Húsvét olasz módra! A húsvét a legnagyobb ünnepünk, hiszen a reményt jelenti, az újjászületést. Univerzális ünnepnek számít, országonként mégis eltérő módon emlékeznek meg róla. Az egyik nép bensőségesen, a másik vidáman ünnepel. Olaszországban sok minden másként zajlik ilyentájt, mint nálunk. Egy biztos: nem engedik, hogy megkopjon az ünnep fénye. Ezért minden húsvétkor fényesítenek rajta kicsit.

Firenzében húsvétkor például petárdákat robbantak, Szardínián a Madonna szobrát népviseletbe öltöztetik, délen a nagypénteki körmenet fehér csuklyában vonul, és önkorbácsolók kísérik. Sokak véleménye szerint ezeken a bemutatókon elvész a húsvét spiritualitása. Milyen az olasz húsvét? Turistacsalogató látványosság vagy lelkes hitgyakorlat? Netán egyszerre mindkettő? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Juhász Attila plébánossal, aki évekig Olaszországban szolgált.

olasz-husvet-kezdo.jpg
Fehér csuklyás felvonulás. Az arc elfedése a fájdalmat  és a szégyent jelképezi, hogy Krisztust keresztre feszítették…

A turista húsvétkor rikítóan színes, 16. századi viseletben pompázó dobosokat és tollas katonákat fog látni az utcán. Vagy – mint Firenzében – fehér ökrök vontatta díszes szekeret. Rengeteg ugyanis a felvonulás ezeken a friss olasz délelőttökön. Jön a tavasz, a fény. A fehér szín a feltámadás jelképeként ilyenkor sok rítusban visszaköszön már a húsvétot megelőző nagyböjtben is.

Az olaszok ekkor kezdenek búzát csíráztatni, a növény ugyanis fehér színben bújik elő. A templomokban vagy kint a szabadban felállítják Krisztus sírját – s igen, ezzel a fehér csírával és kelmékkel díszítik.

Az olaszok szeretik halmozni a jót, húsvétkor például a bejárásokat. Nápolyban három sírt is bejárnak három különböző templomban. (Mint ahogy karácsonykor a kiállított hatalmas betlehemeket járják körbe a városokban.) Állítólag régen ehhez suhogó ruhákat viseltek, ezért nevezték el  „strusció”-nak ezt a járkálást, ami állítólag a „fruscio” szóból ered, ami suhogást jelent. Lehetett anno nagy parádé, ámde nem kisebbek a mostani húsvéti parádék sem.

husvet-wikipedia-kep.jpg
Jézus harmadnapra feltámadt, s ezzel győzelmet aratott a halál felett. Van remény! (Piero della Francesca: Jézus Krisztus feltámadása)

Juhász Attila Gömörpéterfala plébánosa és az egri Hittudományi Főiskola oktatója. Évekig élt és szolgált a csizma alakú országban. Missziói során volt szerencséje megismerni az ottani nagyböjti és húsvéti időszakot, amelyhez Olaszországban érdekes és látványos szokások kötődnek.

– Több évig Észak-Olaszországban, Lombardia és Velence tartomány plébániáin töltöttem az ünnepeket – indítja a beszélgetést Attila atya. – Az olasz nyelvben a nagyböjti és a húsvéti időszakot „tempi forti”-nak, azaz erős időknek nevezik. Találó megnevezés, hisz ekkor az imádság és az önmegtartóztatás erőteljesebben van jelen az életünkben, mint bármikor máskor.  

juhasz-attila-atya.jpg
Juhász Attila atya Gömörpéterfala plébánosa és az egri Hittudományi Főiskola oktatója

– Az olaszok vallásosabbak, mint mi?

– Inkább úgy fogalmaznék, hogy másképpen élik meg a hitüket. Olaszország egy rendkívül összetett, sokszínű ország. Ez pedig annak köszönhető, hogy a történelem során az egyes régiók nem alkottak egységes államot, ezért mindegyik más-más hagyománnyal rendelkezik. Veneto tartomány például a Monarchiához tartozott, Calabria spanyol, más tartomány pedig francia hatás alatt állt, és így tovább. Ebből adódóan nem beszélhetünk tipikusan olasz húsvéti szokásokról. Ami egyesíti az egyes régiókat, az a keresztény katolikus hit.

firenzei-robbantas.jpg
Firenzei robbantás

Hamvazószerdát követően kezdődik a negyvennapos böjt. Betartják az olaszok az úgynevezett nagyböjti hármas cselekedetet?

– Hasonlóképpen, mint nálunk. A vallásosabbak szigorúan betartják, ők pluszlemondásokat is végeznek. Ami pedig a nagyhetet illeti, egy olasz sem hagyja ki a virágvasárnapi olajágszentelést és a nagyhéti keresztúti áhítatot. A virágvasárnap itt nagy ünnep: a pálmák vasárnapjának nevezik, hisz Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor pálmaágakkal fogadta az üdvözlő tömeg. A családfő ilyenkor a megszentelt ággal meglegyinti otthon az asztalt.

A nagypéntek a körmenetekről szól, nagyszombaton éjfélkor pedig bejelentik Krisztus feltámadását. Ekkor szólalnak meg a harangok, mert addig hallgattak. Mint mondják: azért, mert le voltak kötve.

Nálunk férfikarok és vegyes karok éneklik a virágvasárnapi passiót. Az olaszoknál is a liturgia részét képezi?

– A passióéneklésnek nincs nagy hagyománya. Ott szereposztás szerint a lektorok mondják el dramatizált formában. Ami viszont érdekes, hogy náluk a virágvasárnapot a pálmák vasárnapjának, „domenica delle palme”-nak nevezik. Ilyenkor az olaszok a hagyományos barkaszentelés helyett pálmát és olajágat szentelnek. A megszentelt olajágat aztán hazaviszik, és a béke jeleként kiakasztják a lakásban. Az olajág és annak megszentelése az olasz olívaültetvényeknek köszönhetően kultikus tiszteletnek örvend.

hirlevel_web_banner_2_166.jpg

– Milyen szokások kötődnek a  nagyhéthez?

– A húsvéti gyónás és a bűnbánat nagyon fontos az olaszoknál, főként északon, ahol én is szolgáltam. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére megtartják a szentmisét, ezt követi a másnap reggelig tartó imavirrasztás. Ezen sok fiatal, ifjúsági csoport részt vesz. A nagypénteki szertartáshoz körmenet is társul, melyet ők „Via Crucis”-nak mondanak. A nagypénteki processziót minden olasz településen – a csizmasaroktól a térdig – megtartják. Az eseményen mindenki részt vesz, kicsik és nagyok egyaránt. Sok helyen a körmenetet passiójelenetekkel tarkítják. Észak-Olaszország régióiban gyertyákkal, fáklyákkal és a megholt Jézus szobrával vonulnak végig a településen. Megható látvány! Közben a keresztúti stációt is mondják. Rómában a keresztutat maga a pápa celebrálja, és hagyományosan a Colosseumban kerül rá sor. Kevés találóbb helyszín létezik, hiszen az ókeresztény korban keresztények ezreit végezték ki itt. Tudni kell, hogy Dél-Olaszországban vannak a legrégebbi körmenetek.  

utolso-vacsora.jpg
A régi öregek nálunk is azt mondták, mint itt: a harangok húsvétkor Rómába mennek. Róma ugyanis az egyház központja volt, a húsvét központja. Nagycsütörtök volt az utolsó vacsora napja, és egyben a gyász napja, ezért a harangok ekkor elhallgattak, s csak nagyszombaton szólaltak meg újra. (Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, 1495.–1498.)

 – Milyen nagy különlegességet tapasztalt még?

– Húsvét vasárnapján zajlik az úgynevezett S’incontru, azaz a találkozás körmenete. Ilyenkor a feltámadt Krisztus és Mária szobrai találkoznak, ellentétes irányból jőve együtt haladnak tovább a templomba az ünnepélyes misére. Megható látvány! Nagyon-nagyon örülök, hogy megismerhettem a szardíniai szokásokat, mert az élet másfajta, szenvedélyesebb felfogását mutatják. Házszentelést is végeztem, ugyanis náluk a nagyszombati feltámadási misén szenteli a pap a vizet. Ezt követően húsvéthétfőtől indulnak a házszentelések, a szokást a helyiek szigorúan betartják. Szinte nincs olyan keresztény család, ahol ne lenne évente megáldva a lakás. Nálunk, mint tudjuk, a házszentelés vízkeresztkor zajlik.

Szardínia szigete spanyol behatás alatt volt, akárcsak Szicília. Ahol a spanyolok megjelentek, ott gyökeret vertek a látványos csuklyás felvonulások és az önostorozás. A nagypénteki menet három körmenetre osztódik: a halott Krisztuséra, a szent keresztére és Krisztus temetésére. Jellemző, hogy a keresztútra a Fájdalmas Anya szobrát is viszik. Az ember nagyságú szobrot népviseletbe öltöztetik, kezébe fehér zsebkendőt adnak. Sehol másutt nem láttam még ilyennek a Szent Szüzet!

– Minek számít a húsvét egy itáliainak? Látványos népünnepélynek vagy bensőséges várakozásnak?

– Jó volt látni az olasz húsvétot, de én nagyon szeretem a miénket is. A mi húsvétunk bensőségesebb és meghittebb, az övék látványosabb, nagy érzelmeket mutat meg. Talán azért is, mert náluk inkább a halálon, a gyászon van a hangsúly, Jézus kereszthalálán. A mi húsvétunk örömünnep: örülünk Jézus feltámadásának, mert reményt ad, hogy szebb és jobb lesz a világ, hiszen Jézus a kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét.

KATTINTS A VIDEÓRA A FIRENZEI HÚSVÉTI ROBBANTÁSRÓL

⇩⇩⇩

video_1.jpg

Varga Henrietta
Kapcsolódó írásunk