Bár e sorok írásakor még jócskán a nulla körül ingadozik a hőmérő higanyszála, rövidesen beköszönt a tavasz is. Nem árt tehát felhívni a figyelmet arra a veszélyre, ami a sétálás, a természetjárás, a kerti munka során fenyegethet.

Az enyhe télnek köszönhetően ugyanis várható a kullancsok mielőbbi megjelenése. Miért veszélyes a kullancscsípés?

kullancs-vedooltas-kezdo.jpg
(Kép forrása: fatherly.com)

A veszély nem abban a kis sebben rejlik, amit a kullancs a bőrünkön okoz. A valódi veszélyt az jelenti, hogy e vérszívó több betegség kórokozójának a hordozója (vektora) is lehet. E kórokozók a vérszívás során bekerülhetnek a megcsípett személy testébe, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ma elsősorban a tipikus bőrtünettel – gyűrűszerűen terjedő bőrpírral – és hőemelkedéssel kezdődő ún. Lyme-kórra (borreliózisra) gondolunk.

Indokoltan, hiszen ez a baktérium okozta, ezért antibiotikummal gyógyítható betegség, ötször gyakrabban fordul elő, mint a vírusos agyvelőgyulladás. Mi mégis erre a korábbi nevén „közép-európai kullancs-meningoencefalitisznak” nevezett, vírus okozta „agyhártya- és agyvelőgyulladásra” hívjuk fel a figyelmet. Főleg azért, mert ez ellen a kullancs által terjesztett vírusos kór ellen az antibiotikum nem használ – viszont van védőoltás a megbetegedés ellen (a Lyme-kór ellen még nincs.)

Gyorsan szögezzük le: a védőoltás nem a kullancscsípés ellen véd! Hasonló a helyzet, mint a Covid–19 elleni védőoltásnál: a vakcina nem a fertőződés ellen, érthetőbben: a vírus „elkapása” ellen, hanem – a maszk, a távolságtartás, a kézmosás ellenére – a szervezetünkbe bekerült vírus súlyos, szövődményes betegséget okozó hatása ellen véd.

A védőoltás birtokában továbbra is a hagyományos módon kell védekeznünk a kullancscsípés ellen. Vagyis, ha a kertben, a parkban, az erdőben sétálunk, dolgozunk, piknikezünk, viseljünk jól záródó nadrágot, felsőrészt. Ilyen ténykedésünk után, pl. zuhanyozáskor, alaposan tekintsük át bőrünket, különösen a puhább felülettel rendelkező hajlatokat (hónalj, lágyék, térdalja).

Ha kullancsra bukkanunk, csipesszel ragadjuk meg, és lassú, de folyamatos húzással vagy enyhe csavaró mozdulatokkal távolítsuk el a betolakodót bőrünkből. Ne essünk pánikba, ha esetleg leszakad és a bőrben marad a kullancs „feje”, hiszen bőrünk azt, mint a belétört tüskét, egy kis bőrpír kíséretében kilöki magából. Indokolt azonban feljegyezni az eltávolítás dátumát, illetve – főleg, ha a kullancs több, mint 24 órát szívta vérünket – legalább egy hétig figyelni a csípés körüli bőrt.

minden_reggel_ujno.sk_281.png

Amennyiben a csípés helye körül bőrünk erősen bepirosodik, s e bőrpír terjed, illetve hőemelkedés, fejfájás, levertség jelentkezik, forduljunk orvoshoz. (Az előbbi a Lyme-kór, utóbbiak az agyvelőgyulladás kezdetét jelenthetik.) Mint említettük: az agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás. Nem kötelező, kérni lehet orvosunknál. Hasonlóan a Covid–19 elleni oltáshoz, az oltás többfázisú: a 2. adagot 1-3 hónappal az első után kapjuk meg. És itt is létezik 3., megerősítő oltás – 5-12 hónappal a 2. után.

Nemcsak gyermekek, de felnőttek részére is ajánlott a védekezés e módja. Rendkívül hatásos, és legalább 5 évig véd. Ausztriában a lakosság átoltottsága 85%-os – ajánlatos lenne nálunk is e szintet elérni.

Dr. Kiss László
Cookies