A karácsony főszereplőit, a karácsonyfát, a színes zoknikat, és a szaloncukrot tettük nagyító alá következő cikkünkben.

Képeink az Amade Kastélyszállóban készültek, Nyékvárkonyban. A kastély francia romantikus stílusban épült, és báró Amade Lászlóról, első magyar dalköltőnkről kapta a nevét. A karácsonyi díszítés a régi karácsonyok hangulatát próbálja felidézni.

szimbolumok-kezdo.jpg

Karácsonyi harisnya

A kandallópárkányra felaggatott karácsonyi zokniknak is megvan a maguk története. Nálunk Jézuska a karácsonyfa alá teszi le az ajándékokat, Angliában viszont a Mikulás ténykedik, a meglepetés pedig a kandallókra akasztott zokniba kerül. (Már ha belefér.) A történet szerint egy szegény özvegyember magára maradt három leánygyermekével, akiknek nem tudott hozományt adni.

Szent Miklósnak megesett rajtuk a szíve, egy éjszaka felmászott a háztetőre, és a kéményen keresztül bedobott nekik egy-egy zacskó aranyat.

A lányok pont aznap mosták ki a harisnyáikat, melyeket a kandallóhoz akasztottak ki száradni: a három zacskó épp a harisnyákban landolt.

Honnét származik a karácsonyfa?

Németországban élt egyszer egy fiúcska, Fritznek hívták. Az apja favágó volt: fák kivágásával kereste a kenyerét. Fritz mindig szívesen segített az apukájának, és elhatározta, hogy egy napon belőle is favágó lesz. Egy téli napon Fritz és az apukája bementek a városba, hogy leadják a rönköket. A faállítás akkoriban a földesúrnak leadott téli tűzifát jelentette. Egy esetlen fácska a szán fenekén maradt. Fritz megsajnálta – és támadt egy ötlete.

ora-diszek.jpg

Jól fog majd mutatni a házban karácsony idején. Azóta a világ számos helyén örökzöld fát állítanak karácsonykor. A német nyelvterületen és a környező országokban (mi is a német szokásokat másoltuk) a Jézuska hozza a karácsonyfát és az ajándékokat a gyerekeknek. A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű. Csak ezután léphetnek be a szobába, ahol ott áll a feldíszített fenyőfa.

hirlevel_web_banner_2_88.jpg

Szaloncukor csak nálunk!

A szaloncukor hungarikum. Nevét feltehetően a szalonról kapta, ahol a módosabb családok felállították a fenyőt. Kugler Géza cukrász 1891-ben megjelent szakácskönyvében már 17-féle szaloncukor receptjét jegyezte le. Régen persze nem mindenki engedhette meg magának, hogy csillogó cukrászdában vásárolja meg a szemenként selyempapírba csomagolt szaloncukrot, ezért a receptje még mindig ott lapul dédmamáink receptes füzetében.

Először kézzel készítették, majd fondantkészítő gépekkel. Bármily meglepő, egyedül csak a magyarok és a szlovákok aggatnak szaloncukrot a karácsonyfára.

A régiek madzagokkal kötötték az ágra, újabban kampóval akasztjuk fel. A szaloncukor titkos kicsomagolása, majd a fényes sztaniol formára igazgatása (mintha mi sem történt volna) olyan képesség, amelyet a magyar ember élete végéig tökéletesít.

szivecskes-disz.jpg

Feliz Navidad!

Így ünneplik a karácsonyt Mexikóban! A mexikói gyerekek felvonulást rendeznek, pásztornak, angyalkának öltöznek. A Mária-jelmezes kislány szamárháton ül, József vezeti a szamarat. Utánuk vonul még három gyermek a háromkirályok jelmezében: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Azért bújnak jelmezbe, hogy elmeséljék a karácsony történetét.

adventi-koszoru.jpg

Szenteste énekeseket láthatunk az utcákon, a kezükben hosszú rudak, melyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Így mennek keresztül a városon, egészen a templomig. Érdekesség, hogy az ajándékokat nem a Jézuska, hanem a három napkeleti bölcs hozza. A mexikóiak a spanyol hagyományokat másolják, ugyanis hispán gyarmat volt.

Joulupukki

Finnországban a Télapó Joulupukki névre hallgat, és általában neki címezik a gyerekek ajándékkérő leveleiket. Rovaniemi városában él a Lappföldön, innen indul ajándékosztó körútjára (a mesékből ismert manók segítenek neki). Bekopog a házakba, ahol a gyerekek már izgatottan várják. Hangosan megkérdezi: „Lakik itt jó gyerek?” Természetesen mindenhol csupa-csupa jó gyerek lakik, szóval egyetlen gyerek sem marad ajándék nélkül.

A Mikulás érkezése előtt a finnek még szaunáznak egyet. Karácsony napján pedig felkeresik elhunyt szeretteik sírját, és gyertyát gyújtanak az emlékükre.

A hanuka és a ,,zsidó karácsony"

A két ünnepnek nincs köze egymáshoz, mégis van olyan év, mikor a karácsony és a hanuka egybeesik a naptárban. (A szép Estée Laudert a kozmetikumairól ismerjük. Az irodájában van karácsonyfa, de az otthonában nincs. Ők a családjával még hithű zsidók.) Ám egyre több zsidó családban már megünnepelik a karácsonyt. Miki hozta ajándék, forralt bor és aszalt szilva van a fa alatt. A hanuka a fény ünnepe, és nyolc napig tart.

angyalos-disz.jpg

A zsidó családok az idén december 10-én gyújtják meg az első gyertyát a menórán, a hétágú gyertyatartón. Ez a menóra az égő csipkebokrot jelképezi, ahol megjelent az Úr Mózesnek (és meghagyta neki, hogy vezesse ki a zsidókat Egyiptomból, a rabszolgaságból). Ezen az ünnepen a gyerekek nyolc napon keresztül kisebb-nagyobb ajándékokat kapnak, cserébe saját készítésű képeslapokkal lepik meg a szüleiket. Hanuka idején összejön a család, együtt vacsoráznak. Vacsora után pedig jöhet a zsidó gyerekek kedvenc társasjátéka, a pörgettyűzés, amit prendellinek neveznek.

Nagyvendégi Éva