Csodálatos hely volt a középkori Magyarország! A gömöri falfestmények olasz mintákat követnek. Ha pauszpapírra átmásolnánk valamelyik körvonalait, annak pontos mását megtalálnánk Veronában. Ez azt jelenti, hogy itáliai mesterek festették ki a gömöri templomokat.
A pelsőci freskók egy új, Itáliából importált festészeti stílust honosítottak meg a Felvidéken. Szakálos Éva középkorász egészen Padováig utazott, hogy a párhuzamokat felkutassa. Ide kattintva olvashatják a vele készített interjúnkat.
Freskók egy gótikus gömöri templomocskában
A Felvidék szívében, egy apró településen rejtőzik egy kis templom, amelynek falai mesélnek. A pelsőci templomocska történelmi időkapu, amely a Bebek családig, sőt, egészen a muhi csatáig vezet vissza bennünket. Falain mesélő freskókat láthatunk. Vajon mi fűzi ezt a középkori templomot a tatárjáráshoz?
Tudnivaló, hogy IV. Béla magyar király építtette újjá az országot a tatárjárás után. 1241-ben törtek be a tatárok Magyarországba, s a muhi csatában vereséget mértek a magyarokra.
A lakosság fele áldozatul esett a kegyetlenkedéseknek. IV. Béla akkor még menekülni kényszerült, de a tatárok kivonulása után kővárakat épített, s talpra állította Magyarországot. Ezért is nevezik második honalapítónak.
Pelsőc is ekkor került a Bebek család birtokába: a Bebekek a király támogatói voltak, s hűségükért cserébe birtokokat kaptak. Később a Felvidéken erődítményeket és templomokat építettek – s itt nyer jelentőséget Bebek György neve.
Bebek György esete az olasz freskófestőkkel
Ki volt Bebek György? 1349-ben Avignonban volt követ, kétszer is tárgyalt a pápával, ráadásul mint független diplomatát megbízták azzal, hogy közvetítsen békét a civakodó olasz városállamok között. Bebek György korának leggazdagabb főura volt, királynéi tárnokmester*. (* Tárnokmester: a középkori magyar királyi udvarban a kincstár őrzője, a királyné birtokaiért volt felelős.)
Pelsőcön született – ezek után nem csoda, hogy a pelsőci templom ilyen csodálatos freskókkal dicsekedhet. Jól sejtjük, hogy az ő keze is benne volt ebben a csodában. „Bebek György olaszországi útjairól többek közt festőket is hozott magával.
Tehát ő volt az, aki behozta Gömörbe azokat az itáliai festőket, akik aztán a hazájukba már soha többé nem tértek vissza, és az ő lemenőik festették ki a gömöri templomokat – s hozták létre Gömör freskókincseit. Bebek György elsőnek a pelsőci templom festését rendelte meg az olasz mesterektől. Így a pelsőci templom faliképe a legkorábbi „olaszos” freskónk, a gömöri freskóörökség legfontosabb darabja” – mondja Orosz Örs értékmentő.
Freskó: olaszul frisset jelent. A festő a friss, nedves vakolatra húzza fel a vízzel elkevert porfestéket, s így az szervesül a vakolattal, egy lesz vele, s a kép a fal részévé válik.
Érdekesség!
Ha ráterítenénk a pauszpapírt egy itteni freskóra, és szépen körberajzolnánk, akkor Veronában megtalálhatnánk annak a körvonalnak a pontos mását. Mit jelentsen ez? Az itáliai festők magukkal hozták Gömörbe a sablonjaikat, és azokkal festették ki a pelsőci templomot. Így ezek a freskók ma Európa kulturális értékének számítanak, mivel egyedülállóan ötvözik a közép-európai és az itáliai trecento (az 1300-as évek reneszánszának) festészeti stílusát. Vagyis itt a kettőt kapunk az egyben esete áll fenn. Csodáljuk hát meg ezeket a régi szépségeket, és ha Rozsnyó felé járunk, ne hagyjuk ki a templomocska meglátogatását.
A képen: a templom külső homlokzatának freskói Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják lovagi öltözetben.
Nagypéntek
A szentély déli falán Krisztus szenvedéstörténetét bemutató freskósorozat: az Angyali üdvözlettől a Keresztre feszítésig ábrázolja Jézus életének eseményeit. A felső szakaszban az Utolsó vacsora jelenete (töredékesen). Alatta Jézus keresztre feszítésének monumentális ábrázolása bontakozik ki, amelyen a két lator, a három Mária, János apostol, a farizeusok csoportja és a Krisztust megfeszítő katonák is megjelennek...
Egy Seneca-idézet töredéke a falon: „Mihi videtur infelicius eo, cui nihil umquam evenit adversi.” Magyar fordításban: „Szerintem szerencsétlenebb az, akivel soha semmi baj nem történik.”
A templom a 14. században épült gótikus, csúcsíves stílusban.
Örökség
A freskók restaurálása több szakaszban zajlott. 1977-ben indult, s 2024 májusában fejeződött be. A pelsőci freskók ma Szlovákia legértékesebb középkori falfestményei közé tartoznak, elnyerték az Európai Örökség címet. (Köszönjük Hegedűs Erzsébetnek a körbevezetést.)
Búcsú
Bebek György 1349-ben a franciaországi Avignonban járt a pápánál. Az alkalmat kihasználva búcsúengedélyt kért a birtokai központjában álló pelsőci templomnak. Azontúl a hívek a búcsúcédula megvásárlásával búcsút nyerhettek, vagyis felmentést kaptak a tisztítótűzben való szenvedések alól.
A református pelsőc
A pelsőci templom 1560 után reformátussá vált, igazából csak követte a Bebek család vallásváltását. A régióban ugyanis teret nyert a reformáció. Az immár református templom tornyán a kakas az éberséget jelképezi. A legelterjedtebb szimbólum arra figyelmeztet, hogy a hívő ne árulja el Jézust, utalva Péter kakasszavára. (Péter háromszor megtagadta Jézust, mielőtt a kakas megszólalt, ahogy azt Jézus előre megjövendölte.)
TOVÁBBI KÉPEINK AZ ALÁBBI GALÉRIÁBAN TEKINTHETŐK MEG
⬇︎⬇︎⬇︎
