Állok a tükör előtt, sminkben és tökéletesre igazított frizurával, testemet feltűnő ruhába bújtatva. Csak állok, és nézem magamat. Azt, aki a tükörből néz vissza rám.
Egyes elméletek szerint valaha a társadalmak berendezkedése matriarchális, azaz anyajogú volt. Magyarra fordítva: a nők irányítottak. Akkor vajon hogy jutottunk el a szőke nős viccekig?
Gyermek, unoka, lány, testvér, barát, társ, feleség, anya. Még felsorolni is nehéz, hány és hány címkével látja el a nőket a társadalom. Félve tesszük hát fel magunknak a kérdést: Ki vagyok én?
Novák Zita ízig-vérig nő. Pedig nem sminkel, és nem érdeklik a különféle ruhatrendek. Mégis mi finom nőiességének titka? Mit gondol a mai fiatalokról? Na és mik a tapasztalatai a párkereséssel?
Kosár Kinga gyermekorvos Dunaszerdahelyen. Most női minőségében szólal meg, ugyanis hat hosszú évig gyötörte a perimenopauza. S hiába volt orvos, maga sem tudta, s a nőgyógyásza sem jelezte, hogy mi történik a testével.
Már gyerekkorban látszik, milyen kamasz lány, felnőtt nő, majd érett nő válik a lányból. A pózolós kicsi lányt, aki nagy-nagy szeretettel kapja fel anyja tűsarkúját, nem kell majd félteni, hogy megijed a duzzadó ciciktől – és a vörösödő kamasz fiúk pillantásaitól. Mert az a kislány nő a javából.
Szendi Gábor pszichológus neve nem ismeretlen lapunk olvasói számára: a depresszió- és a meddőségiparról vallott nézeteiről már olvashattunk. Most is erről beszélgettünk vele.
Az ókori mitológiákban istenként tisztelték az égitesteket. Alakváltozásaikhoz pedig különböző megfigyeléseket, tanácsokat kötöttek, melyek a modern kor emberének is megkönnyíthetik az életét.
Vidu, azaz Szalma Nikoletta két kisgyerek édesanyja. Luna öt-, Kornél kétéves, Vidu élete most csak körülöttük forog. Félelmetesen őszinte válaszokat adott, mikor megkérdeztük tőle: Mitől nő a nő?
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."