Idén júniusban tizedik alkalommal került megrendezésre a Samaria Régi Zenei Napok egyhetes rendezvénysorozat. Az első még csupán három napig tartott. Eleinte minden évben megrendezték, aztán rövid kihagyás után, 1996-tól biennálé lett a fesztiválból, vagyis minden második évben kerül rá sor.
– Húsz évvel ezelőtt alapítottam meg az Ifjú Szivek mellett a Gaudiumot, egy régi zenét játszó együttest – kezdi Németh Imre, a fesztivál főszervezője (lenti képünkön). – Több magyarországi és csehországi fesztiválra is meghívtak bennünket. Szlovákiában viszont nem volt hasonló rendezvény, így aztán belefogtunk a szervezésbe. Somorját választottuk helyszínnek: egyrészt, mert itt lakom, másrészt a városkában adottak voltak a feltételek. Van négy templomunk: evangélikus, református, katolikus és a zsinagóga, valamint jó akusztikájú a zeneiskola koncertterme is, de a gimnázium aulája és a főtér is megfelel a célnak.
– Mennyiben változott a fesztivál arculata az évek során?
– Régebben általában öt-hat koncertünk volt, bár már akkor is voltak kísérőrendezvények. Kezdetben zenei tábor, négy ízben pedig muzikológiai konferencia is része volt a fesztiválnak. Most ezek már nincsenek. Egyébként a fesztivál tíz éve alatt 49 szólista, 22 kamaraegyüttes, 12 kórus és négy historikus tánccsoport lépett fel. Említhetném Ágh Lívia, Wolfgang Güttler, Bohdan Varchal, Miguel Montanaro, Skuta Miklós nevét, a kamaraegyüttesek közül a Camerata Hungaricát, a Prágai Madrigalistákat, a Szlovák Filharmónikusokat. Sok neves művészt ismerhetett meg Somorja érdeklődő és műértő közönsége.
Németh Imre
– Milyen meglepetésekkel szolgált az idei jubileum?
– Sok fiatal művész lépett fel, akik külföl-dön dolgoznak. A Régi Zenei Napok értük is vannak: a szponzori pénzekből sikerült hazahívni őket. Olyan tehetségekről van szó, mint Sárai Gábor lantművész, aki Brémában diplomázott, Papp László, a Bécsi Filharmonikusok hárfása, aki Hamburgban diplomázik a közeljövőben, vagy Németh Mátyás nagybőgős, aki szintén Brémában diplomázik, és az Esseni Filharmonikusok szóló bőgőhelyettese. Az énekesek közül a Kanadában élő Hunčík Kata, a friss diplomás Szabó Zsuzsa. Szlovák művészek is felléptek, például Michal Sťahel, Jana Pastorková.
A református templom historikus orgonáján egy neves lengyel orgonaművész, Marcin Szelest 16-17. századi lengyel orgonaműveket játszott. Idén is volt kiállítás: lengyel zenei plakátokat tekinthettek meg az érdeklődők, valamint Dolán György képzőművész alkotásait egy performance keretében.
– Idén a tíz hangversenyből négy az ifjúságnak szólt.
– Az utóbbi években főleg ifjúsági hangversenyeket adott a Gaudium. Sajnos, az Ifjú Szivek reformja óta csupán szlovák együttesek látogatják az iskolákat, és ők a magyar vonatkozásokra nem térnek ki. Ezért is örültem az ifjúsági hangversenyeknek. A Mátyás korabeli, 15-16. századi zenét a kecskeméti Renaissance Consort szolgáltatta. Nem hiányoztak a korhű hangszerek és öltözékek, hogy teljesebb képet kapjanak a gyerekek a kor kultúrájáról.
– Nyilván rengeteg munka áll a fesztivál mögött. Mikor kezdte el a szervezést?
– Még múlt év októberében. Különben a szervezőstáb két-három emberből áll. A zeneművek kiválasztásánál az aktuális évfordulókra is figyelünk. Mozart-év lévén, idén Mozart Koronázási miséjével nyitottunk. Kitűnő, de kevésbé ismert és játszott műről van szó. Ez fontos szempont, hisz a fesztiválunknak hézagpótló szerepe van. Olyan műveket kértünk a művészektől, amelyeket ritkán hallunk. Mivel a nagybarokk és a klasszicista műveket a pozsonyi koncerttermekben is játsszák, főleg a reneszánsz és a kora barokk művek domináltak.
– Belépődíjat nem szednek.
– Ez egy nonprofit rendezvény. Adakozni viszont lehet. A befolyt pénzt általában hangszerek, például templomorgona javítására vagy a tehetséges diákok továbbképzésére fordítjuk.
– Egy ideje már nincs elnöke a fesztiválnak. Mi ennek az oka?
– E tisztséget egykor Hansi Albrecht pozsonyi zenetudós, zeneesztéta és Czidra László, a Camerata Hungarica vezetője látta el. Mindketten aktívan foglalkoztak a régi korok zenéjével. Sajnos, ők már nem élnek – de hiszem, hogy az ő szellemi örökségüket továbbviszi a rendezvény.
– A következő fesztivál 2008-ban lesz. Mire számíthat a közönség?
– Mivel a régi zene környező országokból származó összes neves művelője megfordult már Somorján, a nyugat-európai régi zenei együttesek pedig számunkra megfizethetetlenek, arra gondoltam, hogy átalakulnánk művészeti napokká, ahol elsősorban a fiatal tehetségek – zenészek, tánc- és képzőművészek – kapnának bemutatkozási lehetőséget.
– Köszönöm a beszélgetést!
