Kezdtünk fellélegezni: a tavaszi kirándulásokat, nyári vakációt tervezgettünk, és csak fél füllel hallgattuk a híreket, hogy valahol Kínában újfajta vírus terjed. De nem vettük komolyan, már eléggé hozzászoktunk a távoli borzalmakhoz. Aztán a vírus elérte Európát, és hirtelen átírta az életünket. Ültünk a négy fal között, karanténban, és azon töprengtünk, mikor lesz már vége.
Vége lesz egyszer? – kérdeztük dr. Czirfusz Mónika komáromi mikrobiológust, az Országos Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnökét, a Nemzeti Klinikai Kríziscsoport tagját.

Második hullámtól akkor kellene tartanunk, ha lazulnának az intézkedések, és nem lennénk elővigyázatosak, mert a valós fertőzöttek száma valószínűleg a kétszerese-háromszorosa a felderített esetszámnak. A napsütés a vírus életképességét jelentősen gyengíti a levegőben és a szilárd felületeken, de emberről emberre terjedését nem akadályozza meg. Szabad levegőn minimális a fertőzés esélye, de zárt térben megfertőződhetünk, mivel a vírus cseppfertőzéssel terjed. Amíg megvan a vírus emberről emberre terjedésének lehetősége, addig a szájmaszkokat nem tehetjük fiókba.

korona-metron_0.jpg

Miben más a SARS-CoV-2 koronavírus, mint az általunk már jól ismert influenzavírusok?

– A vírusok valójában egy genetikai információt tartalmazó fehérjeburokkal és külső lipidburokkal rendelkező organizmusok, amelyek gazdasejt nélkül életképtelenek. A koronavírus tüskefehérjéje a légzőszervekben lévő ACE2 receptorra kötődve jut a sejt belsejébe, és ott kezd élősködni és szaporodni. Az eddig ismert járványt okozó két koronavírustól (SARS és MERS) abban különbözik, hogy rendkívül hosszú, akár tizenkét, illetve tizennégy napos is lehet a lappangási ideje. Nem minden fertőzött személy érzi magát ez idő alatt  betegnek, de ugyanakkor hordozhatja a  vírust. Kiszámíthatatlan, hogy ebben az időszakban hány embert fertőz meg. Ezért szabadult el a járvány a dél-európai országokban. A SARS-CoV-2 koronavírus a többi ismert koronavírussal ellentétben rendkívül fertőzőképes, a fertőzés halálozási aránya viszont nem olyan magas, mint a 2002-es SARS-koronavírus okozta járvány esetében.

A világon végigsöprő COVID-19 járvány több mint háromszázezer áldozatot szedett. Mi ennek az oka?

– A koronavírus veszélyességét az okozza, hogy az alsó légutak és a tüdő sejtjeire mér csapást. Ráadásul az ezzel járó tüdőgyulladás rendkívül jó táptalajt nyújt a másodlagos fertőzést okozó baktériumok számára is. Az elhalálozásokért azonban sokszor a szervezet vírusfertőzésre adott túlzottan heves immunválasza, az ún. citokinvihar a felelős. Sok mindent nem tudunk még a vírus természetéről, az azonban már valószínű, hogy a megbetegedés súlyossága attól is függ, hogy mekkora vírusadagot kapott a beteg. És itt lép be a történetbe a szájmaszk. Ha mindenki viseli, akkor olyan nagy dózisú vírusmennyiség nem tud a szervezetbe kerülni, ami súlyos betegséget okozna. Az idős, legyengült immunrendszerű embereknél viszont enyhébb mértékű fertőzés során is túlszaporodhatnak a vírusok, mivel szervezetük nem tudja felvenni a harcot a betolakodókkal szemben.

Második hullámtól akkor kellene tartanunk, ha lazulnának az intézkedések, és nem lennénk elővigyázatosak, mert a valós fertőzöttek száma valószínűleg a kétszerese-háromszorosa a felderített esetszámnak.

A Los Alamos National Laboratory kutatói szerint a Kínából származó vírus egyes mutációi jóval virulensebbek. Van okunk rettegni?

– A vírusok jellemző tulajdonsága, hogy változnak, de alapvető viselkedésük nem változik. Az AIDS-et okozó HIV vírust a kutatók a ’80-as évektől nem tudják elcsípni, mert folyamatosan mutálódik, változik a genetikai információja. A koronavírus esetében nem ennyire gyors a mutálódás. Előfordulhat, hogy több alfaja alakul ki, és az egyik agresszívabb, a másik kevésbé. Ennek bizonyítása hosszadalmas, rengeteg mintavétel, az izolált vírusok genetikai elemzése és a betegek kórtörténetének feldolgozása szükséges hozzá. Az Egyesült Államokban, ahol ehhez biztosított a megfelelő anyagi háttér, rendkívül intenzív kutatások folynak.

Ha folyamatosan változik a vírus, akkor megeshet, hogy – miként az AIDS- vagy a Zika-vírus esetében – belátható időn belül ez ellen sem lesz védőoltás?

– Az általunk ismert influenzavírusok is évről évre változtatják antigén-szerkezetüket, ezért az oltóanyagok összetételét minden szezonban változtatják. Egyszerre több vírusfajtával szemben védenek. A koronavírust egyelőre még kutatják. A jelenlegi fázisban az egyes országokból begyűjtik a vírusmintákat, keresik, hogy mi az a kulcsfontosságú antigén, ami a védettséget nyújtó immunválaszt kiváltja. A végleges szakvélemény alapján dől el, hogy egy esetleges oltóanyag kifejlesztésének mekkora az esélye. Azonban nem tudjuk még, hogy az ellenanyag mennyi ideig védene. Az eddig ismert koronavírusok esetében két-három évig marad fenn a védettség, utána csökken az ellenanyagok szintje a szervezetben, és megnő az újrafertőződés esélye. Ilyen esetben azonban már könnyebben átvészeli az ember a fertőzést. Jelenleg a világ legjobb tudósai dolgoznak a vakcina kifejlesztésén, de azt tudni kell, hogy a gyártásig még hónapoknak kell eltelniük, hiszen a klinikai vizsgálatok, a tesztelés és az engedélyeztetés mind-mind időbe telik.

Egyre jobban foglalkoztatja a kutatókat és a laikusokat az a kérdés is, hogy a BCG-oltásnak köszönhető-e a vírus visszafogott terjedése a V4 országaiban.

– Tény, hogy azokban az országokban, ahol cunamiként csapott le a vírus, a BCG-oltás nem kötelező, míg ahol része volt az oltási programnak, ott visszafogottabban terjedt. Ezzel kapcsolatban jelenleg több kutatás folyik. Biztosat csupán a kutatások lezárta után tudunk mondani. Azokban az országokban azonban, ahol az oltási rendszer laza, egyre gyakrabban jelennek meg olyan betegségek (kanyaró, tuberkulózis), amelyek Szlovákiában (Csehszlovákiában) évtizedekig nem fordultak elő. Sajnos, a hazai oltási rendszer is fellazult, hiszen a szülőknek nálunk is jogukban áll visszautasítani gyermekük védőoltásait. Ez a jelenség rendkívül veszélyes, mert ismét tömeges megbetegedéseket okozhatnak azok a kórokozók, amelyek eddig a védőoltásoknak köszönhetően elkerülték az országot.  

czirfuszm31_masolat.jpg

Dr. Czirfusz Mónika komáromi mikrobiológus, az Országos Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnöke, a Nemzeti Klinikai Kríziscsoport tagja

 

Az olyan rettegett betegségeket, mint a pestis, a lepra, a kolera, a szifilisz, a tuberkulózis vagy a torokgyík, baktériumok okozzák. A WHO múlt évi jelentése szerint megjelentek az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok, amelyek világjárványt okozhatnak. Miért nem hatnak ezekre a baktériumtörzsekre a már meglévő antibiotikumok?

– A baktériumok egysejtű élőlények, mindenütt jelen vannak, az emberi szervezetben is. Az antibiotikum felfedezése hatalmas mérföldkőnek számított az orvostudományban, hiszen ennek segítségével le tudjuk győzni az említett betegségeket. Csodafegyverként tekintettek rá az orvosok, és indokolatlan esetekben is felírták. Antibiotikummal csak a kórokozó mikrobiológiai vizsgálata után lehet célirányosan kezelni a beteget. Sajnos, Szlovákiában a járási szintű kórházakban megszüntették a vizsgálatokat végző mikrobiológiai laboratóriumokat, ezáltal a kezelőorvos csak a betegség jellegzetességei, nem pedig a mikrobiológiai vizsgálat ajánlása szerint tudja kiválasztani a megfelelő antibiotikumot. Ami nem biztos, hogy el tudja pusztítani a baktériumot. Így válnak sokszor rezisztenssé a baktériumok egy-egy beteg szervezetében. A multirezisztens baktériumok leggyakrabban kórházi környezetben jelennek meg. Fokozott fertőtlenítéssel fel lehetne venni ellenük a harcot, de addig, amíg a kórházi kisegítő személyzet annyira alulfizetett lesz, mint nálunk, és marad a jelenlegi munkaerőhiány, erre sok esélyt nem látok. Talán most, a koronavírus- járvány pozitív hozadékaként átértékelik az egészségügy helyzetét, elindul valamiféle pozitív változás, és az egészségügyi dolgozók társadalmi és anyagi megbecsülése is felértékelődik.

Veszélyes korban élünk. A globális klímaváltozás következtében pusztul az élővilág, eddig ismeretlen mutáns kórokozók jelennek meg, amelyekkel szemben nincs felkészülve az immunrendszerünk. Az emberiség védekezőrendszerét a légszennyezés folyamatosan támadja. A szmogban lévő káros anyagok legyengítik a légzőszervek nyálkahártyáját, így a kórokozók könnyebben meg tudnak rajta tapadni. Minden mindennel összefügg.

Van olyan gyógyszer, ami eredményesnek bizonyult a koronavírussal szemben?

– Minden ország hihetetlen energiákat fordít a megfelelő hatóanyag megtalálására. Kezdetben nagy reményeket fűztek a malária kezelésére használt hatóanyaghoz, a hidroxi-klorokinhoz, de a kínai és az olasz tapasztalatok azt mutatták, hogy sok a veszélyes mellékhatása, leggyakrabban szívelégtelenséget vált ki. Ígéretes próbálkozásnak indult, de végül mégsem vált be az AIDS kezelésére alkalmazott lopinavir / ritonavir. Most ott tartunk, hogy folynak az ebola kezelésére kifejlesztett remdesivirrel kapcsolatos klinikai vizsgálatok. Ez az egyetlen a potenciálisan szóba jöhető gyógyszerek közül, amit intravénásan lehet beadni, ami nagy előny, hiszen lélegeztetőgépen lévő betegek szervezetébe tablettát vagy a kapszulát bejuttatni nem könnyű feladat, csak gyomorszondán keresztül lehetséges.

Több országban, köztük Magyarországon is ígéretesnek mutatkozik a vérplazma-terápia. Miért nem lehet ezzel kezelni a betegeket?

– A klinikai kríziscsoportnál már jelentkeztek egyének, akik átvészelték a fertőzést, és felajánlották, hogy lesznek vérplazmadonorok. Ezzel a kezeléssel kapcsolatban is zajlanak a klinikai vizsgálatok. A plazmakezelés javíthatja a betegek állapotát, de vannak hátulütői is, ezért alaposan át kell gondolni az alkalmazását. Olaszországban is próbálkoztak vérplazmakezeléssel, illetve ózonkezeléssel. Az ózonnal történő intravénás kezelés az olasz orvosok tapasztalatai alapján hatásos. Nálunk egyelőre szinte ismeretlen ez a gyógymód, és nincs is hozzá orvostechnikai felszereltség, sem egészségügyi személyzet.

korona-kozlekedes.jpg

– Az emberiség történetében sokszor fordultak elő komoly járványok, az egyik legdrámaibb pont a múlt századi spanyolnátha-pandémia volt. Európát mégis váratlanul érte a COVID-19.

– Biztonságban éreztük magunkat, senki nem gondolt arra, hogy jöhet egy olyan vírus, ami Európa legmagasabb szintű egészségügyi rendszereit is háborús körülmények közé taszítja. Az igazság az, hogy egy ilyen járványra nem is lehetett volna felkészülni. Gazdasági szempontból értelmetlen lett volna lélegeztetőgépek százait „spájzolni” azzal, hogy esetleg majd valamikor szükség lehet rájuk. Ahogy az egészségügy, úgy a lakosság sincs felkészülve ilyen válságos helyzetre. A rendszerváltás előtt még voltak civilvédelmi gyakorlatok, a férfiak számára kötelező volt a katonai szolgálat, a lakosság elsajátította a túlélési stratégiákat. A mai generációk azt sem tudják, hogy néz ki egy gázmaszk. Ha jönne egy vegyi vagy biológiai támadás, nem sok esélyünk lenne a túlélésre. Szlovákiának az a szerencséje, hogy Ján Mikas országos tiszti főorvos még olyan szakemberektől tanult, akik jól ismerték a csehszlovák higiéniai és mikrobiológiai rendszert, amelynek színvonalban és minőségben nem volt párja a keleti blokkban. Maga a krízisterv azonban nem lett volna elég a védekezéshez, kellett hozzá a lakosság alázatos és példamutató együttműködése is.

Veszélyes korban élünk. A globális klímaváltozás következtében pusztul az élővilág, eddig ismeretlen mutáns kórokozók jelennek meg, amelyekkel szemben nincs felkészülve az immunrendszerünk. Az emberiség védekezőrendszerét a légszennyezés folyamatosan támadja. A szmogban lévő káros anyagok legyengítik a légzőszervek nyálkahártyáját, így a kórokozók könnyebben meg tudnak rajta tapadni. Minden mindennel összefügg. Mindenképpen hasznos, ha egyéni szinten próbáljuk védeni a környezetünket. Autó helyett kerékpárt vagy tömegközlekedést használunk, szelektáljuk a szemetet, és igyekszünk minimalizálni háztartásunkban a hulladékot. Ha környezetünk védelmében is úgy össze tudnánk fogni, mint a koronavírus-járvány elleni harcban, akkor rövid időn belül sokkal élhetőbb lenne a világunk.

Janković Nóra

 

Kapcsolódó írásunk: Elmaradt a járvány... Vajon miért?

web-bannerek-hirlevel-01_1.jpg

Új Nő csapata