Kevesen tudják, hogy VIII. Henriket egy asszony iránti szenvedélyes szerelme indította arra, hogy új vallást vezessen be Angliában.
16. század elején a ködös Albionban VII. Henrik ült a királyi trónon. Uralkodása idején azon igyekezett, hogy az ősi ellenségnek számító Franciaország ellen hathatós szövetséget alakítson ki. Terveit elsőszülött fia, Artúr ügyes megházasításával vélte megvalósítani. A spanyol királyi udvarból hozatott menyasszonyt a számára, aki nem volt más, mint Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd legfiatalabb leánya, Katalin. A frigy azonban nem bizonyult tartósnak: a mindössze 15 éves trónörökös a házasságkötés után néhány hónappal váratlanul elhunyt.
VIII. Henrik (© en.wikimedia.org)
A spanyol-angol jó kapcsolatok megőrzése céljából a szülők megegyeztek, hogy a fiatal özvegyet az új trónörökössel, Henrik herceggel házasítják össze. (Így a zsugoriságáról ismert királynak nem kellett visszafizetnie Katalin tekintélyes hozományát.) Volt azonban néhány bökkenő: a fiatal herceg még csak 12 éves volt, a frigy megkötéséhez pedig pápai engedélyre is szükség volt. A kor szokásai szerint ugyanis Katalin azzal, hogy Artúrhoz ment feleségül, első fokú rokonságba került annak öccsével, tehát Henrikkel. A pápa azonban némi illeték fejében megadta az engedélyt. Az is sokat nyomott a latba, hogy a házasságot nem hálták el, tehát Katalin még szűz volt!
Az engedély kiadása után azonban Henrik király kezdett el taktikázni, hátha jobb partit tud találni fia számára. Az uralkodó költséges tehernek tekintette menyét, ezért az udvarból is eltávolíttatta. Katalin sokszor kénytelen volt apjától koldulni, ha enni akart. A nehéz időkben a herceg volt a támasza, akivel a hat év korkülönbség ellenére egyre jobban megértették egymást. Katalinnál 1509 tavaszán telt be a pohár: eldöntötte, hazatér Spanyolországba, és kolostorba vonul.
Az utolsó pillanatban azonban döntő fordulat állt be – az öreg király meghalt. Henrik alig 18 évesen lépett Anglia trónjára. Szabaddá vált az út a fiatalok előtt! Az esküvőre 1509 júniusában Greenwichben került sor.
A menyasszony, Katalin igazán megnyerő jelenség volt: hosszú szőke haja, tejfehér bőre és szabályos arcvonásai királynéhoz méltó külsőt kölcsönöztek számára. Szépségénél pedig csak műveltsége volt nagyobb: a spanyolon és angolon kívül folyékonyan beszélt franciául, sőt flamandul is. Egyetlen szépséghibája volt csupán: apró termetével eltörpült a korában óriásnak számító, 180 cm-es férje mellett. Henrik ekkor még daliás termetű ifjú volt, aki vörösesszőke hajával, kék szemével és csinos arcával bűvölte el környezetét. Henrik tudatában volt természet adta előnyeinek, és nagyon hiú ember hírében állott. A legbüszkébb a formás lábikráira volt, melyeket a kor divatjának megfelelő rövid, csak a combjait takaró puffos nadrágjaiban tett közszemlére. Az ifjú király kitűnő sportoló volt, azonban a test edzése mellett elméje pallérozására is jócskán szánt időt.
A fiatalok szerelmi házasságot kötöttek, melyre a korukban nem sok példa akadt. Az asszony gondossággal és alázatossággal vette körül férjét (például maga varrta a király ingeit). Ugyanakkor, ha kellett, karakánul kiállt véleménye mellett. Eszességét bizonyítja azonban, hogy mindig tudta, hol a határ, mikor kell férjének engedelmeskednie. Emellett pedig végtelenül nagyvonalú volt: kegyesen szemet hunyt férje afférjai felett, amelyekre főként terhességei alatt került sor. Jól tudta ugyanis, hogy férje hamar ráun ügyeletes szeretőire, és gyorsan férjhez adja őket.
Aragóniai Katalin (© National Portrait Gallery, London)
Katalin többször is teherbe esett, de gyermekei vagy holtan jöttek a világra, vagy csecsemőként haltak meg. Csak az 1516-ban született Mária maradt életben. A példás házasságban 1526-ban következett be igazi fordulat. Henriknek megakadt a szeme felesége egyik udvarhölgyén, Boleyn Annán. Katalin kezdetben nem csinált nagy ügyet a dologból, meg volt győződve róla, hogy a király, amint megkapja, amit akar, faképnél hagyja a nőt. Annát azonban más fából faragták. Okos és számító teremtés volt. Világossá tette, hogy nem elégszik meg a szerető szerepével. Nem utasította vissza az udvarlást, de megtagadott a királytól minden szerelmi kegyet – amivel csak felszította Henrik érzéseit. A klimax közepén járó, pocakosodó uralkodó szerelmes kamaszként ostromolta választottját... Anna azonban állta a sarat.
Boleyn Anna előkelő családból származott: édesanyja révén némi királyi vér is csörgedezett az ereiben, édesapja pedig jelentős politikai posztokat töltött be VIII. Henrik udvarában. Ennek köszönhetően Anna éveket töltött Brüsszelben, majd Franciaországban. Itt magáévá tette a francia divatot, mellyel nagy feltűnést keltett az angol királyi udvarban. Nem lehet igazán szépnek nevezni őt, de erotikus kisugárzásának, kreol bőrének és fekete hajának köszönhetően kirítt a többi udvarhölgy közül.
A királynétól eltérően magas és karcsú volt, hosszú, kecses nyaka pedig egyenesen elbűvölte a férfiakat. Katalinon ekkoriban már nyomot hagytak a terhességek – és a tény, hogy férjénél hat évvel idősebb volt.
Henrik fáradhatatlannak, Anna pedig megingathatatlannak bizonyult. Ő királyné akart lenni, nem pedig egy a sok közül. Ennek érdekében képes volt bármire. 1527 tavaszától Henrik máson sem törte a fejét, csak azon, hogyan szabadulhatna meg Katalintól. A házasság semmisé tételéhez ugyanis hihető indok kellett. A házasság el nem hálása szóba sem jöhetett, ezért valahogy érvényteleníttetni szerette volna a köteléket. Egy bibliai részletre hivatkozva bemesélte magának, hogy vérfertőzést követett el, amikor testvére özvegyét vette feleségül, és Isten ezért nem adott fiút a házasságba. Erre hivatkozva kérvényezte a pápánál a frigy érvénytelenítését. A Vatikán malmai azonban lassan őrölnek.
Anna egyre inkább átvette Katalin szerepét, nyilvánosan mutatkozott és csókolózott a királlyal. Szegény királyné naivan azt hitte, Anna is csak múló szeszély, akárcsak a többiek. Henrik 1531 júliusában eltávolíttatta Katalint az udvartól. A megtört asszony ezután visszavonultságban élt, a leveleit pedig így írta alá: “Katalin, a boldogtalan királyné, akit az ura minden ok nélkül eltaszított magától”. Anna 1532 végén bejelentette, hogy gyermeket vár, mire Henrik titokban elvette őt feleségül. A király immár bigámiában élt! Szerencsére a királynak sikerült maga köré olyan egyházi személyeket gyűjteni, akik karrierjük érdekében hajlandóak voltak kimondani a válást. Ez a momentum jelentette az első lépést a Rómával való szakítás útján.
1533 májusában Boleyn Annát királynévá koronázták, szeptemberben pedig világra hozta első gyermekét, Erzsébetet. A király nehezen tudta titkolni csalódottságát, de bízott abban, hogy idővel fiúval is megörvendezteti, de az asszony minden későbbi magzatát elveszítette. A királyné szerette a művészeteket, a bálokat és a pompát. Extravagáns ízlését bizonyítja, hogy lakosztályainak mennyezetét tükrökkel boríttatta be. A király elég hamar ráunt újdonsült feleségére – épp azon tulajdonságai miatt, amelyek az elején még lázba hozták őt. Ellentétben Katalinnal, Anna nem tűrte Henrik félrelépéseit, és gyakran szállt vitába vele. A királyt pedig kifejezetten bosszantotta szókimondása.
A pápa csak 1534-ben hozott ítéletet: Katalin javára döntött. Mire az angol parlament Henriket nyilvánította az angol egyház fejének, elismerte Henrik és Boleyn Anna házasságát. Annára nézve azonban a döntés későn érkezett. Észre kellett vennie, hogy csillaga leáldozóban van, egy másik nő jelent meg a színen: Jane Seymour, aki – Annához hasonlóan – szintén nem engedett a király csábításának...1536-ban Katalin meghalt, ezzel Henrik megkönnyebbült. Azt állította, hogy Anna bűbájok segítségével csábította el őt, ezért tagadta meg Isten tőle újra a fiú utódot. Henriknek második feleségétől már könnyebb volt megszabadulnia.
Annát nemes egyszerűséggel koholt vádak alapján bíróság elé állították. A vád házasságtörés és királyellenes összeesküvésben való részvétel volt. Sőt, még a bátyjához fűződő vérfertőző viszonnyal is meggyanúsították. Érdekesség, hogy az Annát elítélő bíróság vezetője az asszony nagybátyja volt, és családjából többen is fontos szerepet játszottak az ítélet meghozatalában.
Annát és fogságba ejtett állítólagos szeretőit halálra ítélték. Az asszony királynéhoz méltóan viselkedett a tárgyaláson, a bíróság döntését is méltósággal fogadta. A Towerban azonban (itt tartották őt fogva) mély depresszióba esett, melyet néha hisztérikus jókedv váltott fel. Állítólag gyakran viccelődött azzal, milyen szerencséje van, hogy ilyen vékony a nyaka. Az ítélethozatal után az érsek érvénytelennek nyilvánította Henrikkel kötött házasságát, és a frigyükből származó Erzsébetet fattyúnak minősítette.
Boleyn Anna (© National Portrait Gallery, London)
Egyszerűen Boleyn Anna volt, mikor 1536 májusában udvarhölgyei a vérpadhoz kísérték. A kivégzés a szokásoktól eltérően csak kisszámú közönség előtt zajlott. Anna hermelinköpenyt viselt, alatta prémmel szegélyezett, elöl nyitott damasztruhát, mely látni engedte az alatta lévő kárminpiros alsószoknyát. Tartását az utolsó pillanatig megőrizte. Az utolsó szó jogán halvány mosollyal az arcán a király hosszú életéért imádkozott. A hóhér egyetlen csapással választotta el a fejét a törzsétől.
Boleyn Annát nem sokan siratták. A legtöbb ember szemében csak a méltó büntetését kapta, amiért elűzte Katalint. A sors fintora, hogy végül mégis az “átkozott boszorkány” diadalmaskodott. Az ő lánya, I. Erzsébet lett az angolok egyik legnagyobb és legjobban szeretett uralkodója.
