A muskátli egy örök klasszikus. A gerbera, a szegfű és a többi régebben divatos virág mellett árulták, majd később áttértek a balkonládás vonalra.
Tudnivaló, hogy először az angolok aggattak muskátlit a lámpaoszlopokra a viktoriánus korban.
Pelargonium
Ez a muskátli latin neve. A görög pelargos szóból származik, ami gólyát jelent. Már a népi megfigyelés is észrevette, hogy amikor elvirágzik, a muskátli toktermése hegyes formát ölt, ami hasonlít a gólya csőrére. Egy francia botanikus nevezte el gólyaorrféléknek a nemzetséget, ahova a muskátlit besorolták.
Évelő növény, de mivel érzékeny a fagyra, egynyári növényként minden évben újratelepítik (sokszor a pincében telel át). A családi házak ablakaiban éppen olyan jól mutat, mint a panellakások balkonjain.
Emellett balkonládák ékessége, általában piros, rózsaszín, fehér színben tündöklik, de hibrid fajtája lehet szinte fekete, vagy akár narancssárga színű is.
A legismertebb az állómuskátli és a futómuskátli. A futómuskátli, más néven borostyánlevelű muskátli (Pelargonium peltatum) a cserépből nagyon szép zuhatagként omlik lefelé; fajtától függően elérheti a 1,5 métert is. A kertben termeszthető bokros fajtákat álló- vagy sávoslevelű muskátlinak hívjuk (Pelargonium zonale).
A magyar népi nyelv is gólyaorrnak nevezte a muskátlit termése okán...
Érdekes
- A muskátli nem úszóbajnok! A fuldokló muskátli arról ismerszik meg, hogy mikor felemeljük a cserepet, akkor víz csöpög belőle. A levelek alját is érdemes ilyenkor megvizsgálni, nem találunk-e rajta hólyagokat. (Ez a betegség jele.)
- A muskátli imád napfürdőzni! Napi 5-6 óra napot igényel.
- Ínyenc! Nagy szüksége van tápanyagokra. Ha levelei sárgulnak, hullanak, akkor tápanyaghiányos, vagyis tápoldatot kér.
A pelargos útja
Miért épp a görögök nevezték el gólyának, pelargosnak a muskátlit? Először Görögországba vitték a föníciai hajósok őshazájából, Dél-Afrikából. S csak később jöttek a holland hajósok, akik északabbra szállították, hogy Európa többi része is rácsodálkozzon a szépségére... Az ember tehát ilyen régóta ismeri a muskátlit.
Tanácsok
A teleltetés után a megnyúlt töveket érdemes megmetszeni, a levágott egészséges hajtásokból pedig szaporíthatunk.
Ha a bimbókon lyukakat észlelünk, az a kártevő lárvák jelenlétére utal, melyek a bimbó belsejéből lakmároznak. Az illatos muskátli levelei ehetőek, a népi gyógyászatban hasmenés kezelésére használták.
Miért jobb a világos színű virágláda?
A sötét felületek tulajdonsága, hogy a rájuk eső fény energiáját nem verik vissza, hanem csapdába ejtik, és hővé alakítják. Ezért mondjuk, hogy a sötét szín elnyeli a napfényt; s minél több fényt nyel el egy felület, annál jobban felmelegszik.
AZ ÖRÖK MUSKÁTLI
Búcs ezután Muskátlifalvaként él majd az emlékezetünkben, mert láttuk Retkes Ákos sziporkázó muskátlijait. (A lágy lazacszínű lett a kedvencünk.) Retkesék negyven éve termesztik virágkertészetükben a muskátlit. Ki más bizonyíthatná be számunkra, ha nem ők, hogy a muskátli egyáltalán nem „nagymamás”, sőt, a ránk köszönő új nyár trendi virágja lehet?
A muskátli egy örök klasszikus.
„A szüleim anno Jugoszláviából hoztak haza egy szépséges lila muskátlidugványt, útközben törték le valahol. Ezzel kezdődött a sikertörténetünk!” – eleveníti fel a családi legendát Retkes Ákos. Azidőben a szülők már javában virágkertészkedtek az otthoni fóliában. Akkoriban még a gerbera, a szegfű és a többi akkor divatos virág mellett árulták a muskátlit, majd később áttértek a balkonládás vonalra. Így ma már rengeteg balkonnövény szerepel Retkesék kínálatában.
A szimpla virágú, de gazdagon leomló futómuskátli, melynek virágszőnyege igazi balkondísz.
– Mi fontosat illik tudni a muskátliról? – tesszük fel az első kérdésünket.
– A muskátli évelő növény – volna! Nálunk ugyanis nem éli túl a telet, ha beköszöntenek a fagyok. S nem véletlenül, hisz a meleg Afrikából származik, ahol más klímához szokott. (Mosolyog.) Nagyjából 30 féle muskátlink van a tirolitól kezdve a félfutón keresztül a szimpla és dupla virágúig. A színeket tekintve megtalálható nálunk a piros összes árnyalata mellett a fehér, a szinte fekete vagy épp a lazacszínű is.
– Mennyire igényes növény a muskátli?
– Talán a parasztmuskátli, vagyis az állómuskátli – a Palargonium zonale – a legigénytelenebb az összes fajta közül. Nagyon kedvelt, dúsan virágzik, ha jól öntözzük. Vagy 15 fajta szerepel a kínálatunkban.
– Melyik a legkényesebb fajta?
– Az angol muskátli a legigényesebb. Elegáns, bokros növekedésű dísznövény. A tűző napot nem bírja, miáltal nem könnyű a termesztése ennek a bársonyos, nagyvirágú fajtának. Jól tűri viszont a száraz szobai levegőt, ezért szobai muskátlinak is nevezik – az angolok eredetileg szobanövényként tartották. Tartsuk nedvesen a földjét, emellett vegyük figyelembe, hogy nem szereti a pangó vizet. Valahol a két véglet közt helyezkedik el a félfutó muskátli: dekoratívabb, de igényesebb, mint futó társa. Ne öntözzük túl, és hetente tápoldatozzuk, amúgy meg a laza, humuszos talajt kedveli. A tűző napot nem bírja, de kell neki a fény. A muskátli ugyanis fényigényes növény! Ha szűrt napfényt kap, úgy-ahogy elvan, de az árnyékos, sötét teraszokon bizony nem virágzik.
Az 1900-as években a muskátlinak már több mint 300 faját ismerték.
– Milyen földbe ültessük a muskátlit?
– Van néhány aranyszabály, amit ildomos betartani. Az első: mindenképp egészséges növényt vásároljunk. Sok a silányabb minőségű külföldi behozatal, ezért ebből is a legjobb a hazai. A muskátli laza szerkezetű, tőzeges földet kíván; a kemény feketeföld nem alkalmas a kiültetéshez. A jó virágföld stabil szerkezetű, elég levegőt enged a gyökerekhez, és támasztékot is ad a növénynek. A virágföldet megvásárolhatjuk gazdaboltokban, kertészetekben: ebbe a legtöbbször már belekevertek egy hosszú hatású műtrágyát, ami 5-6 hónapra elég lehet. Ha mégsem, akkor az ültetés során keverjünk a földhöz. Emellett – mint említettem – illő hetente vagy kéthetente tápoldatozni a növényt. Sokan kihagyják ezt a műveletet: a viráguk bánja.
Olvass tovább: Az örök muskátli
