Megérkezett a szép idő, vegyük hát az irányt erdőbe, határba, és figyeljünk a lábunk elé: fűben-fában orvosságra lelhetünk! Hogy biztonsággal felismerjük, mit szedünk, csapjunk a hónunk alá egy növényhatározót is. Nagy a valószínűsége, hogy olyan akad majd kezünkbe, melyhez az első magyar fizikusnő készítette az illusztrációkat!

indito_2.jpeg
Csapody Vera, az első magyar fizikusnő, aki szenvedélyesen és anatómiai pontosággal illusztrálta a növényhatározókat

Virágzásnak indulva

Csapody Vera sosem alapított családot, életét teljes egészében a munkájának szentelte. Ő tudhatja magáénak – nőként – az első fizikusi diplomát. Ha nem is gondolkodtunk rajta, hogy kihez köthető a sok színes rajz a növényhatározókban, abban biztosak lehetünk, hogy a régi könyveket lapozgatva találkoztunk már akvarelljeivel. Ha mostanában élne, az Instagramon a crazy cat lady helyett a crazy plant lady hashtaget is kiérdemelhetné… De ki is volt ő?
Budapesten, 1890. március 29-én látta meg a napvilágot az első magyar fizikusnő, aki élete során több ezer anatómiai pontosságú növényrajzot készített. Ha forgattunk már nagymamánk könyvtárában Búvár zsebkönyveket, amik a növényekről szóltak, akkor biztosan az ő rajzai illusztrálták. Nagybátyja hatására egészen kisgyermekkorától készített ilyen rajzokat, ennek ellenére már ekkor tisztában volt vele, hogy ha törik, ha szakad, ő bizony fizikus lesz! Nem hagyta eltántorítani magát, és 18 éves korában külön engedéllyel felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakára. 1913-ban – a nők közül elsőként – megszerezte a diplomát.

Egészen kisgyermekkorától készített rajzokat a növényekről, ennek ellenére már ekkor is tisztában volt vele, hogy ha törik, ha szakad, ő bizony fizikus lesz!

Növények szőtték át a szívét

Gyakornokként az egyetem fizika szakán maradt, és tudományos pályájára készült, azonban a sors közbeszólt. Mivel édesapja elhunyt, nem engedhette meg magának, hogy fizetés nélkül gyakornokoskodjon, így tanítani kezdett. A kezdetben csak helyettes tanárként dolgozó Vera nem elégedett meg ezzel – iskolai karrierje 32 éve alatt egészen az igazgatói posztig menetelt. Sosem alapított családot, de tanítványai imádták, és sokukkal élete végéig megmaradt jó kapcsolata. Kijelenthetjük, hogy a diákok és a növények az összes helyet elfoglalták a szívében…
Tanítói munkája mellett is folyamatosan rajzolta, festette az elébe kerülő növényeket, azonban a saját szórakoztatására készített képeket Jávorka Sándor botanikus jóvoltából hamarosan felváltották a megrendelésre készülő munkák. Egy kiállítás alkalmával azonnal megragadta Vera tehetsége, és felkérte következő könyve illusztrálására. Annak ellenére, hogy együtt dolgoztak a Kossuth-díjas botanikus kétkötetes művén, Csapody Verát csak a következő két sorban említette a könyv: „Az alaktani alapfogalmakat tárgyaló bevezető részt… Csapody Vera tanárnő volt szíves botanikai szakértelemmel készült rajzaival illusztrálni.” Szerzőtársként itt még nem szerepelhetett.

nevtelen_terv_10.png
Ha fogtunk már valaha növényhatározót a kezünkbe, akkor nagy a valószínűsége, hogy Csapody Vera illusztrációit csodálhattuk benne

A türelem rózsát terem

Kitanulta az összes akkor ismert technikát: a nagy botanikus előd, Kitaibel Pál rézmetszeteitől kezdve a művészi akvarellen át a gyors, hatékony, de nem kevésbé magas művészi színvonalú tusrajzig. Később sem volt megállás: csapatával kemény fizikai erőnlétet igénylő botanikai gyűjtőtúrákat tett a Kárpát-medencétől kezdve a Magas-Tátrán át egészen az Al-Dunáig. Átgondolt módszerével a gyűjtött növényeket azonnal, a leszedés után ábrázolta akvarelljein – hogy anatómiailag minél pontosabb képest festhessen róluk. Legnépszerűbb és talán legismertebb alkotásai közé tartozik a Kis növényhatározó és az Erdők-mezők virágai, amelyekben gyógynövénytől gyomnövényig mindent lerajzolt, ami csak a lába elé penderült.
Elképesztő türelemmel rendelkezett: több mint 15 éven keresztül csíráztatta különböző fajok magjait, hogy minél pontosabb rajzokat készíthessen a növekedésükről. Munkája gyümölcse, ez a botanikailag egyedülálló csírahatározó 1968-ban német nyelven került megjelentetésre. Gondoljunk csak bele, mi mennyire mérgesek tudunk lenni, ha egy hónap után még kicsik a palántáink – pedig hol van az a 15 évtől!

„Növényrajzoló vagyok, tehát nem művész, s nem is tudós, hanem a természetnek egy alázatos másolója. Az én munkám a megfigyelés és a valósághoz hű visszaadás.”

Préselt virág helyett…

Bár manapság már elég egy alkalmazás, amivel fotózunk egyet, ha nem ismerünk fel egy növényt – ezeknek a könyveknek és növényhatározóknak az értékét semmi nem képes helyettesíteni! Növényi akvarelljei, tusrajzai számos hazai és külföldi kiállításon, botanikai kongresszuson öregbítették hírnevét. Élete során több mint 12 ezer akvarellt és 3 ezer táblarajzot készített. Egészen 92 éves koráig dolgozott – ekkor jelent meg utolsó műve. Csapody Vera életét a növényeknek szentelte, és nemzetközi szinten elismert minőségi munkájával kiemelkedő helyet vívott ki magának a botanikustársadalomban. 1985-ben, 96 éves korában hunyt el Budapesten. És hogy ő mit tartott magáról? „Növényrajzoló vagyok, tehát nem művész, s nem is tudós, hanem a természetnek egy alázatos másolója. Az én munkám a megfigyelés és a valósághoz hű visszaadás.”

Varga Virág

 

Kapcsolódó írásunk: Úgyis csak szerelmesleveleket firkálgatna...

web-bannerek-hirlevel-01_1.jpg

Új Nő csapata