Horváth Ágnes a kézművesség szerelmese. – Mindegy, hogy mit, csak mozogjon a kezem és szárnyaljon a fantáziám! – vallja, hisz legyen szó bármilyen technikáról, ő ki szeretné próbálni. A KisGombos Játszóház vezetőjeként erre a Párkány környéki gyerekeknek is lehetőséget biztosít.
Valasek Valéria kezdő pedagógusként egy nyári továbbképzés alkalmával ismerkedett meg a nemezelés mesterségével. Ekkor talán még maga sem gondolta, hogy élete hobbijára, legkedvesebb kikapcsolódására lel rá.
Cseri Ferenc a műgyantát ötvözi a fával. A fa betegsége az asztalos számára átok, ám így a hibából erényt kovácsolnak. Műgyantával minden apró görcsöt konzerválni lehet.
Gondoljunk csak bele, mit jelenthet a „Mennyországexport” márkanév. Valami olyasmit, hogy itt a földön is megkaphatjuk az idilli életet. Ám kézműves termékeket is jelenthet, amelyeknek üzenetük van – s ezek az üzenetek morzejelekbe vannak kódolva.
Itt minden a levenduláról szól. A termékek finomak, illatosak, kézzel készülnek, és mögöttük ott az ember: Rémes Ferenc. Saját méhészetükben levendulaméz is készül, a virágokból pedig illóolaj: ez a kézműves levendulaszappan egyik alapanyaga.
Icuka boldog ember, mert azt csinálja, amit szeret. Kiskertjében a levendula, a precízen kikeményített kosárkák, s a tintakék minták a 100 éves lepedőn mindenkit elvarázsolnak, aki egy pillantást vet rájuk.
– Sokan előszeretettel vásárolnak fából készített játékokat. Ez már régen megihlette a fantáziámat – meséli Horváth Róbert, akire egy fesztiválon bukkanok egy terebélyes fa tövében. Eláll a lélegzetem, amikor megtudom, hogy a kiállított fajátékokat mind ő készítette.
A garamkövesdi Novák Szilvia egy háromdecis bögre elkészítésének a titkaiba avat be bennünket. Így készült a rózsás bögre, amelyből ezentúl a reggeli kakaómat iszom.
A Tardoskedden élő Sánta Mária az azsúrozott tojás mestere. Törékeny művei a csipketerítőket idézik. Marika néni csipkézett tojásait mindenkinek látnia kell!
