasinak nevezett csirke húsa szaftosabb és zsírosabb, mert a kukorica zsírt tartalmaz. A comb, de a mell rész sem olyan száraz. Ha tanyasi csirkéből készítünk grillcsirkét, akkor a kisült lé a tepsi alján marad: a tunkolós lé, hát az nagyon ízletes!
Ha a háztáji csibéről levesszük a mellét, az oldalán van némi zsírréteg. Ez természetes zsírosság, ezért nem szárad ki a sütésnél. Rántva is nagyon finom, de nyársat is lehet belőle készíteni. Szóval, a lecsöpögő szósz nagyon finom.
– Erre az átlagos vásárló reklamál: jó, jó, de a tanyasi csirke bizony drágább!
– Való igaz, hogy a mi csibénk vagy Kati néni csibéje, amelyik zöldet kap, drágább, mert több pénzbe kerül a gondozása. Csak egy adat: tavaly a gabona mázsáját 14 euróért vettük, idén már 30 euró. Felment az üzemanyag ára is, ezeket a költségeket mind bele kell építeni az árba. Sokan az olcsóbb húst veszik az élelmiszerláncok üzleteiben, de már vannak, akik úgy tartják: inkább egyenek kevesebb húst, heti egyszer-kétszer, de az legyen kiváló minőségű. Úgy gondolom, nem az a jó világ vagy egészséges világ, amikor naponta hús kerül az asztalra, ebédre és vacsorára is. Szerintem a zöldség is fontos. Vissza fog jönni a régi világ, hogy a háromtagú család vasárnap három darab húst fog rántani, s nem lesz olyan pazarlás.
– Az élelmiszerláncok olcsón adják a mirelit csirkét, az emberek felhagytak az állattartással. Találkoznak egyáltalán a mai gyerekek kapirgáló tyúkkal a nagyinál?
– A mai gyereknek az a természetes, hogy anyu az üzletben veszi a húst, lefóliázva, külön a mellet, külön a combot. És persze a tojást is. A nyár folyamán itt, a Kukkónia-farmon, táborozó gyermekeket fogadunk, több turnusban. Először ájuldoznak, hogy büdös van, trágyaszag, pfuj, sárosak a csibék, koszosak a tojások. Na, ők azok, akik még nem láttak eddig kapirgáló tyúkot!
– Otthon az udvaron, még a falusi udvaron is medence van, drága autó meg fűszőnyeg. Nincs csibe, kacsa, nincs háztáji. És a mai gyerek, ha elé teszik a rántott húst a friss csibéből, akkor csodálkozik, és a mirelitet választja, mert az ízlik neki, ahhoz szokott hozzá. Mi itt a farmon a csibéknek kukoricát, búzát, napraforgót adunk, egy kevés szóját és füvet. Kint vannak szabadtartásban, nincsenek stresszhatás alatt – mutatja József.
Azt is megtudom, hogy a tojássárgája a D-vitamintól olyan szép sárga. Valamint, hogy a ketreces tartásnál sokszor kurkumát tesznek az ételükbe, hogy sárga legyen a tojásuk.
Tömegtől függően vannak XS, S, M, L, XL nagyságú tojások. Ha öregebb tyúk tojik, az a csontjai rovására megy, s ezért vannak sikerületlenebb tojások is.
– A fehér tyúk fehér színű tojást tojik, de például tavaly voltak fekete tyúkjaink, és fehér tojást tojtak. Mi úgy rakjuk össze a tíz tojást a csomagba, hogy mindenféle színűt teszünk bele. A házi tojásnak bizony erősebb a szaga, mint az üzletinek. Megtörtént eset, hogy visszahozták a farmunkról vásárolt tojást: reklamáltak, hogy a tojás büdös – meséli mosolyogva József. – De ne feledjük, az életnek szaga van, bűze és íze!
