Leczkési Dóra a Komáromi Jókai Színház súgója. A diákok sokszor irigyelik a színészeket: lám, nekik van súgójuk! Lássuk, hogyan működik a súgás a színházban!

Bár a koronavírusos időszakban a színházak legkevésbé sincsenek kedvező helyzetben, mégis érdemes jobban megismerni működésüket. Hiszen csak a színészeket látjuk: de kik dolgoznak például a színfalak mögött? Kinek mi a feladata a háttérben?

sugo-kezdo.jpg

– A súgó a próbafolyamat elejétől a végéig ott van minden egyes próbán, minden előadáson – mondja kedves mosollyal Dóra. – A próbafolyamat elején ő is kap egy szövegkönyvet – ez lesz a súgópéldány –, amelybe gondosan be kell jegyeznie minden változást: ha kihúznak a szövegből néhány mondatot, vagy szavakat cserélnek fel benne.

– Mikor dolgozik a legtöbbet a súgó?

– Leginkább abban a szakaszban kell figyelni, amikor a színészek már szövegkönyv nélkül próbálnak, mikor a mozgásos színpadi helyzeteket gyakorolják. Vannak színészek, akik a próba előtt odajönnek hozzám, hogy segítsek nekik, mert még nem egészen biztos a szövegtudásuk, vagy valamelyik jelenetben még bizonytalanok.

Van, akihez én megyek oda megkérdezni, hogyan áll a szöveggel, kell-e segíteni. Így a próbán már tudom, hogy kire, mire kell jobban odafigyelni. Ez megkönnyíti a munkámat, és a színésznek is biztonságot ad.

– A nézők gyakran úgy képzelik, hogy a súgó ott ül egy speciális helyen, a súgólyukban, és onnan figyeli az előadást. A valóságban ugyancsak kevés színházépületben van ilyen hely a súgó számára.

– Az előadásokat a színpad két oldalán és hátulján elhelyezett textíliák mögül súgom. Ezt hívják takarásnak. A takarás mögött a nézők nem, a színészek viszont látnak engem. A takarás ugyanis csak a néző felől zárja el a színpad két oldalsó és hátulsó traktusát. Az anyagok kicsit srégen vannak leengedve a zsinórpadlásról, így a színpadról belátni a takarás mögé, de a nézők – a színpaddal szemben – semmit sem láthatnak. Mozgásban mindig odaigazodok, ahol a játék van a színpadon. Van, amikor sokat kell járkálnom, de előfordul olyan eset is, amikor csak bizonyos helyekről súghatok. Például ha a nézőtér felkerül a színpadra, akkor csak bizonyos részein lehetek a színpadnak, szintén takarásban, hiszen a súgó az előadás alatt láthatatlan.

– Hangosan súgsz, vagy a művészek olyan ügyesek, hogy akár szájról is olvasnak?

– Igen, sokan szájról is olvasnak – és néha értenek a mutogatásból is. De azért hangosan is súgok. Ez elég nehéz feladat, mert éppen annyira kell hangosnak lenni, hogy a színész még hallja a súgást. Szerencsére a színészek rendszerint nélkülem is kivágják magukat az ilyen nehéz helyzetből, legfeljebb improvizálnak. Így minden megoldódik anélkül, hogy a közönség bármit is észrevenne belőle.

dora-sugo.jpg
Leczkési Dóra

–Van a súgásnak valami különleges technikája?

– Megmondom őszintén, otthon gyakoroltam, édesanyámmal: „Anyu, hallod?“ Ha nem hallotta, akkor kicsivel hangosabban súgtam. Megpróbáltam beállítani nagyjából a hangerőt a súgáshoz. Arra is vigyázni kell, hogy ne legyek túl hangos. Meg kellett tapasztalni azt a hangerőhatárt, ami már hallható a színpadon – de nem hallatszik ki a nézőtérre. Sajnos, az elején megtörtént, hogy éppen egy bemutatón kihallatszott a súgásom a nézőtérre, és ez engem nagyon bántott. Mostanra – nagy örömömre! – a főpróbahéten sikerült úgy súgnom, hogy sem a rendező, sem a rendezőasszisztens nem vette észre a nézőtéren ülve. Ez igazi sikerélmény ezen a pályán.

Léteznek különböző jelek arra, ha valaki súgást kér. Van olyan, hogy a színész lefelé néz, fel-alá járkál, bámulja a földet. Akkor úgy gondolom: talán most súgni kellene. Megtörtént, hogy a színész nem kapcsolt, hogy most az ő szövege következik. Van, hogy már a színész pillantásából látom: súgást vár.

– Hogyan képes a súgó figyelni az egész előadás alatt?

– Köszönettel tartozom Balaskó Editnek (ma rendezőasszisztens), aki éveken át súgott. Ő ajánlotta, hogy mondjam végig az előadást magamban egyszerre a színészekkel. Mindig van nálam súgópéldány, de a főpróbahét végére a színdarabok szövegeit nagyjából 90 százalékos biztonsággal tudom fejből is. A végére automatikusan megtanulom. Ez a magamban mondogatós módszer bevált, mert hamarabb észreveszem, ha valami gond van a színpadon, mintha csak a szövegkönyvet lapozgatnám a jelenetek múlása szerint.

– Egy fiatal lány általában nem súgónak készül, elbújni a színfalak mögé...

– Én sem súgónak készültem! Három éven át Budapestre jártam színitanodába, színész kettes vizsgám van, ami Magyarországon feljogosít arra, hogy színpadra léphessek. Ezután egy társulatnál dolgoztam, de mindig szerettem volna hazajönni. A haza pedig a komáromi színházat jelenti, mert az van a legközelebb Gútához, ahol élek (már, amikor éppen nem Komáromban vagyok).

hirlevel_web_banner_2_121.jpg

– Amikor felvettek súgónak a komáromi színházhoz, nagyon megörültem. Szeretem ezt a munkát: itt színpadközelben vagyok. Sokat tanulok a próbafolyamatok során a rendezőktől, a színészektől. Közvetlen közelről megfigyelhetem, hogyan épül fel egy-egy szerep. Nagyon jó színészek színpadi munkáját láthatom, minden percben tanulok valami újat.

– Szerencsére láthatunk a színpadon is...

– Kisebb szerepeket kaptam néhány előadásban. A Lili bárónőben Nusika vagyok, a szobalány, A velencei kalmárban énekeltem a kórusban. A három kismalac című mesedarabban is szerepeltem, báboztam. A Különös házasságban pedig egy néma szerepem volt, a darab egyik fontos jelenetében a kocsmáros szerepát osztották rám.

Siposs Ildikó
Kapcsolódó írásunk