Amikor még diszpécserként dolgoztam a logisztikában, az egyik nőtlen sofőröm állandóan azért könyörgött, hogy a franciaországi Calais kikötőben pihenőzhessen, mert ott van Európa egyik legjobb swingerklubja.
Életemben akkor hallottam először a swingerről. Tényleg van ilyen? – kérdeztem rémülten otthon a barátomtól. Ő némán bólintott.
Ez a valóság?
„Egyesek már jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak!” – kommentálta a barátnőm. Valóban így lenne? Miben gyökerezik, és milyen kihatással van életünkre a swinger? Riportunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mert közben az is kiderült, hogy Galántán, Komáromban és Dunaszerdahelyen (és az ország sok más unalmas lakótelepén) a párcsere az elszürkült házasságban élő párocskák szórakozása. Ami az enyém, az a tiéd és másé is lehet... Szóval, ezzel dobják föl a kapcsolatukat. A „blokkos swinger” új jelenség: mikor leszáll a szombat este, és kigyúlnak az ablakszemek a lakótelepen, a párok – jó szomszédok vagy baráti házaspárok – gondosan felverik a párnákat. A parti előtt még leugornak a Mackó kocsmába megalapozni az estét, a gyerekeket már leadták a nagyszülőknek: izgalmas éjszaka elé néznek.
Nemrégiben egy (galántai) gyermekpszichológus arról mesélt nekünk, hogy a párcsere sokszor konfliktusokat okoz a családban: az anyuka vagy apuka beleszeret a szomszéd bácsiba, nénibe, s mindezt a gyerekek is megsínylik. Mert a végén hozzá kerülnek, s velük együtt a csalódott anya, aki a swingerrel érzelmi atomrobbanást élt át.
Szilveszterkor pedig nem egy komoly hazai hotelben a Tágra zárt szemek jeleneteit játsszák el az ügynökségek által diszkréten kiközvetített külföldi vendégek. (Különben a Tom Cruise és Nicole Kidman főszereplésével elhíresült film alapjául szolgáló könyvet egy Berlinbe elszármazott dunaszerdahelyi hölgy, Benkovszky Beáta magyarította.)
A swinger angolul „párcserét” jelent, s a kifejezés mára meghonosodott a világ összes táján. Ma már számos klub működik, ahol a bejelentkezők partnert cserélnek, azaz „swingereznek”. Egyszóval: intézményesülni látszik a gruppenszex.
Akár egyedül, akár párban indul az ember swingerpartira, tisztában kell lennie a játékszabályokkal. A házirendet fellelhetjük az interneten. Ilyen például, hogy a klubokban tilos a drogfogyasztás, és tilos túlzásba vinni az italozást, valamint a 18 éven aluliaknak tilos a belépés. A „belső szabályzatot” is be kell tartani: a klubban nem lehet például fotót, videót, hangfelvételt készíteni. S ami a legfontosabb: a „nem” az „nem”-et jelent! A visszautasítást illik tiszteletben tartani. A belépő néhol drága, néhol nincs (a magánpartikon), és a benső szabályzat klubonként változik. Néhol a szingliket is várják, más klubokba csak regisztrált „klubtagok” léphetnek be.
A swingerparti
Egy szervezett estről, éjszakáról beszélünk, ahol nők és férfiak előírt ruhadarabokban (fehérnemű), illetve mezítelenül járnak-kelnek. Néha különprogramok is színesítik az estet: sztriptíz, erotikus tánc vagy show. A többség tényleg a partnercsere végett jön. A bárban ital mellett lehet ismerkedni, a „szeretkezésre“ pedig külön boxok, szobák állnak a vendégek rendelkezésére. A swingerezők esznek, isznak, szórakoznak, s ha úgy tartja kedvük, együtt hálnak.
Érosz édenkertje
Már az ókori görögöknél – és később a rómaiaknál is – közkedveltek voltak az orgiák, melyek az evésről, ivásról és a szexről, tehát az élvhajhászatról szóltak. Nem csoda, hogy az élet élvezőinek, azaz hedonistának tartották őket. Nem vetették meg a csoportos szexet, a párcserét, sőt, a saját nemüket sem: az orgiákon nő nővel, a férfi férfival is hált. Igaz, ez utóbbi szabadosságot végül törvények szabályozták.
A kereszténység elterjedésével nagyot fordult a világ. A mezítelenség és a paráználkodás bűnnek számított, és a házasság szentsége lett a mérvadó. A párkapcsolatba többé nem fért bele sem a harmadik, sem a negyedik. Sőt, a tízparancsolat arra is kitér, hogy felebarátunk házastársát ne kívánjuk!
A tiltások és parancsolatok ellenére azonban a nagybetűs vágy nem tűnt el a közerkölcs süllyesztőjében (talán, mert eredendően bűnösek vagyunk?). Létrejöttek azok a titkos társaságok, ahol a résztvevők erotikus játékokat űztek egymással. Igazából ezek ágyaztak meg a jelenkori legitim és nyilvános párcseréknek – és a swingermozgalomnak.
A nagy görög költők megénekelték a hedonista orgiákat, a római császárok kéjvillát építtettek Capri szigetén.
A XX. századi szexuális forradalom
Az 1920-as években, a némafilmek megjelenésével vetkőzős és erotikus filmekről is tudni lehetett. Ezek, persze, a nagyközönség előtt nem kerültek bemutatásra. A zártkörű vetítésekre csak a befolyásos úriemberek kaptak meghívást. Minden korra jellemzőek voltak tehát az erotikus és magánjellegű partik, ahol az emberek kedvükre kiélhették szexuális vágyaikat. Emlékezzünk csak Casanova emlékirataira vagy egy nemrégiben megjelent könyvre (a nyilvános üzekedésekről a közparkokban). A Catherine M. szexuális élete című könyvet a francia C. Millet írta, aki nappal kurátor, neves francia értelmiségi, éjjel pedig szexuális ragadozó: lefekszik mindenkivel, aki az útjába kerül, 150 fős csoportos orgián vesz részt.
A második világháború után kibontakozó szexuális forradalom a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig zajlott, és pellengérre állította a konzervatív szexuális viselkedést. A fogamzásgátló tabletta megjelenése alapjaiban rengette meg a házasságot – bár a lazább franciák már Maupassant korában (és novelláiban) is felvállalták a házasságokban megjelenő szeretőket.
Légy a swingernejem!
Most pedig abban a korban élünk, ahol minden információ rohamosan terjed – s vele a vágy, hogy mi is kipróbáljuk a párcserét. Unalmas lakótelepeinken szomszédok és munkatársak szerveznek magánpartikat. Swingerklubot is könnyen lehet találni. A kérdés már csak az: valóban akarjuk? Szóval, nem tudom, engem valahogy nem pezsdítene fel, ha a vőlegényemet más nővel látnám. És szerzőtársaimnak is ez a véleménye.
Tágra zárt szemek mert ezzel kezdődött!
Emlékszünk még Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című filmjére? Az 1999-ben megjelenő filmre, mely Arthur Schnitzler Álomnovella címe műve alapján készült, és nagy port kavart. Az akkor még álomházaspár, Tom Cruise és Nicole Kidman a filmben egy látszatra idillikus párt alkot. Az első néhány képkocka után Alice egy exkluzív partin flörtölni kezd egy ismeretlen férfival, majd másnap elmeséli férjének, dr. Harfordnak egy korábbi szexuális fantáziálását. Az orvos férj még aznap éjszaka egy zártkörű eseményre téved: egy swingerpartira, ahol a vendégek kiélhetik titkos vágyaikat.
A kastélyba csak jelszóval, álarcban lehet bejutni, ám amikor kiderül, hogy a férfi nem hivatalos, azonnali hatállyal kiutasítják. A házastársak a folyamatos csábítások ellenére sem lépnek félre, ám mégis tökéletesen reprezentálják a vágyat, ami igenis minden házasságban felüti a fejét („valami új után”). Az, hogy a swingerparti résztvevői álarcot viselnek, tökéletesen mutatja az ember gyarlóságát, hogy álarcba öltözteti a vágyait. Igazi arcunkat ritkán merjük felvállalni.
