Az állati eredetű ételallergiák közül a tehéntej-allergia a leggyakoribb. A háromévesnél fiatalabb korosztályban, tehát a legnagyobb tejfogyasztók között, 2,5 százalékra becsülik a tehéntej-allergia gyakoriságát. Magyarán: száz óvodáskor előtti apróság közül legalább kettő-három azért nem ihat tehéntejet, mert túlérzékeny, vagyis allergiás a tehéntej valamelyik alkotórészére.
A tehéntejben levő fehérjék, proteinek közül gyakorisági sorrendben a legfontosabb allergének a következők: béta-laktoglobulin, kazein, alfa-laktalbumin.
A béta-laktoglobulin valószínűleg azzal vívta ki e kétes értékű elsőségét, hogy kizárólag csak a kérődzők, például a tehén tejében található, az anyatejben csak kis mennyiségben fordul elő akkor, ha a szoptatás ideje alatt az anya tehéntejet fogyaszt. Így érthető, hogy a szoptatás helyett már pár napos korától tehéntejre fogott csecsemő még éretlen immunrendszere leghamarább e fehérje ellen fog tiltakozni.
Növeli a túlérzékenységi reakció veszélyét az a tény, hogy a pasztőrözés, azaz a tehéntej gyors hevítéssel és lehűtéssel történő tartósítása során a béta-laktoglobulin még erősebb allergénné válik. Kevésbé ismert az a tény, hogy mivel az emlegetett tejfehérje fajspecifikus, azaz csak a tehénre jellemző, ezért a tehéntej béta-laktoglobulinjával szembeni allergia később marhahús-túlérzékenységgel is jár.
A kazein nemcsak a tehén-, hanem a kecske- vagy juhtejnek is fő alkotórésze, ezért tehéntej-allergia esetén az ezekből készült sajtok is panaszt okozhatnak.
A tehéntej fehérjéi közül a túlérzékenységet kiváltók sorrendjében a harmadik legerősebb antigén az anyatejben is megtalálható alfa-laktalbumin. Az allergiára az adhat okot, hogy az anyatej alfa-laktalbuminja felépítését illetően csak 75 százalékban egyezik a tehéntej hasonló proteinjével. Veszélyességét mérsékli az a tény, hogy hő hatására túlérzékenyítő képessége csökken, vagyis a forralt, kondenzált és a porított tej e tekintetben kevésbé allergizál.
A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy nemcsak a tehéntej, hanem a tehén bőrének, szőrének fehérjéi is allergizálnak. Magyar kutatók szerint a tehéntej-allergiás gyermekek felében a tehénszőr is túlérzékenységi reakciót válthat ki. Ezen tapasztalatnak a pályaválasztás során lehet jelentősége: a tehéntej-allergiás lehetőleg ne menjen állatgondozónak, fejőnek, illetve ne dolgozzon tej- és sajtüzemben.
A tehéntej-allergia kialakulásának veszélye csecsemőkorban a legnagyobb. Szerencsére a megelőzés esélye is. A megelőzés főbb elvei a következők: az anya legalább hat hónapig szoptasson, de még jobb, ha egyéves koráig szoptatja gyermekét. Féléves kor után kezdhető az anyatejes táplálás kiegészítése, de egyéves korig semmiképpen sem adjunk a picinek közismerten allergizáló ételt: tojást, friss tehéntejet, citromot, narancsot, halat, gabonából készült terméket, szóját!
A csecsemőt ne tegyük ki a dohányfüst ártalmának! Ha a szülők, testvérek valamelyike allergiás, az új jövevénynek, aki a hajlamot örökölhette, már csecsemőkortól minél kevesebb allergént – poratkát, állatszőrt, falpenészt stb. – tartalmazó környezete legyen.
