Akármilyen furcsán hangzik: a hír igaz. Legalábbis a méhnyakrák esetében. Az oltás azonban nemcsak a méhnyakrák ellen jó, hiszen az a vírus, amely ezt a rettegett betegséget okozza, más elváltozást is előidéz, nőknél és férfiaknál egyaránt. Másrészt viszont az oltás nem old fel bennünket a körültekintő figyelem alól, hiszen ez a vakcina sem mindenható.
Évente több száz nő halálát okozza a méhnyakrák. Ez a betegség igen jól gyógyítható, ha időben felfedezik. Ez két módon lehetséges: a páciensnek rendszeresen ellenőrzésre kell járnia, és a laboratóriumnak tudnia kell helyesen értékelni a levett mintát. A helyes eredményhez a laboratóriumi munkát folyamatosan javítani kell, a pácienseknek pedig évente el kell menniük a szűrővizsgálatra. Különben nem vehetjük fel a harcot a betegség ellen. Ha későn megyünk orvoshoz, se a legpontosabban dolgozó laboratórium, se a legjobb orvos nem tud segíteni rajtunk.
A nők egyharmada, de inkább a fele egyáltalán nem jár szűrővizsgálatra. A méhnyakrák a negyven- és ötvenedik év között fordul elő a leggyakrabban, bár a betegség megjelenésének időpontja egyre fiatalabb korra tolódik, mert a mai nők korábban kezdik el a nemi életet. Minél előbb sor kerül az első szexuális kapcsolatra, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a páciens megfertőződik a méhnyakrákot leggyakrabban előidéző papillómavírussal.
A méhnyakrák esetében látható legjobban, milyen szoros összefüggés van a szűrővizsgálatok és az egészség, pontosabban élet és halál között. Elég, ha összehasonlítjuk a hazai adatokat a nyugati országokéval. Nálunk a megbetegedések száma kétszerese a fejlett államokénak. Pedig a méhnyakrák nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Igaz viszont, hogy tünetmentesen fejlődik éveken keresztül. Az oltással jelentősen csökkenthető lesz a beteg nők száma.
Az oltásnak köszönhetően hetven százalékkal csökkenthető a megbetegedések száma.
Mit tudunk a méhnyakrákról?
A betegséget az embert megtámadó papillómavírus okozza, amelyet az orvosok HPV-nek neveztek el. A legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik nagyon korán kezdték a nemi életet, s hozzá gyakran váltogatják a partnereiket. Ugyanakkor nem csak ők vannak veszélyben. A fenyegető betegséget a megelőző orvosi vizsgálat derítheti fel, amikor is szövetmintát vesznek a méhnyakból, és a mintát citológiai vizsgálatnak vetik alá. Ugyanez a vírus végbélrákot is okozhat, amely mind a nőket, mind a férfiakat sújtja.
Gyakrabban betegszenek meg azok a nők, akik hormonális fogamzásgátlót szednek.
Nem légből kapott ez az állítás. Az is igaz viszont, hogy a hormonális fogamzásgátlót szedő nőknek több szexuális partnerük van, mert gyakran igen változatos nemi életet élnek. A gyakori partnercsere növeli a kockázatot. Másrészt viszont a tablettát szedő nők gyakrabban járnak szűrővizsgálatra, ezért gyakran az orvos felfedezi a rákmegelőző állapotot. A legrosszabb helyzetben azok a nők vannak, akik egyáltalán nem járnak nőgyógyászhoz. Akkor is veszélyben vannak, ha egész életüket a férjük mellett élik le.
A mutálódó vírus
Az emberi papillómavírusnak mintegy 100 válfaja ismert. Élete folyamán a nemi életet élő férfiak és nők 70 százaléka fertőződik meg. A többségnél a vírus semmiféle tartós panaszt nem okoz. A betegség egy vagy két év alatt minden beavatkozás nélkül elmúlik – tartós immunitást viszont nem ad a betegnek. A vírus egy vagy két válfaja hozható kapcsolatba a rákkal, további két típusa nemi szervi herpeszt okoz. Az oltás ez ellen a négy vírusváltozat ellen nyújt védettséget.
