Legalábbis így hívják. Évente kétszer rendezik meg Firenzében (a legutóbbi most ért véget). A divatvásárt 1972-ben alapították, hogy bemutatkozzanak a legújabb férfidivat-kollekciók és kiegészítők.
A helyszín a Pitti-palota és egy középkori erőd, a Fortezza da Basso, a főszereplő pedig a férfiszabászat és a sprezzatura, vagyis az olasz könnyedség.
Bár ez egy üzleti esemény, ahol a kereskedők beszerzik a következő szezon prémiumkategóriás termékeit, a Pitti a szenvedélyes divatrajongók találkozóhelye is. A fotósok nem győznek kattogtatni, mert a Pitti Peacockok fel-alá páváskodva mutatják be a legdivatosabb ruháikat. (A peacock angolul pávát jelent; magyarul divatmajmoknak nevezhetnénk a kirajzó, stílusos vendégeket.) Ők azok, akik az elkövetkező év divatját alakítják majd.
Ez unikumnak számít, mert így „élőben”, utcaszagúan láthatjuk, hogy mit visel ma a divatos férfi. A kiállítókon kívül tehát civilek is meghívást kaphatnak, amennyiben stílusikonnak számítanak.
De meghívóval sem kell rendelkezni, ha nézőként részt szeretnénk venni az eseményen: már az utcákon és tereken is rengeteg inspirációt kaphatunk. Ilyenkor mindenki kiöltözik, s a közösségi médiában külön gyűjteményeket láthatunk a firenzei utcai divatnak szentelve. A bemutatók különben nem csupán a kifutókon zajlanak, hanem a firenzei palotákban vagy épp parkokban is.
URAKNAK VALÓ VIDÉK
Rendhagyóan divatútmutatóval folytatjuk az évet. Az újabban elterjedt bakancs, tornacipő, farmer, feliratos póló, pufi dzseki, szabadidős szett kényelmes ugyan, de unalmas utcaképet eredményez. A férfiak szeretnek versengeni az autóválasztás terén. De miért nem teszik ugyanezt a ruhatár felépítésénél is? Vegyünk példát az olasz vagy a francia uraktól, ifjaktól az idősekig mind megadják a módját. Az ing kiváltója lehet télen a finom merinógyapjúból, vagy pamutból készült ingpulóver, esetünkben drapp színben. A szabadidős szettre tyúklábmintás gyapjúkabát került a barna árnyalataiban. A hamvasbarna, az étcsoki a kiégészítőkben köszön vissza.
A szürke univerzális szín, egy öltözéken belül tartva 4-5 árnyalat is kiválóan működik. Antracit, halszálkás kabát, galambszürke sál, stílusos (alulvarrott) egészcipővel. Az antracit a fekete ellensúlyozója, hiszen az a gyász színe, ne viseljük az üzleti életben! Antracit lehet az öltöny, a nadrág, a fűzős cipő.
Olvass tovább: Uraknak való vidék
BACKSTAGE: MI VAN A DIVAT HÁTA MÖGÖTT?
Mi van a divat háta mögött? A kulisszák mögé vezetjük be az olvasót: eláruljuk például, hogyan választjuk ki a modelljeinket, hisz minden divatfotózást hosszú egyeztetés előz meg. E hónapban egy igazán sármos férfi modell mondott igent a közös munkára. Az a típus, akit a nagy nemzetközi divatházak is keresnek, mert az övéhez hasonló ősz halántékkal nem találkozunk mindennap. Dušan Šinkára (@dusansinka) egy pozsonyi divatbemutatón figyeltünk fel: azonnal tudtuk, ő kell nekünk.
Szlovákul kezdtem vele kommunikálni, de ő ragaszkodott a magyarhoz. „Tudok magyarul. Beszéljünk magyarul, mert kevés lehetőségem van használni ezt a nyelvet.”
Olvass tovább: Backstage: mi van a divat háta mögött?
A STÍLUSOS FÉRFI
A divat rabszolgái, a fashion victimek, akik vakon követik a trendeket, mindent felvesznek, amit egy „nagy márkanév” diktál. Pedig a divat mulandó, a stílus ellenben örök. Miként válhat saját stílusának mesterévé egy férfi? Ezt kérdeztük Schiffer Miklós stílustanácsadótól.
Hogyan látja önmagát a férfi a mai zajos világban, ahol a stílus – akárcsak az illem – ritkaságszámba megy? A férfi persze más, mint a nő, a férfi a funkcionalitás felől közelíti meg az öltözködést. A többség azt választja, ami kényelmes, és általában a tartós, időtálló darabokat kedvelik. Persze már ez sem teljesen igaz, mert egyre több a fülében, orrában (és mindenhol máshol) karikát viselő férfi, tetovált nyakkal és arccal, papagájos szerkóban. Vagyis egyre többen kihívó, „ez vagyok én” megjelenéssel bírnak. A világ elment odáig, hogy a jó modor nem sokat jelent: a kirívó, a rossz az érdekes, a szabályos és a jó unalmas. Azzal nem lehet feltűnni, ha valaki rendes, szépen él, mert arról nem szól dal, nem írnak az újságok. Ez vonatkozik a férfi öltözködésre is.
Schiffer Miklós, a neves divatszakértő szerint a férfiak megjelenése elsősorban nem pénz kérdése. A stílus nem csupán az öltözködésünkről szól, a stílus kihat az egész életünkre: ahogy élünk, ahogy másokra figyelünk, s ahogy elfogadjuk őket.
– Anyukám mindig azt mondta: színházba a legszebb ruhádat vedd fel. Ma bárki elmegy bármiben bárhova. Öltözködésben is egyre szélesednek a generációk közti válaszfalak.
– Igen, casualök lettünk, nagyon lazák és kényelmesek. A casual stílus Amerikából indult, s bár Európa sokáig ellenállt, a kétezres években teljesen betört hozzánk is. A Covid alatt pedig leomlottak a falak, megváltozott a világ. Egyszerre jelent meg a casual és a dizájner holmik igénye: ma például ötször többe kerül egy nagy márkalogós, kapucnis melegítőfelső (hoodie), mint régen egy öltöny. Sosem volt a divat olyan drága, mint manapság. A kétezres évek előtt könnyű volt kiszúrni a tömegben, hogy ki az amerikai, mert tornacipőt viselt; s ma már az egész világon a tornacipő az alapdarab – férfi, nő, idős, fiatal ezt viseli a mindennapokban. Sőt, felnőtt egy olyan generáció, amelyik nem tudja, hogy a sneakersön kívül létezik másfajta cipő. Ennek ellenére nem ellenzem a casual stílust, sőt, sosem hittem volna, hogy egyszer veszek majd magamnak egy hoodie-t, vagy egy madzagos nadrágot, mégis megtörtént. Úgy vélem, ezeknek is megvan a maguk helye, a föld forog, a divat változik – viszont nem kéne elfeledkezni a klasszikus darabokról sem. Mára a többség életéből, s az üzletek kínálatából szinte eltűntek a klasszikus darabok, mindent elöntött a kényelmes dömping. Pedig ahogy egy egyetemi professzor felöltözik, azzal megtiszteli az intézményt is, ahol tanít, és a diákjait is – a diák esetében is ugyanez a helyzet. A klasszikus megjelenés egyáltalán nem elavult, hanem a polgári értékrend része.
Hat-hét évvel ezelőtt csak a vájtfülűek ismerték a Dior-táskákat: az Insta-világ beköszöntével viszont már mindenki dizájner táskát szeretne, a férfiak pedig logós, kapucnis, kenguruzsebes hoodie-t. Egyszerre, egy időben jelent meg a casual és a dizájner holmik igénye.
– Arról mit tartsunk, hogy ma már szinte senki nem visel nyakkendőt? Sirassuk, ne sirassuk?
– A casual viseletnek van egy magasabb szintje, ez a smart casual, mikor felveszek egy kényelmes zakót egy szép inggel. Húsz évvel ezelőtt engem senki nem látott nyakkendő nélkül, ma meg alig látnak nyakkendőben. A kényelmet ugyanis meg lehet szokni. Én a kilencvenes években Hugo Bossnál tanultam a szakmát, ahol a tervező azt mondta: Leveszem a nyakkendőt, kigombolom az inggalért, és előjön a kreativitásom! Először a kreatív szakmákban dolgozók vetették le a nyakkendőt, most már sokszor a politikusok sem viselik. A nyakkendőnek persze hosszú története van, már a rómaiak is hordtak kendőt a nyakukban – a „kravátli” kifejezés viszont nem tőlük, hanem a horvát „kravata” szóból származik. A horvát lovasezredek, a „Cravats” tagjai viselték: ez volt a modern szabású nyakkendő és csokornyakkendő előfutára. A nyakkendő jó kellék, hogy ne olvadjunk bele teljesen az inges, öltönyös egyenforgatagba egy ünnepi alkalmon. Kiemelhet bennünket a tömegből. Nemrég tértem vissza Milánóból, a divat fővárosából, s bizony azért már ott is jócskán hódít a casual stílus. Az olaszok, akiket mindig is az elegancia mintapéldáiként emlegetünk, a Covid óta lazábban öltözködnek: az utcákon főszereplő az óriás dzseki, a bő farmer és az edzőcipő. A legtöbben a telefonjukat bújják – a metrót várva, a metróban utazva –, s mackónadrágban üldögélve ez kényelmesebb is.
Schiffer Miklós
– A klasszikus stílus nem azért kopott ki, mert unalmasnak tartják a férfiak?
– A klasszikus stílus se nem merev, se nem unalmas. Inkább egy belső kódrendszer, mely tükrözi az értékrendünket, s ma már sokféle iránya létezik: ilyen például az olasz könnyedség, a francia finomság. Vagy ott van az úgynevezett smart casual, amelyik a hétköznapi kényelmet ötvözi az igényességgel – ez a laza öltözködés luxusváltozata. Olyan márkák formálják, mint a Brunello Cucinelli vagy a Ralph Lauren Purple Label: ezek mindig bent tartják a vásárlót egy esztétikai kódrendszerben. Az ő ruháik nem esnek ki a klasszikus stílus kereteiből, viszont mégis kortársak maradnak.
Olvass tovább: A stílusos férfi
AKI A DIVATOT ÁRULJA
Karakas Lajos férfidivat-üzletvezető (Dunaszerdahely, Győr) mesélt nekünk arról, hogyan lehet eligazodni az öltönyök, galléros pólók és díszzsebkendők labirintusában. Hogyan biztosítja be a vásárlói élményt egy férfidivat-kereskedő?
– Budapesten egy farmergyártó cégnél a kiskereskedők kiszolgálása is a feladataim közé tartozott – kezdi a bemutatkozást Karakas Lajos. – A főnökeim észrevették, hogy nálam háromszor-négyszer annyi árut vásároltak, mint a kollégáimnál.
A figyelmükbe ajánljuk Karakas Lajos Men’s Shop DS közösségi oldalait, értékes divattanácsokat találhatunk rajtuk.
– Ez azt jelenti, hogy van értékesítési érzéke. Hogy jött rá erre?
– Én valahogy minden ruhadarabban felfedeztem a szépet – ezért hitelesen tudtam kínálni. Ez a lelkesedés átragadt a vásárlókra is, valójában ebben rejlett a titok. A márkaboltban aztán egy év alatt sikerült négyszeresére növelnem a bolt forgalmát. Harminckét éves voltam, amikor megnyitottam az első saját üzletemet.
– Hogyan alakul ki egy férfidivat árukészlete?
– Jelenleg tizenhat cégtől szerzem be az árut. Az egyik beszállítóm például kabátokra szakosodik. Nagy rajongója vagyok az olasz divatnak, de főként német cégekkel dolgozom együtt. Például az alkalmi és vászonnadrágokat egy német vállalattól szerzem be, amelynek tulajdonosa egy idős olasz házaspár. Fontos még az ár-érték arány is, minőséget kínálok elérhető áron. Emellett tudom, hogy melyik fazon milyen testalkaton áll jól.
Olvass tovább: Aki a divatot árulja
