Olaszországban húsvétkor sok minden másként zajlik. Másféle ételek kerülnek az asztalra, Isten bárányától egészen a sült galambig, ami persze ott sem repül senkinek a szájába. Vagyis inkább egy fehér galamb röpül a robbantós szekérre...

Firenzében hatalmas robbanás hallatszik húsvétvasárnap reggelén a zöld és fehér márványos dóm előtt. Nem kell megijedni, nincs terrorveszély, csak a szekér robban.

robbantos-husvet.jpg

Húsvétvasárnap ugyanis egy virágokkal feldíszített ökrös szekeret húznak el a dómig, majd egy sodronnyal összekötik a kocsit és a dóm oltárát. Erre a huzalra egy mechanikus galambot ültetnek. A szájában olajág van. 11 órakor kerül sor a mise fénypontjára, miközben a hívek a Gloriát éneklik. Az érsek meggyújtja a huzal kanócát, és útnak ereszti madarunkat. A galamb végigcsúszik a sodrony mentén, kisistereg a dómból, egészen a cirádás szekérig. A szekér lángra kap. Úgy tartják, ha a szekéren az összes rakéta felrobban, akkor a földeken gazdag termés várható, és a városlakóknak is szerencsében lesz részük. Turisták ezrei kíváncsiak minden húsvétkor a firenzei robbanásra.

robbantos-husvet-allo.jpg

A menet megbűvölten követi a rikítóan színes középkori ruhákba öltözött dobosokat és a páncélos katonákat. A legjobban mégis a virágkoronás fehér ökrök tetszenek mindenkinek. Ők vontatják ugyanis a robbantós szekeret a Paradicsomról elnevezett térre. Itt táncol csak igazán a cirádás, majd tíz méter magas szekerünk, amire 1600 rakétát szereltek.

Ezeket aktiválja a Columbina nevezetű galamb, s van nagy tűzijáték és petárdadurrogtatás, a galamb pedig visszacsúszik a dómba. Ezzel persze lehet galiba is. Pár éve például nem sikerült visszatérnie, meg is ijedtek a firenzeiek, hogy baj lesz a szerencséjükkel...

Dióhéjban ennyi a „Scoppio del Carro”, a szekér robbantásának az ünnepe. Majd ezeréves hagyományról van szó. Eredete még a keresztes hadjáratok idejére vezethető vissza. 1099-ben Pazzino de‘ Pazzi elsöprő győzelmet aratott a hitetlenek felett Jeruzsálemnél, ezért megjutalmazták a szent sírból származó kövekkel. A hadvezér Pazzino a Mediciekkel vetélkedő Pazzi család leszármazottja volt, aki a köveket Firenzébe vitte, és húsvétkor „új tüzet“ csiholtak velük, melynek lángját szétosztották a lakosok közt.

galamb.jpg

A firenzeiek pedig ezzel gyújtották újra a családi tűzhelyeket – a feltámadás, a tavaszi újjászületés örömére. Kezdetben persze csak egy egyszerű szekér hordta végig a városon az izzó szenet, s abból lett ez a mostani aranyozott, pompás szekér.

hirlevel_web_banner_1_167.jpg

Fehér csuklyák

Ilyen csuda népünnepéllyel ülik meg az olaszok a húsvétot. A firenzei kocsirobbantás csak egy a sok közül. Az olaszok a régit nem zárják múzeumba, a szokásokat nem űzik fel a színpadra: ők még ma is résztvevők. Beöltöznek, végigsikongatják a robbantást már vagy ezer éve. Náluk még a húsvéti körmenetek is vásári látványosságra emlékeztetnek. Ezeket szó szerint imádják, s minél délebbre megyünk, a processziók annál misztikusabbak. Abruzzóban 842 (!) óta, Sorrentóban az 1300-as évektől jegyzik például a „csuklyás körmeneteket”.

olasz-husvet-fehar-csuklyasok.jpg
Az arc elfedése a fájdalmat jelképezii és a szégyent, hogy Krisztust keresztre feszítették…

Vagy ott van Molise, nagypénteken itt is fehér csuhás emberek vonulnak töviskoszorúval a fejükön, a kezükben nehéz keresztet vagy szentek szobrait cipelik. A csuklyák alatt helyiek rejtőznek, akik bűneikért vezekelnek. Az arcukat, testüket takaró fehér vászon megakadályozza, hogy felismerjék őket. A bűnbocsánat elnyerése érdekében mezítláb vonulnak végig az utcákon. Legdélebbre, Tarantóban pedig fekete kalapot húznak a fehér csuklya fölé. Ezek a körmenetek állítólag spanyol közvetítéssel kerültek Itáliába, mert Sevillában sétálnak még ma is csúcsos süvegben, hosszú köpenyekben a vezeklők.

A gyászos felvonulások hagyománya még az inkvizíció korából származik, ilyenkor több tonna ereklye kel útra a templomokból. (Régen az olasz délen is drasztikusabb volt a menet: Sorrentóban például a vezeklők magukat ostorozták a processzió során.)

Csak a csokitojás!

Ám nem csak ezért más az olaszok húsvétja: az olaszok nem locsolkodnak, nem festenek tojást, itt nincsenek nyuszik vagy pasztell pillecukor csibék, mint nálunk. Van viszont csokoládétojás: ezt például Torinóban találta fel egy özvegyasszony. Húsvét előtt a cukrászdákban, a csokoládéházakban a legapróbbtól kezdve a strucctojás nagyságúig beszerezhető. A legnagyobbak akár száz euróba is belekerülnek. Némely bárokban sokáig tombolajegyeket árultak ezekre, és a boldog nyertes húsvéthétfőn vihette haza a méretes „meglepit“. Ugyanis mindig valamilyen ajándék van elrejtve a tojás belsejében. A csokitojás a húsvéti ebéd elfogyasztása után kerül az asztalra. Közösen összetörik, majd a benne lévő játékokat megkapják a gyerekek. Ez is hozzátartozik az olasz hagyományhoz.

csokitojas.jpg

Itt nem a locsolkodásért jár a csokitojás, hanem a jó magaviseletért. Története: 1725-ben Torinóban egy üzlet tulajdonosa, aki egyébként egy özvegyasszony volt, az fundálta ki, hogy folyékony csokoládéval tölti meg az üres tojáshéjat. Az eredmény? Igen. Pont az. Megszülettek a csokitojások, mai néven a „kindertojások”. Az 1920-as években aztán a torinói csokoládékészítő mesterek szabadalmaztatnak egy módszert az üres csokitojások készítésére. 1925-ben az üres tojásokba meglepetések is kerültek. S ma már el sem lehet képzelni a húsvétot csokoládétojás nélkül. És ki gondolta volna, hogy ezt voltaképp a torinóiaknak köszönhetjük…

Firenzei liliom

A szekeres felvonuláson mindenütt Firenze szimbólumát láthajtuk, a liliomot. Állítólag a fehér galamb röpte megmutatja, jó év vár-e a firenzeiekre. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a világ arról, hogy Jézus – mint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámad a halottaiból.

KATTINTS A VIDEÓRA A FIRENZEI HÚSVÉTI ROBBANTÁSRÓL

⇩⇩⇩

video_1_0.jpg

–varga, nagyvendégi–
Kapcsolódó írásunk