Tünde és Pál mindent szeretnek, ami népi, ezért szeretik a húsvétot is. A húsvétra a házaspár csipkeveréssel (a férj veri a csipkét!) és tojásfestéssel készül.
Sikít a csonyi, ő már a vesztét érzi. Kérleljük a nagyokat, hogy ne bántsák azt az állatot. A böllér nevet rajtunk, s azt mondja: „Ebből lesz a jó husi!”
Egyre több lány hiszi azt, hogy a ló hátán van a mennyország. Írásunk minden szereplőjének köze van a lóhoz. Lássuk hát, milyen is egy nő és egy ló kapcsolata!
A férfiak körében él egy sztereotípia, miszerint a nők nem nagyon tudnak vezetni. Azt, hogy ez a felfogás mennyire idejét múlta, mi sem mutatja jobban, hogy már az 1900-as évek elején találkozhattunk női sofőrökkel. Sőt, autóversenyzőkkel is!
Csodálkozva kérdezzük a külföldről ideszakadtakat: Szlovákiába költöztél? Miért pont ide? Miért jönne ide bárki is? Mégis sok fiatal van, akinek tetszik nálunk, letelepedik, és évekre vagy örökre itt marad.
Reggel hét óra van, amikor odaérünk a felsőpatonyi pékséghez. Egész stábbal érkezünk: jön a szakács, a fotós és az újságíró, csak azért, hogy kiderítsék a híresen finom csallóközi kenyér titkát.
Összeállításunkban van, aki áttáncolt az új évbe, a másik dallal az ajkán ébredt, a harmadik még mindig a DAC-cal álmodik. Szenvedélyes nők mesélik el, hogyan ébredtek az év első napján.
A kint tanulók kilencven százaléka nem tér vissza. Ezt az adatot először egy politikusunktól hallottam. Ma már az itthoni magyar értelmiség szemére hányja Magyarországnak: ellopjátok az értelmiségünket!
