Gyermek, unoka, lány, testvér, barát, társ, feleség, anya. Még felsorolni is nehéz, hány és hány címkével látja el a nőket a társadalom. Félve tesszük hát fel magunknak a kérdést: Ki vagyok én?
Ha megtanuljuk megfigyelni az érzéseinket, akkor könnyebben el tudjuk kerülni azt, hogy túlreagáljuk a helyzeteket. S azzal, hogy a stresszt az élet velejárójaként fogadjuk el, jobban meg is tudunk majd küzdeni vele.
Sok jóakaró családtag segíteni szeretne a szorongón. Sajnos, ártani is tudnak, mert belekényszeríthetik valamibe, amit az nem akar, s újabb traumát élhet meg.
A szorongásról beszélgetünk Mátyus Zoltán pszichoterapeutával, aki azt mondja, hogy a szorongásainkkal foglalkozni kell. S nem baj, ha utána is jelentkezni fognak, de ha feldolgoztuk őket, akkor már nem fogunk hinni nekik.
Életünk első éveinek eseményeire alig emlékszünk. Mégis – ez az időszak nagymértékben meghatározza további életünket. Petr Pöthe cseh pszichiáter mesélt a témáról.
Nem szabadna szégyent érezni, ha nem bírjuk a terhet. Így lettünk kitalálva, olyan ez, mint egy gyári beállítás. Mégis, makacsul azt hisszük, hogy képesek...
"Rázzák le magukról a hétköznapok terheit és teljesen adják át magukat a karácsony szellemének! Ritka alkalma ez az évnek és olyan sokat kell rá várni. Ne hagyják, hogy jó élmények nélkül teljen el!"