Az orvostudományi felfedezések médiabeli tálalását figyelve, egyre gyakrabban vagyunk tanúi a „kérdőjel – felkiáltójel – pont” útvonal megtétetelének. Pár évtizeddel ezelőtt pl. a méhnyakrák elleni védőoltás lehetőségét is csak kétkedve, kérdőjelesen tettük fel.
Később a kérdőjelből felkiáltójel lett, jelezve a örömünket a korábbi kétség megszűnése felett. Napjainkban pedig már egyszerű pont jelzi a valós helyzetet: igen, a méhnyakrák ellen már létezik védőoltás.

Úgy tűnik, hasonló „karrier” előtt áll egy másik rettegett betegség, az emlőrák elleni vakcináció lehetősége is. Ma még ugyan az emlőrák elleni védőoltással foglalkozó írások kötelező írásjele a kérdőjel, ám – ismerve a méhnyakrák vakcína sztoriját – megvan a remény a kérdőjel „kiegyenesítésére”. Tudjuk, hogy valamely kór ellen oltás csak akkor dolgozható ki, ha bebizonyosodik, hogy a betegséget élő kórokozó okozza és tisztázódik e kórokozó mibenléte: baktérium, vírus netán élősdi?
Nos, a 2006 decemberében a texasi San Antónióban tartott emlőrák-szimpóziumon elhangzott egy szenzációszagú előadás. Az emlőrákkal foglalkozó kutatók e legrangosabb konferenciáján J. F. Holland doktor meggyőzően érvelt azon hipotézis mellett, hogy az emlőrák keletkezésében fontos szerepet játszik az ún. „emberi emlőrák-vírus”.
Az érvek közt pillanatnyilag az epidemiológiai (daganat-járványtani) adatok a legmeggyőzőbbek: az európai, észak-amerikai ill. ausztrál népességben, tehát azokban a régiókban, ahol az emlőrák népbetegségnek tekinthető, a műtét vagy biopszia (mintavétel) során nyert emlőrákminták 30-40 százalékban mutatták ki az említett vírust.
Ezzel szemben, Kínában, Japánban vagy Vietnamban, ahol az emlőrák jóval ritkábban fordul elő ill. lefolyása is kevésbé agresszív, az emlőrákmintáknak csupán töredéke, 0-l2 százaléka tartalmazza a gyanúsított vírust. A örökítőanyag két formája, a DNS és RNS alapján osztályozott vírusok közül az emlőrákkal „hírbe hozott” vírus RNS-vírus.
E tény azért érdekes, mert a már régebbtől ismert „egéremlőrák-vírus” is RNS-vírus. S van még egy fontos összefüggés a két vírus között: a feltételezett emberi emlőrák-vírus földrajzi elterjedése megegyezik a közönséges háziegér elterjedésével. Magyarán: ahol sok a háziegér, ott gyakoribb az emlőrák előfordulása is és vice versa: ahol az emlőrák ritka, ott általában egy másik egérfajta honos.
A fenntiek alapján Holland doktor megalapozottnak tekinti a feltevést: az emberi emlőrák-vírust is a háziegér terjesztheti. Természetesen a további következtetések levonásához előbb tudományos módszerekkel bizonyítani kell az emberi emlőrák-vírus kórokozó szerepét a mellrák kialakulásában. Viszont ha ez bebizonyosodik, akkor – a vírus okozta méhnyakrákhoz hasonlóan – megnyílik az út az emlőrák-vírus elleni oltóanyag kidolgozásához.
S akkor az írásunk címében szereplő kérdőjel is kiegyenesedhet, majd idővel egyszerű ponttá zsugorodhat, jelezve: létezik védőoltás az emlőrák ellen. Addig persze még sok víz lefolyik a Dunán és az emlőrák elleni küzdelmünkben egyelőre a korai felismerést biztosító emlőszűrésre hagyatkozhatunk csak.










