Az emberek többsége a hipnotizőröket varázslóknak tartja, akik kifürkészik a betegek legrejtettebb gondolatait, lelki sztriptízre kényszerítik őket, vagy tehetetlen testüket a levegőbe emelik, és két szék támlájára fektetik, mindenfajta támaszték nélkül. A hipnózissal foglalkozó orvosok pedig a hajukat tépik...
A hipnózis nem csoda, hanem gyógymód. Sok páciensnek megoldja a problémáját, soknak más kezelési módot ajánlanak az orvosok. Vannak viszont olyan diagnózisok, amikor egyedül a hipnózis segít.
Se nem alva, se nem ébren
A huszonöt éves Palit rohamszerű hasfájások kínozták. Minden kivizsgáláson átesett, még meg is operálta egy neves professzor, de a fájdalom okát nem találták meg, és a rohamok is folytatódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy betegségének valószínűleg lelki okai vannak, és orvosa hipnózist írt elő. Előhívta a tüneteket, és sikerült is megszüntetnie a fájdalmat.
– Végre tudom, hogy nincs szervi bajom, csak a lelkem nincs egészen rendben – mondja Pali. – Milyen élmény volt? Semmi különös. Hallgattam a hangot, és megtettem, amit mondott. A többi magától történt. Hepiend egyelőre nincsen, hiszen a fájdalom, noha jóval gyengébben, a test más részén jelentkezett. A lelkünk csökönyös: foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, amit megszokott.
Néha elég egyetlen kezelés, máskor a hipnózist meg kell ismételni. Mint például a harmincéves Kati esetében, aki a gyermekgondozási szabadsága idején álmatlansággal küszködött. Neki elég volt néhány kezelés.
– Remek érzés volt! Valójában csak relaxáltam, közben pedig gyógyultam. Sok dolgot hallottam már a hipnózisról, ezért féltem, de már nagyon meg akartam szabadulni az álmatlanságtól. És sikerült. A hipnózis furcsa dolog, az ember se nem alszik, se ébren nincsen.
A nyilvánvaló eredmények ellenére a szakemberek még mindig nem tudják pontosan, mi játszódik le ilyenkor az ember agyában. Eleinte úgy vélték, hogy a hipnózisban – mint elalváskor vagy relaxálás közben – megváltozik az agyszövet elektromos töltése. Újabban azonban ezt is kizárták. Annak a magyarázatát sem tudjuk, hogy az egyik ember miért fogékonyabb a hipnózisra, mint a másik.
Hunyja be a szemét
Rengeteg olyan pszichoszomatikus betegség van, amelyet hipnózissal kedvezően lehet befolyásolni. A konverzív zavarok is megszüntethetők vele – tehát azok a zavarok, amelyekkel a lélek, ez a nagy varázsló, különféle szervi betegségeket utánoz. A béna, napjait tolókocsiban töltő ember hipnotikus állapotban képes felállni. A görcsbe csavarodott kezű beteg hipnózisban zongorázik. Németországban és az USA-ban a fogorvosok érzéstelenítő injekció helyett a hipnózist is alkalmazzák. Az amerikai orvosoknak két folyóirat is rendelkezésükre áll eme tárgykörben: egyik a fogorvosi praxis számára, a másik általános használatra.
A bemutatók alkalmával elképesztő dolgokat láthatnak a résztvevők. A jelentkező nem tudja megmondani a nevét, madárként siklik körbe-körbe a helyiségben, felágaskodik, letépi az almát, és jóízűen beleharap. Nem látja, nem hallja, mi történik körülötte, és éber állapotában nem emlékszik semmire. Ilyen erős hipnotizálásra a népességnek csak mintegy 15 százaléka alkalmas. Ez esetben a hipnózis harmadik, legerősebb fokozatáról, szomnambulizmusról, azaz holdkórosságról beszélünk. Ezzel szemben a népesség 5 százaléka egyáltalán nem hipnotizálható! A többiek reagálnak a szuggesztióra, ugyanakkor pontosan tudják, mi történik velük.
A szuggesztió hatalma
Hipnotizálás közben nagy a jelentősége annak, mit és hogyan mondunk. Végeredményben a ráolvasások is hasonló szerepet töltöttek be, mint a szuggesztió. A hipnotizőr lehet direktív és parancsoló, vagy partnerként viselkedhet, ahogy az Ericson-féle hipnoterápia tanítja, amely eltörli a különbséget a hipnotikus és az éber állapot között. A hipnózis egyik formája, a show-hipnózis azonban az őrületbe kergeti az orvosokat. Az efféle bemutatók a sarlatánság műfajába tartoznak. A színpadi mágusok ügyesen kiválasztják a közönségből azokat, akik a legjobban hipnotizálhatók – azután pedig kínos helyzetbe hozzák a szerencsétleneket. A show egyik kedvelt műsorszáma a kataleptikus híd nevű mutatvány, amikor a hipnotizált személy teste olyannyira megmerevedik, hogy két széktámlára fektetve hidat alkot. (Állítólag az izmosabb emberek saját akaratukból is képesek erre.)
A hipnózis tehát nem csoda! Ha valaki ki akarja próbálni, bízza magát szakemberre. Az orvos nem vezet vissza ugyan a régmúlt időkbe, nem fogja azt mondani, hogy valamikor királykisasszonyok voltunk, viszont abban is biztosak lehetünk, hogy nem rajtunk fogja kipróbálni legújabb agyszüleményeit. A szakember azt is meg tudja mondani, hipnotizálhatók vagyunk-e vagy sem. A hipnotizálástól nem kell félni.
Általában érvényes, hogy bárki hipnotizálni tud bárkit. Inkább a hipnotizálttól függ, hogy sikerül-e a hipnózis. A hipnózisból akkor is felébred az ember, ha a hipnotizőr, ne adj‘ isten, közben váratlanul meghal.
Hiedelmek
- A hipnózis veszélyes és káros. Nem igaz. Szakember vezetése mellett semmilyen veszély nem fenyeget.
- Nem biztos, hogy a hipnotizált személy magához tér a transzból. Ez szamárság, még soha nem fordult elő. Igaz, egyes emberek lassabban térhetnek vissza az éber állapotba, ennek oka a kellemes közérzet a hipnotizálás alatt, a hipnotizált egyéni tempója vagy a hipnotizőrrel szemben mutatkozó ellenérzés.
- A hipnózis ugyanaz, mint az alvás. Nem ugyanaz. A hipnózis mélysége egyéni. Van, aki a hipnózisban is éber, járkál, nyitva a szeme vagy folyékonyan beszél.
- Hipnózisban olyasmit is megtesz az ember, amit éber állapotban sohasem tenne. Ez is csak hiedelem. Hipnózisban senki nem tesz olyat, ami ellenkezik értékrendjével, erkölcsi meggyőződésével.
- A hipnotizőr különleges adottságokkal rendelkezik. Nem szükségszerűen. Csak tulajdonában van a megfelelő ismereteknek. Elméletileg bárki hipnotizálni tud bárkit.
- A hipnotizált személy függő viszonyba kerül a hipnotizőrrel. Nem jobban, mint bárkivel, aki kezeli. Ráadásul autohipnózis is létezik, amikor saját magunkat hipnotizáljuk.
Milyen esetekben segít a hipnózis?
- Hisztériás jellegű tünetek (pszichogén bénulás, görcsök, a beszédhang elvesztése) megszüntetésében,
- függőségek (alkohol- és nikotinfüggőség),
- elhízás,
- dadogás, tikek, álmatlanság, általános neurotikus tünetek,
- éjszakai bevizelés, körömrágás, különféle fóbiák,
- fájdalom,
- pszichoszomatikus betegségek (magas vérnyomás, gyomorfekély, bőrbetegségek),
- traumák újraélése időbeli regresszióval,
- stresszoldás.
