A nők sokszor szoronganak: Jaj, még nincs párom, gyerekem! Márai írta, hogy a nők az igazit keresik, a férfiak pedig azt a hölgyet, akivel együtt lehet élni.
Az online ismerkedéskor azonnal akarunk reagálni. Az ember képes arra, hogy akár három-négy információmorzsából felállítson egy képet a másikról – olyat, amilyet ő elképzel magának. A valósággal való szembesüléskor aztán nagy pofont kaphatunk. Valódi érzelmek csak valódi találkozásokkor alakulhatnak ki, a finom jelzéseket főleg szemtől szemben tudjuk kódolni. A többi csak illúzió. Én ezt vallom. (Fotók: Dömötör Ede)
Claudia rutinja: Az én napom
A rutinom stabil, ezen egyelőre nem változtatnék. Nálam a reggeli arcápolás a fontosabb, amihez az Almost 1.618 termékeit használom. Cinkszérum, hidratálókrém és a kihagyhatatlan fényvédő (most egy centellát tartalmazót használok), majd a smink.
A teendőim is sablonosak: bepakolom az ebédem, veszek egy kávét a kedvenc pékségemben (ennyit megérdemlek), majd metróval beutazom az irodába. Fél ötig dolgozom, utána sokszor van valamilyen eseményem influenszerként, vagy otthon forgatok reklámvideót; ha pedig egyik sem, akkor kis időt otthon töltök (főzőcskézek, könyvet olvasok, takarítok). Hetente egyszer járok pilatesre (reformer vagy hot pilatesre).
Heti három napot járok be dolgozni, a másik két nap home office-ban beszerzési munkát végzek. Hétvégente is dolgozom, kampányokat forgatok, vagy pedig csajos programot tartunk a lányokkal.
A 60-as évek „homokóraruhája” megkötős övvel, vállvillantós nyakkal, petróleumzöld szaténból. Igazi koktélruha: nem túl sok, ellenben felejthetetlen! (Ruha: Cosmopolitan, Új Nő 2023. február.)
MARCELL CLAUDIA: MIT TEHET EGY LÁNY A SZERELEMÉRT?
Szerelmünk lapjai valamikor egy kapcsos füzetben várakoztak, hogy teleíródjanak – most a telefonunk memóriája várja a szerelmes képeket. Vár, vár, de nem jön a lovag. Mit tehet a lány, aki nem csupán okos, de szép is, mégsem találja meg a szerelem?
Erről mesél Marcell Claudia (25, Dunaszerdahely), divatanyagaink visszatérő modellje, aki őszinte igyekezettel keresi a választ a kérdésre, hogy miért olyan nehézkes ma a párkeresés. Az egyik legfurcsább mondat, amit a mesékben olvasunk, a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”. Sajnos, az életben ez nemigen válik be, mert igencsak kevés ember van a világon, aki megtalálja élete „egyetlen és örök szerelmét”, s azontúl fürdik a boldogságban. A jó házasságért bizony dolgozni kell, a konfliktusokkal pedig szembenézni.
Ámde ma már az ismerkedéssel is gondok vannak, mert az sem egyszerű: kint sem, a valóságszagú életben, de online sem. Bizony nem egy könnyű téma ez. Riportalanyunk, Claudia alkalmanként modellkedik, mert kiválóak az adottságai, szép a szeme, sudár és mégis nőies az alakja. Budapesten végezte el a mesterképzést HR-tanácsadásból, s ma egy multicégnél dolgozik. Claudia okos, mint a nap és szép, mint a festett kép – szó szerint, mert bájos kisugárzásának köszönhetően sikeres TikTok-csatornát épített ki, egyéni vállalkozóként közösségi médiás tartalomgyártó. Vagyis adottságai okán az ideális nő megtestesítője. Akkor mégis mi a baj?
– 25 éves vagyok, s még nem volt hosszan tartó párkapcsolatom – kezdi Claudia. – Amúgy egyszerű az én történetem. Gimnazista koromban rengeteg visszautasítást kaptam a fiúktól, senki nem akart velem randizni. Mivel magas lány voltam, már a koszorúcskán is nehezen találtam táncpartnert. Akkortól datálódik a visszautasítástól való félelmem. Lassan bezárkóztam, s inkább csak magammal foglalkoztam – tehát kicsikét önző emberke voltam, magamat helyeztem előtérbe. Ma is nehezen kezdek kapcsolatot, ha úgy vélem, hogy az nem lenne számomra előnyös. Ennek persze van előélete, megesett, hogy hagytam, hogy kihasználjanak. Manapság sok lány – nagy probléma ez! – meggondolatlanul lép bele kapcsolatokba. S mindezt azért, mert fél egyedül lenni. Ma azt mondom: nem muszáj csak azért behódolni, mert szorongunk, hogy esetleg nem lesz senkink. Az eltelt évek alatt sokat tanultam magamról. S itt adok hálát a sorsnak, hogy gimnazista koromban megtanultam egyedül lenni és jóban lenni magammal. Tudom, hogy mit szeretek, elfogadtam magamat olyannak, amilyen vagyok.
Ha mindenki a telefonjára is figyel, akkor a másikra csak megosztott figyelem jut. Az lenne a jó, ha lenne egy idősáv, amikor két ember egymásra néz, beszélget, együtt van. Én olyan embert keresek, aki képes a kölcsönös érdeklődésre és az érzelmek átélésére...
– De ha soha senkivel sem kezdesz, hogyan szerzel tapasztalatot? Úgymond a puding próbája az evés.
– Igen, tudom, hogy néha lazábbnak kellene lennem. Előnyei, de hátrányai is vannak annak, hogy még nem volt tartós kapcsolatom. Én nem olyan férfit keresek, aki jobbá teszi az életemet, hanem olyat, aki beleillik a már meglévő, komfortos kis életecskémbe – s majd együtt tudunk növekedni. A barátnőimnek, akik szorongó kötődésűek, akik félnek, hogy nem lesz senkijük, mindig azt mondom: Ne féljetek nemet mondani, mert nem éri meg olyan kapcsolatban benne maradni, ami érzelmileg és energetikailag is lehúz. Ha nem szeretsz saját magaddal időt eltölteni, akkor miért gondolod, hogy más majd szeretni fog veled lenni? A nap végén úgyis ottmaradunk saját magunkkal, hisz senki nem tudja a fájdalmunkat átélni. Az ilyesmit mindig egyedül kell elviselni.
Olvass tovább: Mit tehet egy lány a szerelemért?
