Ajánljuk rózsás sétára a fertődi Esterházy-kastély rózsakertjét, ahol 200 méter hosszú rózsalugas várja a látogatókat. Budapesten pedig a Városligetben, a Millennium Háza parkjában létesítettek egyedülálló rózsakertet, látványa a város aranykorát idézi. Nálunk pedig az alsókorompai rozáriumot érdemes meglátogatni.
A nyári hónapok a rózsa hónapjai. Eme virágot nemes szépsége, finom illata, előkelősége és színgazdagsága miatt nevezik a virágok királynőjének. A Rosa nemzetségnév a görög rhodon szóból származik, amelynek jelentése piros: az ókori Görögországban termesztett rózsák ugyanis kárminpiros színűek voltak. A virág megjelenésében lévő kettősség – a szúrós szár és a szirmok bársonyos tapintása – megindította az emberek fantáziáját. A virágszirmokból nyert esszenciapedig az aranynál értékesebb afrodiziákum, birtoklása csak a nagyon gazdagok kiváltsága volt.
Az alsókorompai rozárium Chotek Mária Henrietta grófnőnek állít emléket: az ő rozáriuma volt 1910 környékén a harmadik legnagyobb Európában. Még a pápa is oklevéllel jutalmazta... A grófnő emlékére létesített rozárium ma a legszebb Szlovákiában, gyönyörű, és várja a látogatókat! (© Fotók: Dömötör Ede)
Vice versa hatott!
A szép iránti érzéket a virágok közül a rózsa kötötte le legelébb. A rózsa az a növény, mely nemcsak az ember szépérzékére, hanem a kertészet fejlődésére is nagy hatással volt. A rózsa a valódi szépnek az elsőrendű képviselője: az egyetlen növény, melyet évszázadokkal ezelőtt is szépnek tartottak – és ma is annak tartanak.
A rózsa az emberiség történetében már a kezdetektől fogva igen fontos szerepet töltött be. Számos költőt, írót, művészt megihletett, és rengeteg vers, mese, monda, költemény, festmény témájául szolgált. Már az ókori Indiában is igen megbecsült virág volt. Törvényt alkottak arról, hogy aki az uralkodónak rózsát ajándékoz, cserébe bármit kérhet. A templomok, valamint az uralkodók lakosztályának fontos dísze volt.
Számos indiai mese szól arról, hogy Laksmi, a szépség istennője fakadó rózsabimbókból született. Ez alapján lett a rózsa a keleti népek szent virága. Egy ókori perzsa monda szerint maga Allah jelölte ki a rózsát a virágok királynőjévé. Az ókori görögök a rózsát az istenek ajándékának, valamint a szerelem, a szépség és a boldogság jelképének tekintették. A római kultúrában az erkölcsi tisztesség szimbólumaként ezzel a virággal jutalmazták a különleges cselekedeteket.
Róma hanyatlásának idején a féktelen mulatozások, a gyönyör és a vad orgiák virága lett. A vendégségeken, a hosszan tartó vad mulatozásokon, valamint az előkelőségek kihajózásának alkalmával töméntelen mennyiségű rózsaszirmot hintettek szét.
Rózsák a dunaszerdahelyi Villa Rosa kertjében (© Fotók: Dömötör Ede)
Népszerűségét jellemzi, hogy ezekben az időkben még a Róma körüli termőföldeken is rózsát termesztettek, miközben a gabonát más országokból importálták. Az első keresztények a rózsát a rómaiak mértéktelen és bűnös élete miatt a hanyatlás virágának tartották. Hamarosan azonban a keresztény világot is meghódította, és pár évszázad elteltével már a Paradicsom, valamint Szűz Mária szent virága lett.
Budapesten a Millennium Háza parkjában találhatunk gyönyörű rózsalugasokat...
A Paradicsomban még sima szára volt!
Egy legenda szerint a rózsa a Paradicsomban még sima szárú virág volt, csak azután növesztett tüskéket, miután Ádám és Éva kiűzetett a Paradicsomból. Egy másik monda szerint Cupido lőtte bele véletlenül a nyilát egy rózsabokorba, mire az megtüskésedett. A muzulmánok úgy tartották, hogy a fehér rózsa a mennybe szálló Mohamed verejtékéből nőtt, ezért a rózsának, a rózsaszirmokból készített rózsaolajnak és rózsavíznek megtisztító erőt tulajdonítottak.
A középkori Franciaországban a hallgatás és a tapintatosság jelképeként a legmegbecsültebb virág volt, amelynek termesztését csak külön engedéllyel lehetett végezni.
Angliában csak a XIV. században ismerték meg, ahol a fehér és a vörös rózsa két rivális nemzetség között dúló háború jelképe lett. Ezt a 30 évig tartó háborút a mai napig „rózsák háborúja” néven emlegetik.
Érdekességek!
Némely rózsafajta olyan erős illattal rendelkezik, amely az emberek közérzetére, érzelmeire és egészségére igen nagy hatással van. Az intenzív illat a rózsák látványával társulva erősen befolyásolja a látást, a hallást, oldja az izmok feszültségét, szabályozza a szívműködést. A rózsaillat pozitív energiával tölt fel, ezzel csökkenti a stressz kialakulásának veszélyét, serkenti az agy működését, a belőle készített rózsaolaj pedig nyugtatja a légzést, illetve csökkenti a vérnyomást.
Rózsák a Kukkonia Farmon (© Fotó: Dömötör Ede)
Megközelítőleg 25 féle rózsaillat különböztethető meg. A legerősebb, legjellegzetesebb illattal a vörös és a rózsaszínű fajták rendelkeznek, de találunk köztük gyümölcsre, jácintra, gyöngyvirágra, mohára, petrezselyemre emlékeztető illatú fajtákat is.
A rózsa feltűnt a konyhaművészetben és a borászatban is. Az ínyencmesterek kandírozott rózsaszirmokat, rózsalekvárt készítenek, és a rózsát felhasználják a különleges ételek dekorációjára is. A borászok pedig a fehérborba vörös rózsaszirmokat kevernek, amelyek egyrészt fokozzák a bor látványát, másrészt az ízét is különlegessé teszik.
1840-ben Anglia és Belgium rózsatársaságai 500 ezer frankot ajánlottak fel annak a nemesítőnek, aki igazi kék rózsát tud előállítani. Valószínűleg ők sem gondolták, hogy a feladat annyira nehéz, hogy a jutalmat csak 169 évvel később nyeri majd el a világ két legnagyobb genetikai növénynemesítő cége. A kifejezetten a kék rózsa előállítására alapított ausztrál Florigene és a japán Suntory társaság 2009-ben jelent meg a virágpiacon a világ első hivatalos kék rózsájával, melynek neve Suntory blue rose applause.
A fertődi Eszterházy-kastélyban 200 méter hosszú rózsalugasban sétálhatunk! Wow!
A rózsához fűződő babonák
A kínaiak – akiknél pedig a rózsa nem részesül oly tiszteletben, mint más népeknél – kis zsákot rózsával töltenek meg, s az ajtó fölé akasztják: ez a ház őrzője, attól aztán bizton alhatnak. A Kaukázusban az a szokás terjedt el, hogy zöldcsütörtök előtti este rózsagallyat tesznek a lakás nyílásaiba, hogy a rossz szellemeket távol tartsák. A mostani rómaiak nagy becsben tartják a rózsát, s minden római ember meg van róla győződve, hogy minél több rózsát nevel, annál hosszabb és boldogabb életet remélhet.
Egy keresztény babona szerint az ördög ki nem állhatja a rózsát, tehát elűzi az illata. A boszorkány nem meri a rózsát letörni, mert attól fél, hogy ez leleplezi. A villám nem bántja azt, ki csipkerózsa alá rejtőzik, mivelhogy Jézus töviskoronája ebből állt; a havasszépe (Rhododendron) éppen ellenkező hatású. Ha valakinek a kertjében ősszel egyetlenegy rózsa virágzik, az halált jelent.
