Ismerős a zöld kapu, ismerős a megkopott márványlépcső, amin az elmúlt száztizenöt évben több ezer diák hagyta ott a lábnyomát. S ki-ki magával vitt rengeteg, egész életre szóló emléket, élményt és büszkeséget... Te is „selyés” voltál? – kérdezgetik ma egymástól a legjobbak. Mi a szlovákiai magyarok legöregebb és (ma biztosan!) legszínvonalasabb iskolájának titka? Vagy legalábbis egypár titka, hisz kétség sem férhet hozzá, hogy a komáromi gimnázium tehetségeink legpatinásabb „versenyistállója” volt.
Az igazgatói szoba az elmúlt évtizedben némiképp megváltozott, hiszen felkerült a falra az iskola névadójának, a világhírű stresszkutatónak a keresztlevele, illetve több más elismerés is. Vajon miként alakult az iskola egyedülálló szellemi öröksége? – kérdeztük Andruskó Imrétől, aki immár huszonkettedik éve áll az ország legeredményesebb magyar gimnáziumának az élén. (© Fotó : Dömötör Ede)
Szeretnénk világgá kürtölni, hogy a Magyar Örökség-díjas komáromi gimnáziumot igazából 374 évvel ezelőtt alapították a jezsuiták...
Dióhéjban a kezdetekről!
A komáromi gimnáziumot 374 évvel ezelőtt alapították a jezsuiták. Természetesen nem örökké tevékenykedtek itt, főleg miután II. József (a „kalapos király”, aki nem igazán pártfogolta őket – a szerk. megj.) kiüldözte őket Magyarországról. Az iskolát 1802-ben hivatalosan átvette a bencés rend, melynek tagjai kivételes, nagy tudású tanárok voltak. Sőt, sokan íróként, tudósként is jeleskedtek.
Az aulában egykoron orgona is volt
S helyileg hol képzeljük el az első iskolát? Először a régi Kultúrpalota helyén (ma a Duna Menti Múzeum épülete található itt) állt a gimnázium épülete. Már ennek története is érdekes: feljegyezték például, hogy az 1763-as földrengésben – ami máig a legnagyobb erejű földrengésnek számít mifelénk! – komoly károkat szenvedett az épület. Az iskola szellemiségét is többször próbálták megtörni, a szabadságharc idején a bencés tanárok nyíltan kiálltak Klapka György tábornok mellett. A „bűn” büntetést vont maga után, az intézményt lefokozták algimnáziummá.
A Herczeg Zsigmond építész tervei alapján épült impozáns épület ablakán diákként nem csupán számos elismert tudós, színművész nézegetett ki, de Ódor Lajos miniszterelnök is.
– Ez mit jelentett abban az időben? – kérdezem az igazgató úrtól, mikor idáig érünk a történelmi szemlében. – Milyen osztályok voltak akkortájt? Hogy képzeljük el az akkori algimnáziumot?
– Négyosztályosnak. Csak primótól kvartóig voltak benne osztályok, a kvintósoknak már Győrbe vagy Esztergomba kellett járniuk. Igazság szerint csak ekkor álltak át a magyar nyelvű oktatásra. A kiegyezés után a város vezetői azon voltak, hogy visszaállítsák az iskola főgimnáziumi – vagyis nyolcéves – rangját. Végül Tuba Lajos országgyűlési képviselő közbenjárására Apponyi Albert köz- és oktatásügyi miniszter adta meg hozzá az engedélyt, az iskola rangjához illő épületet pedig 1908-ban adták át. Ez az épület az, ahol most vagyunk.
Andruskó Imre immár huszonkettedik éve áll az ország legeredményesebb magyar gimnáziumának az élén...
– Kérdeznék megint valamit, amit nem lehet nem megkérdezni: Trianon után, mikor Komáromot Csehszlovákiához csatolták, zökkenőmentesen működhetett tovább egy magyar gimnázium?
– 1921 és 1939 között Gidró Bonifác matematika és fizika szakos tanár állt az intézmény élén. Az akkori hatóságok parancsba adták neki, hogy két magyar osztály mellett indítania kell egy szlovákot is. Hogy ezt kivédje, csak egy elsős osztályt indítottak 80 diákkal.
Gidró Bonifác István – tihanyi apát – az iskola legendás tanára és igazgatója. Az iskola fizikalaboratóriuma az ő nevét viseli.
– Egyébként Gidró igazgatósága alatt több volt a református, az evangélikus és a zsidó tanulók száma, mint a katolikusoké. Ez sokat elárul a későbbi tihanyi apát nyitott és elfogadó személyiségéről. A tanulóknak felekezetük szerint volt biztosítva a hitoktatás. Schnitzer Ármin főrabbi például ötven éven át tanított az iskolában.
Az iskola rangjához illő épületet a századelőn adták át... A régi az 1763-as földrengésben – ami máig a legnagyobb erejűnek számít mifelénk – komoly károkat szenvedett...
– S mi történt a visszacsatolás után, mikor életbe léptek a zsidó törvények? Miként sikerült átvészelni azokat a vigasztalan éveket?
– 1939-ben a Horthy-rendszer jogrendje lépett érvénybe: így attól kezdve zsidó tanulókat már nem vehettek fel. A tanárok eltüzelték a tablókat, hogy a Gestapo emberei ne tudják beazonosítani a tanulókat. A végén már nem volt rendszeres tanítás, a kiadott évkönyvet mégis azzal a kétértelmű mondattal zárták: „Egyelőre semmit sem tudunk közölni az új tanévet illetően.” Mert mi is történt utána? Ideért a front, az iskolából orosz hadikórház lett. A hányatott idők hányatott sorsot hoztak. A háború végén következtek a jogfosztottság évei, melyek a magyar gimnáziumot, pontosabban minden magyar nyelvű intézményt ellehetetlenítettek. Kihirdették a Beneš-dekrétumot, mely értelmében a magyar iskolákat bezárták. Mivel maga az épület soha nem volt egyházi tulajdonban, mert miniszteri, városi dotációból és közadakozásból emelték, a háború után egyszerűen államosították – és a város tulajdonába került.
1950. szeptember elseje után a komáromi gimnázium újra megnyitotta a kapuit. Mégpedig a komáromi intézmény lett Csehszlovákia első magyar tannyelvű középiskolája.
S ismét egy érdekesség: az iskolának volt egy bencés tanára, Hites Kristóf atya. Ő a hontalanság éveiben a bencés rendház pincéjében tanította és készítette fel az utolsó osztály diákjait az érettségi vizsgákra. Csempészek segítségével csónakokban, sötétedés után vitte át a tanulókat Magyarországra vizsgázni...
– Ezek a diákok mint „utolsó mohikánok” kerültek be az iskola krónikájába – folytatja az igazgató úr. – Miután engedélyezték az iskola újraindítását, érdekes módon mindjárt négy évfolyammal indult meg a tanítás. Érkeztek diákok a szélrózsa minden irányából, s 1951-ben már érettségi vizsgákat is tarthattak. Az idősebb kollégáimtól tudom, hogy az elején nem volt se tanterv, se tankönyvek, de még elég tanár sem. Ugyanebben az évben engedélyezték a pedagógiai középiskola – ma óvónőképző – elindítását is. Ezekben az osztályokban közel négyszáz magyar anyanyelvű óvónő szerzett szakképesítést, s igazából ennek a „tömeges oktatásnak” köszönhetően tudtak újra megnyitni a magyar óvodák.
A háború utáni első végzős osztály
– A bencés tanárokról köztudott, hogy magasan képzettek voltak. Sikerült helyettük az új időkben is hasonlóan jó képességű tanárokat találni?
– Az idősebb kollégáimtól tudom, hogy nem volt könnyű a kezdés. 1950-et írtunk ugyebár, s mint mondtam, nem voltak tankönyvek, de tanár is alig volt. Nemsokára viszont szépen sorban, immár tanári oklevéllel a zsebükben visszatértek az egykori gimnazisták, az iskola volt diákjai, akik célul tűzték ki, hogy a semmiből újrateremtik a nagy múltú gimnáziumot. Olyan nevek voltak köztük, mint Miklós Elemér, aki jogi diplomával jött el tanítani, valamint a nagy tudású, hat nyelvet beszélő Zsombor Jolán, aki az óvodapedagógusokat tanította – de Turczel Lajos irodalomtörténész is itt kezdte pedagógusi pályafutását. Sőt, még igazgató is volt az intézményben. Hamarosan pedig összeállt egy legendás tantestület, melynek sikerült az oktatás magas színvonalát visszahozni. Velük kezdődött gimnáziumunk modern kori történelme...
A komáromi Selye János Gimnázium: a méltóságteljes épületet mára a padlástól a pincéig felújították. Íme!
Az aula, ahol az iskolai rendezvények zajlanak, olyan, mint egy francia nő. Elegáns és gyönyörű. Az aulában lévő iskolai színpad, ahol Kaszás Attila, Mokos Attila, Rancsó Dezső, Borbély Alexandra és több magyar színész szárnypróbálgatása indult.
A gimiben még az is kedvet kap a mozgáshoz, akinek korábban a lépcsőzés is adrenalinsportnak számított.
Száz éve őrzi a korlát az izguló diákok keze nyomát.
A felújított, hangulatos tetőtérben gazdag könyvtár várja a diákokat.
Az iskola saját könyvtára, ahol a tanulók mindent megtalálnak.
Az ország minden szegletéből jöttek a diákok, hogy a legnagyobb múltú iskolában tanulhassanak.
A Selye János Gimnázium épülete Komárom egyik ékessége.
Komárom és a magyar gimnázium neve mára egybefonódott.
A nagy tudású bencés tanárok. Az utolsó mohikánokról film is készült.
Az aula és a színpad.
Ódor Lajos is itt érettségizett 1994-ben.
