A májgyulladás ellen a leghatékonyabb védekezés a védőoltás. Az 1998 után születettek számára kötelező a hepatitisz B elleni védőoltás. 2005-től kötelező beoltani minden 11 éves gyereket is. Ám a hepatitisz A elleni védőoltásra is szükség lenne, hisz épp a kisgyerekek és az iskolások vannak leginkább kitéve a fertőzésveszélynek.
Köztudott, hogy a trópusi, szubtrópusi országok erősen hepatitisz A vírusfertőzött területnek számítanak, ám a földközi-tengeri országokba indulóknak sem árt az óvatosság. Sőt, aki sehová sem utazik, annak is gondolnia kell erre a veszélyre.
Sokan el sem tudják képzelni, hol és mikor is fertőződhetnének meg. Pedig! Elég egy kézfogás és a higiéniai szabályok mellőzése, de szennyezett vízzel vagy nem megfelelően feldolgozott élelmiszerrel is a szervezetbe kerülhet a vírus. A tünetek a „piszkos kéz betegségének“ is nevezett hepatitisz A esetében átlagban a fertőzés után 30 nappal jelentkeznek, de 10-14 nappal korábban a vírushordozó már fertőz!
A hepatitisz B esetében akár hónapokra is tehető ez az időszak, amíg a beteg tudtán kívül fertőz – minimális mennyiségű vérzéssel járó, véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, tetoválás közben, védekezés nélküli nemi aktus során. A vírus a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A beteget a hepatitisz mindkét típusánál el kell különíteni (a kórház fertőző osztályán), és több hónapos diétára is szükség van.
A hepatitisz A vírus lobogva forró vízben sem semmisül meg azonnal, rezisztens az átlagos mosogató- és tisztítószerekkel szemben, és fagyasztáskor sem pusztul el.
A hepatitisz B vírus ugyancsak nagyon ellenálló. A vírusveszély tehát mindenkire ott leselkedik, aki még nem esett át a fertőzésen. Azt ugyanis csak egyszer lehet megkapni. De egyszer sem muszáj!
A májgyulladás (hepatitisz) leggyakoribb formája az A és a B típusú. Mindkettőt vírus okozza, és mindkettő fertőző. A májgyulladás első jelei az influenza tüneteihez hasonlóak: láz, gyengeség, izomfájdalom, szédülés, fejfájás, valamint hányinger, hányás, kellemetlen alhasi érzés. A vizelet sötétebbé válik, a máj megnagyobbodik, nyomásra érzékeny lesz. A bőr sárgás elszíneződése viszont nem fordul elő gyakran. (A sárgaság egyébként a vér bilirubin-szintjének jelentős emelkedésére vezethető vissza.)
A tizenévesek és a felnőttek, akik még nem lettek beoltva, egy injekcióban megkaphatják a májgyulladás két típusa elleni védőoltást. Az oltás – a 0-1-6 hónap sémát betartva – egész életre szóló védettséget biztosít. Ha gyors védelemre van szükség (például külföldre való utazás előtt), a 0-7-21 nap séma szerint oltanak, majd egy év múlva emlékeztető oltás következik.
Kisgyermekkorban viszonylag enyhe lefolyású lehet a betegség. Felnőttkorban súlyosabb tüneteket mutathat, hosszan tartó, kellemetlen betegséggé válhat, amely esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A betegség nem gyógyítható, csupán a járulékos szövődmények megelőzése-kezelése az orvos feladata.
