„Hipertónia” jeligéjű olvasónk az iránt érdeklődik, ingadozhat-e a vérnyomása az időjárás változásakor. Megfigyelte ugyanis, hogy köd, eső vagy havazás idején – a változatlan gyógyszerszedés ellenére – emelkedik a vérnyomása, sőt a feje is fáj. Olvasónk jó megfigyelő: az időjárás, pontosabban annak változása, különösen az úgynevezett frontátvonulás, az arra érzékeny személyeknél hatással lehet a vérnyomásra is.
De mi is az a front? A kifejezés eredetileg katonai, hadászati műszó, és arra utalt, hogy két ellenséges hadsereg szembefordult egymással, arcvonalba fejlődött, vagyis a katonák egymás homlokát, arcát látták. A homlok latinul frons. A két hadtest vagy hadsereg között tehát kialakult egy határfelület, egy front.
Az időjárási front is valami hasonlóra utal: a különböző tulajdonságokkal rendelkező, nagy levegőtömegek – úgynevezett légóceánok – határfelületére. A Földünket körülvevő levegő különböző hőmérsékletű, nedvességtartalmú és elektromos töltésű légtömegekből áll. Ezek a légnyomáskülönbségek következtében mozognak, egymást a helyükből kiszorítva vándorolnak. A két különböző – leegyszerűsítve: hideg és meleg – levegőtömeg egymásba ütköző határfelülete az időjárási vagy légköri front.
A frontfelületek legtöbbször mozognak, ezt nevezzük frontátvonulásnak. A felsikló melegfront országos esőzést vagy havazást hozhat létre. A hidegfront, más néven betörési front, ék alakban tör előre a melegebb levegőtömeg alá, és záport, zivatart idézhet elő. A frontátvonulás által kiváltott szervezeti, biológiai reakció az arra érzékeny személyeknél a fronthatás.
Ez elsősorban a közérzetet befolyásolhatja: bágyadtság, fáradékonyság, a koncentrálóképesség átmeneti romlása, vagy éppen ellenkezőleg, fokozott ingerlékenység és álmatlanság jelentkezhet.
Nincs pontos tudományos magyarázat arra, mi áll ezeknek a jelenségeknek a hátterében, ám nemcsak laikus tapasztalatok, hanem orvosi megfigyelések is utalnak arra, hogy melegfront idején bizonyos panaszok és események gyakoribbá válhatnak. Ide sorolták többek között a baleseteket, a visszerek trombózisát – vagyis a vérrögképződést – és az ezzel összefüggő embóliát, amikor a vérrög elsodródik, például a tüdőbe.
Hidegfront esetén pedig erősödhetnek az úgynevezett reumás, ízületi fájdalmak, a porckorongsérv okozta isiász, valamint megszaporodhatnak a migrénes és asztmás rohamok, továbbá az epe- és veseköves görcsök. Mindezeknek a régóta ismert megfigyeléseknek a valódi kórélettani háttere azonban még mindig nem teljesen tisztázott.
Az sem egyértelmű, pontosan miért és milyen módon változik a vérnyomás frontátvonuláskor. Annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy nem egyetlen, hanem több tényező – például a levegő hőmérséklete, páratartalma és a légnyomás – együttesen okozhatja a vérnyomás ingadozását. Ezek a tényezők azonban gyakran ellentétesen hatnak, ezért a vérnyomás változása – legalábbis egy egyébként egészséges embernél – rendszerint a normális értékek határain belül marad.
Valószínűleg hasonló a helyzet a gyógyszereit rendszeresen szedő, magas vérnyomással élő személy esetében is. Speciális, front elleni gyógyszer nincs. Egyébként a vérnyomás front nélkül is ingadozik: hajnalban általában alacsonyabb, délután pedig magasabb, a két érték közötti különbség pedig akár 20 Hgmm is lehet.
