Azt mondják, a nő nem lehet elég szép, ha okos, ha pedig szép, soha nem lehet elég okos. Valamit mindig számonkérnek rajtunk – avagy mi magunkon. Pedig ezzel csak gyöngítjük sorainkat. Képes riportunkban olyan hazai nőket mutatunk be, akik tudósnak is elég szépek, szép nőnek pedig roppant okosak. Íme, négy elhivatott nő, aki a tudományban és a kutatásban találta meg énjét, hangját, örömét.

Valahogy mindig is a férfiaknak állt a világ. Az uralkodásban, a politikában és a tudományban is. A nőket lekötötte a család. Volt persze pár bátor nő, aki áttörte a falat.

nok-a-tudomanyban-kezdo.jpg

Ott van például Göllner Mária,a magyar antropozófia megteremtője, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Péter Rózsa matematikus, Torma Zsófia régész, antropológus, Sass Flóra Afrika-kutató, Ferge Zsuzsa közgazdász, szociológus, Mária Telkes magyar származású, amerikai tudós, feltaláló. És még sokan mások, akik megmutatták, mi is képesek vagyunk maradandót alkotni.

Hrbácsek-Noszek Magdaléna (53, Nagymácséd), egyetemi oktató, kutató édesapját követve a tanári hivatást választotta. Tíz éve a Konstantin Filozófus Egyetemen tanít, a Közép-Európai Nyelvek és Kultúrák Intézetében. Elsősorban regionális kultúrával foglalkozik, és ehhez kapcsolódó módszertani tantárgyakat tanít a pedagógus szakon. Az iskolareform idején javasolta a regionális nevelés oktatását, ami alternatív tantárgy lett az alap- és a középiskolákban. 

magdalena.jpg
Hrbácsek-Noszek Magdaléna

Nők a tudományban

– Tudományos körökben sikeresnek lenni nem könnyű, ha közben anyák is vagyunk. A szerepeket nehéz összehangolni. Míg a gyerekeim kicsik voltak, addig otthon tanítottam. Aztán elkerültem a Pozsonyi Pedagógiai Intézetbe, majd az egyetemre. Csak akkor lett könnyebb, amikor a lányaim tinédzserkorba léptek. Ma már én osztom be az időmet, nem a család. Nyugodtan el tudok mélyülni a kutatásban, többet publikálok. Lányaim felnőttek: Tünde férjezett, két gyermeke van, Réka pedig egyetemista Budapesten. A hétköznapokban a munkámnak élek, a hétvége a családé. Így teremtődik meg az egyensúly.

Publikációk

Első könyve, a Regionális tudat az iskolában címmel öt éve jelent meg. Ez egy pedagógiai módszertani könyv. A Zsidó hagyományok Galántán és környékén a zsidó közösség szempontjából hiánypótló írás. Jelenleg épp Andrea Coddington Zsidó nő című könyvét, illetve Milan Richter szlovák író holokauszt tematikájú verseit fordítja magyarra. Továbbá egy monográfiája van készülőben, Zsidó nő az irodalomban címmel. Emellett a mátyusföldi tájételeket gyűjti folyamatosan.

Kinek ajánlaná?

Elaggott mondat, hogy a tanítás nem szakma, hanem hivatás.

– Ám igaz! Tanítani elsősorban az tanítson, akiben megvan a képesség az igazság átadására. Aki alázattal lép a katedrára, aki képes megújulni, képes másoknak szolgálni. Harminckettedik éve veselkedek neki nap mint nap, és imádom.

Csodálatos dolog tanítani! A tudományos munkában pedig a kitartás és a kíváncsiság a legfontosabb. A tudós tudni akarja, hogyan működik a világ.

Erdélyi Margit (75, Léva), egyetemi professzor, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának professzora. Tizenegy évig a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen oktatott adjunktusként, majd docensként irodalomelméletet, drámaelméletet. A Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karán a nyelvek, a fordítás, a tolmácsolás kérdései foglalkoztatták. A Selye János Egyetem Tanárképző Karának alapító dékánja volt. Kilenc évig töltötte be ezt a funkciót, docensként, professzorként és a doktori iskola vezetőjeként működött.

– Lejárt a dékáni mandátumom, azóta professzorként dolgozom. Igen, visszamentem tanárnak, és nagyon élvezem. A doktoranduszok felkészítésével foglalkozom. A tanár legnagyobb öröme, ha diákjai sikeresek az egyetem falai között és később kint az életben is.

erdelyi-margit.jpg
Erdélyi Margit

Nők a tudományban

– A nők még mindig hátrányban vannak a tudományos életben, nincs ez másként kisebbségi viszonylatban sem. Saját tapasztalatom szerint a nőknek többet kell teljesíteniük, mint egy férfinak, ha a ranglétrán előbbre akarnak jutni. Nekünk nehezebb karriert építeni, mert elsődlegesen még mindig feleségek és édesanyák vagyunk. És a nők elsősorban nem a maguk, hanem a férjük karrierjét egyengetik. Nőnek lenni lemondással jár. Egy nő, ha nincs támogató családi háttere, vagy nem egyedülálló, nehezen boldogul a tudomány világában. Mert ez az elhivatottság rengeteg időt, energiát, nagy koncentrációt igényel. A férfi sokszor „lenyomja” a nőt. Nemegyszer tanúja voltam, hogy a férfiak fanyalgása sok arra érdemes nő motiváltságát lerombolta. Családi szempontból szerencsés ember vagyok. Korábban szüleim szeretetteljes szigora sodort előre, majd férjem, lányom támogatását, s ma már az unokáim biztatását is élvezhetem.

Publikációk

Mára 15 monográfiája jelent meg. Írt egyetemi és középiskolai tankönyveket és tansegédleteket. Több tudományos konferenciát szervezett, és számos konferencián adott elő.

– Problémaérzékenységem mindig motivált arra, hogy felismerjem, végiggondoljam, bővítsem, illetve applikáljam a tudomány friss eredményeit. Most éppen egy monográfiával stagnálok, mert hasznosabbnak vélem, hogy előbb tankönyvet írjak, amely megkönnyíti majd a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók felkészülését.

Egy egyetemi professzornak kiváló kommunikátornak kell lennie. Fontos, hogy hiteles személyiség legyen, alapos oktatói és tudományos felkészültség jellemezze. Az anyanyelvi kultúrája is legyen mintaszerű, magatartása humánus és demokratikus, felelősségteljes.

Szanyi Mária (75, Galánta), néprajzkutató, pedagógus. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–fizika szakon végzett, majd az ELTE-n elvégezte a néprajz szakot. Rozsnyón, majd Galántán volt néprajzos muzeológus. 1989-től nyugdíjazásáig ismét matematikát és fizikát tanított Nagymácsédon, Hidaskürtön és Galántán. 1990–92-ben néprajzi szemináriumot vezetett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. Nyugdíjazása után az SZMPSZ égisze alatt hirdette meg a Kincskeresők, a helyi értékeket kutató diákok konferenciáját, amely mára mozgalommá terebélyesedett.

szanyi-maria.jpg
Szanyi Mária

– Életem fontos momentumának tartom, hogy a pedagógia mellett elmentem néprajzot tanulni, és ezt be tudtam építeni az iskolai életbe. Nagy lendülettel és lelkesedéssel írtam volna még különféle tudományos munkákat, ha az élet nem sodor a kisvárosi perifériára. Itt, sajnos, nem volt lehetőségem a tudományos kutatásra. Nyolc évig minden indok nélkül nem engedtek át a magyar határon. Ám kaptam helyette sok mást: helytörténeti tudást vittem az iskolákba, és matematikai tehetséggondozást végeztem. Ennek is örülök.

Nők a tudományban

Itthon kevés nő dolgozik a tudományban.

– Kevés a lehetőség. Egy nő elsősorban családanya. És én ezt a szerepet fontosnak tartom! A világ ott borult fel, amikor a nők átvállalták a férfiak munkáját. Egy férfinak a családja mellett könnyebben megy a kutatás. Egy nő helyett senki se tartja a frontot a háztartásban, gyermeknevelésben.

Bízom benne, hogy ez az új világ, az internet nagyobb lehetőséget ad a nőknek, hiszen már otthonról is tudnak dolgozni. A jó intézmények pedig igyekeznek digitalizálni, s ezzel elérhetővé teszik az anyagaikat.

Publikációk

Szlovákia néprajzi atlaszának egyik munkatársa. Ismeretterjesztő és leíró publikációi jelentek meg a Hét című újságban, az Irodalmi Szemlében és helyi kiadású könyvekben. Nagy büszkesége a Kincskeresők megszervezése. Elismeréssel szól a hazai magyar pedagógusokról és diákokról, akik számára fontos a szülőföld szeretete – ők vitték sikerre a Kincskeresőket. Éveken át szerkesztője, majd főszerkesztője volt az SZMPSZ Pedagógus-fórum című havilapjának. Jelenleg Jókai Mária könyvét szerkeszti, amely a zoboralji férfijelképekről szól.

Kinek ajánlaná?

Fontosnak tartja, hogy a pedagógusképzésben helyet kapjon a régióismeret.

– Ha fontosnak tartjuk a szülőföldhöz való kötődést, meg kell tanítani a fiatalokat szűkebb régiójuk ismeretére. Szoros intézményi együttműködésre van szükség. Gondolok itt az iskolák és a múzeumok, levéltárak, könyvtárak közötti kapcsolatokra. Hiába fogunk tudóst játszani, csak az elefántcsonttoronyba zárjuk be magunkat, ha nincs hozzá bázisunk: ha hiányzik a közönség, amelyik kezébe venné a polcokat megtöltő könyveket. Fontos, hogy a tudományokat szerető, a tudományok iránt fogékony nemzedékeket neveljünk.

hirlevel_web_banner_2_56.jpg

Mészárosné Lampl Zsuzsanna (61, Pozsony), szociológus, egyetemi oktató, újságíró, író. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem politológia tanszékének docense. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatója. A szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Pályája elején lapelődünk, a Nő című hetilap szerkesztője volt. Mainapság csütörtökönként jelennek meg jegyzetei az Új Szóban.

– Mindig érdekelt a társadalom. Tizenhét évesen nagy hatással volt rám Duba Gyula Parasztvilág című műve. Rájöttem, hogy szociológus akarok lenni. Mostanában a szlovákiai magyarok életmódjáról szóló kutatásaimat összegzem. Ebből ki fog derülni, hogyan változtak az elmúlt húsz évben az étkezési szokásaink, szabadidős tevékenységeink és életmódunk egyéb szeletei. Erről fog szólni A szlovákiai magyarok szociológiája című könyvem II. része. Emellett folyamatosan kutatom az asszimilációt – és a szlovákiai magyar lét egyéb kérdéseit.

zsuzsanna.jpg
Mészárosné Lampl Zsuzsanna

Nők a tudományban

Ma már azért számos nő foglalkozik tudománnyal.

– A diplomás fiatalok nemek szerinti aránya kiegyenlítődött. Sőt, vannak szakok, ahol több a nő. A tudományos pályán mégis a férfiak vannak többségben. Állítólag azért, mert egy nő a család és a gyerek mellett nehezen lehet tudós. Szerintem ma már ez nem így van! Ugyanis a tudomány épphogy nagyobb szabadságot ad, mint a szokványos állások, ahol manapság elvárják, hogy az ember – a nő is – késő estig benn üljön a munkahelyén. Viszont tény, hogy a tudomány nagy elhivatottságot igényel, és sokszor 24 órás agytevékenységet.

És az is lényeges, hogy a tudománynál vannak sokkal jobban fizető szakmák. Ráadásul sok szakmában jóval gyorsabban lehet látványos karriert elérni. És a nők többsége inkább ezeket részesíti előnyben.

Publikációk

Eddig tíz könyve jelent meg. Legutolsó szakmai kötete, A szlovákiai magyarok szociológiája szlovák nyelven is. A Nő és az Új Szó számára készített írásaiból jelent meg a Randevú és más írások, amelyet úgyszintén szlovákul is kiadtak. Mesekönyve a Móki meséi (ebből gyakran hangzanak el részletek az iskolai szavalóversenyeken).

Kinek ajánlaná a szociológiát?

– Akit napi szinten érdekelnek a társadalmi történések, ám képes megőrizni az objektivitását. Fontos a kíváncsiság, a tudásszomj, az elméleti és gyakorlati tudás. S bár ebben a szakmában emberekkel foglalkozunk, ezt nagyon sokszor magányosan műveljük.

M. Ando Krisztina