Szabó Csekei Tímea művészettörténésszel Jókai Mór nyomába eredtünk Komáromban.
A „néma ház”
„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok »néma háznak« nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak.” Jókay Móric ebben a házban született 1825. február 18-án. Édesapja az ógyallai származású ügyvéd, táblabíró Jókay József, édesanyja Pulay Mária, akit harcias, szókimondó természete miatt Jókayné uramnak is szólítottak. Az épület a nevét a vallásháborúk alatt szerezte. Abban az időben a reformált hitűek nem tarthattak nyilvános istentiszteleteket, csak titkosan, a külvilágtól elzárva. Hogy a kíváncsi szemek elől rejtve maradjanak, a ház ablakait nem az utcafrontra, hanem befelé, az udvar irányába alakították ki. A ház sajnos már nem áll – egykori helyét a Király püspök utca 10. szám alatti épület falán elhelyezett emléktábla hirdeti.
Családi fészek
Móric születése után nem sokkal a család anyagi helyzete javulni látszott. Egyszintes ház építésébe fogtak a mai Határőr és Jókai utca sarkán. Tartja magát a legenda, hogy az apa karján vitte az építkezésre a kis Móricot, és kalapáccsal együtt ütöttek a téglára – ezzel jelezve, hogy a család minden tagja részt vett a ház alapozásában. Jókai így vall otthonáról: „Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást: szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott a házunknál.” Azt nem lehet tudni, hogyan semmisült meg a ház, az eredeti otthonból csak a kapukeret és két oszlop maradt meg. (A helyére unokahúga építkezett.)
Jókai-pad
Jókait születése után két nappal keresztelték meg a komáromi református templomban. Nevét édesapja kedves hőséről, Benyovszky Móricról, a híres utazóról kapta. Leghátulsó pad című elbeszélésében leírja, hogy bár sok szép templomot látott már, egyiket sem találja olyan szépnek, mint az ő kedves kálvinista templomát, ahol ma is olvasható a padjukon, hogy ez A Jókai család padja. „A legelső vasárnapon Ásvay Jókay József (az író édesapja) magával vitte a feleségét a templomba. A főajtón, az utca felől járulva be, a nejét a női padsorok előtt elbocsátá, maga pedig helyet foglalt a presbiterek osztályában, a második pad második helyén… Hanem a felesége nem kapott helyet a hölgyek padjain. A fiatal asszonyka azonban e megszégyenítésre se sírva nem fakadt, se el nem futott a templomból, hanem szépen odatámaszkodott a legutolsó padnak a támlányához. Nemes Ásvay Jókay Józsefnek pedig minderről nem lehetett tudomása. Csak hazatérett tudta meg, hogy milyen megszégyenítés esett az ő szeretett hitvestársán… Elment Búza Sándor uramhoz, aki becsületes asztalos mester volt, s csináltatott vele egy díszes templomi padot politúrozott tölgyfából, aminek zöld posztóval volt behúzva a támlánya, hogy azt állíttassa be legutolsó padnak arra az üres helyre, ahonnan a felesége a legelső isteni tiszteletet állva hallgatta végig; abba vezette bele a nejét.”
Református kollégium
Jókai nyolc évig volt diákja a református kollégiumnak (a jelenlegi lelkészi hivatal). Első tanítója Székely Sándor volt, majd oktatását Váli Ferenc vette át. A pedagógus reggel ötkor fogadta a tehetséges diákot, angol és francia nyelvre oktatta. Ezeken a különórákon Asztalos Etelka is részt vett, akibe Jókai annak rendje és módja szerint beleszeretett. Egy baj volt csak: Etelka felekezeti hovatartozása. A református fiú semmi esetre sem fűzhette szorosabbra kapcsolatát egy katolikus lánnyal – legalábbis Jókai édesanyja szerint. A románcból nem lett semmi.
A csehszlovákiai magyar kultúra fénylő emléke
Komárom legalább két ikonikus szoborral büszkélkedhet. Az egyik Klapka György, a másik Jókai Mór szobra. Ez utóbbi Berecz Gyula alkotása, amely az írófejedelem halála után, 1937-ben készült el. A szobor közadakozásból épült, nagy összefogás emléke. Ezt bizonyítja az is, hogy a csicsói kisiskolások zsebpénzük filléreiből 23 koronát gyűjtöttek, amit a szobor építésére adományoztak, a környező falvakban élő idősek pedig inkább bebicikliztek a városba, hogy az útiköltség árát megspórolják, sőt még a pöstyéni fürdőt alapító Winter testvérek is gyűjtést szerveztek vendégeik körében.
Jókay Móricból Jókai Mór
Az író 1848. március 15-én lemondott a nevében szereplő egyetlen y használatáról: „a vitézlő y betű helyett a békés i betűt öltötte magára”. Ezzel jelezve, hogy nem akar élni nemesi származása előnyeivel.
A Mór névváltozat a legenda szerint a szintén komáromi születésű Tóth Lőrincnek köszönhető, aki egy levelét Jókay „Mórnak” címezte. Jókai persze bosszankodva olvasta, de válaszlevelében frappáns revansot vett: az ő címzettje Tóth „Lőr” lett. Petőfinek megtetszett a rövidítés, s rávette barátját, hogy ezentúl Jókai Mór néven jelentesse meg írásait.
Jókai első verse:
