Az Új Nő ismét Loire menti kastélytúrát tervez. Nem csupán a csodaszép kastélyokat, hanem a csodaszép kastélykerteket is végigjárjuk. A gyöngyszem Villandry lesz, mert annál nincsen szebb és különlegesebb. Az első körutazás menetrendjét még kolléganőnk, Esztike állította össze, és azóta is hálásak vagyunk neki, hogy megmutatta nekünk a világnak ezt a szép szegletét. Azóta is velem vannak a kockára nyírt hársfák és káposztáságyások képei.
A Loire mente azért is érdekes volt számomra, mert olyan, mint az én szeretett Csallóközöm: sík vidék tág horizonttal, lágy szellővel és hűsítő kanálisokkal. Villandry amatőr és igazi kertészeknek maga a nagybetűs Paradicsom.
Mi jut eszünkbe a Loire menti kastélyokról? A pala-zöld szín és a tufa. A kastélyok többsége persze elég távol esik a Loire folyótól. (A Loire Franciaország leghosszabb folyója.) Mit kell tudni róla? Augustus császár teremtette meg itt a békét, és a rómaiak révén kerültek a Loire völgyébe az első szőlőtőkék. A középkorban a Loire környéki kastélyok többsége védelmi céllal épült, az első építmények vártornyok voltak. Később az uralkodók és minisztereik nemcsak gyönyörű kastélyokat emeltek, hanem egymással versengve csodálatos reneszánsz kerteket hoztak létre. A francia reneszánsz kertek szimmetriaszabályait Etienne du Perac vezette be. Az arányok törvényeit Claude Mollet és Jacques Boyceau alkalmazták először a kertépítésben (az 1500-as években). Az általuk felállított szabályok szerint például az allék két oldalán futó sövények nem lehetnek magasabbak, mint az út szélességének kétharmada. A teret szobrokkal és kutakkal tagolták.
A barokkban aztán megint csak változott a divat: a rengeteg kerttervező új stílusú kerteket tervezett, ahol az ágyások a barokk stílusra jellemző szegélyt kaptak. A kerteket úgy építették, hogy a kastélyból nézve hassanak a legjobban. Mesterséges medencék, szobrok voltak a fő díszítőelemek. André le Nôtre a 17. század végén tevékenykedett, és korának legismertebb tervezője volt, aki imádta a művészi konyhakerteket, a potager-eket. (Igazából ezek hagyták bennem a legmélyebb nyomot: azokat a lila káposztafejeket valahogy nem tudom elfeledni.)
Villandry azon kevés Loire menti kastélyok közé tartozik, mely nem magáról a kastélyról, hanem kertjéről lett világhírű. Nincs is belőle több: gondozása rengeteg pénzt és energiát emészt fel. „Franciaország kertje”-ként is emlegetik, és a francia kulturális örökség egyik ékköve. A Tourstól 15 km-re található épületet 1535 és 1545 között építtette I. Ferenc minisztere. A korábban itt lévő feudális erődítményből csak egy bástyát tartott meg. Az új épület, mely egyike a legnagyobb reneszánsz kastélyoknak, már magán hordozta azokat a stílusjegyeket, melyek később „IV.Henrik-stílus” néven lettek ismertek. Az épület és a kert a történelem során többször cserélt gazdát, és többször átalakították, de hát ez már csak így járja a történelemben. 1906-ban a birtokot a romos épülettel, melyet a korábbi tulajdonos gyógyszergyárrá akart átalakítani, egy spanyol orvos, dr. Joachim Carvallo és amerikai kutatónő felesége, Ann Colemann vásárolta meg. Ők kezdték meg azokat a nagyszabású felújítási munkákat, melynek eredménye MA IS LÁTHATÓ. Az épületet megszabadították az oda nem illő, később rákerült toldalékoktól, a kertet pedig az eredeti, az 1500-as évekből származó metszetek alapján újjáépítették.
Napjainkban a kastély tulajdonosa, a spanyol orvos dédunokája, Henri Carvallo minden évben a kert és a kastély témájához kapcsolódó képzőművészeti, illetve fotókiállításnak ad otthont a kastélyban.
Maga a kert a francia reneszánsz kertekre jellemző tulajdonságokat hordozza magán. Jellemzője, hogy az épületet körülvevő vizesárok miatt a kertet az épülettől KÜLÖN alakították ki, ezért az épület és a kert nem egy tengelyre fűzött. Villandry kertje hatalmas! Ha a kertben lévő cserjéket egymás mellé ültetnénk, akkor egy 52 km hosszú cserjesávot kapnánk. A különböző négyszögletes parterreket pedig 1200 hársfa határolja. A kert 3 tengely mentén, és három különböző szinten lett kialakítva. Az egymástól sövényekkel, fasorokkal, szőlőlugassal elválasztott kertrészeknek különböző a szimbólumrendszere, és különböző névre hallgatnak. A középső szinten elhelyezkedő díszkert mintegy a kastély szalonjának a külső meghosszabbítása. Teljes szépsége a kastély tetőteraszáról élvezhető igazán. Az alacsony sövényekkel határolt, négyszögletű parterrek a szerelem különböző típusait szimbolizálják. A „törékeny” és a „szenvedélyes” szerelmet egyaránt szív alakban ültetett, nyírt sövények jelképezik, melyeket eltérő szimbólumok kereteznek. A „csalfa” szerelem jelképei a legyezők, a „tragikus” szerelmet a szerelmi párbajokban használt kardok és pajzsok szimbolizálják, kizárólag a kiontott vérre utaló piros virágokkal. A díszkert kastélytól távolabbi táblájában a máltai keresztet fedezhetjük fel, míg a csatorna másik oldalán a muzsika jelképei dominálnak. A kert erdős része az útnál 30 méterrel magasabban helyezkedik el. Ez egyben a kert legmagasabb pontja is. Az erdő déli részén áll a kastély üvegháza, valamint egy XVIII. századi kerti pavilon is.
A vízikertet a díszkert feletti szinten alakították ki, és pihenésre szánták. Központi eleme a XV. Lajos tükrét formázó, nagyméretű vízmedence. A napkert 3 egymásba nyíló „szobából” áll, ahol a látogató egy másik világba csöppen. A „felhőszobára” a kék és a fehér virágok és virágos cserjék a jellemzőek, a „napszobát” a sárga és a narancsszín uralja, közepén egy csillagot formázó szökőkúttal. Az almafák árnyékában a vidámságot sugárzó és játékra csábító „gyerekszoba” található.
A galagonyákból kialakított labirintus kertrészben a látogató célja nem a kijárat megtalálása, hanem a labirintus közepén elhelyezkedő ház elérése. Az „egyszerűség kertje” a zöldségeskert és a templom között található. Az aromás gyógy- és fűszernövényekkel beültetett rész a középkori kolostorkertek hangulatát idézi. A kert legnagyobb és legalacsonyabban fekvő területén található a zöldségeskert. A kertrészt minden évben kétszer, tavasszal és nyáron ÚJ növényekkel ültetik be. A palánták darabszáma a százezres nagyságrendet közelíti meg, melyek fele a kastély saját üvegházából származik. Mintegy 40 féle haszonnövénnyel találkozhatunk itt, négyzetes kiültetésekbe rendezve. A kiültetést a botanikai megfontolások mellett a színek és formák harmóniája határozza meg (egymás mellett kék hagyma, piros káposzta, zöld répalevél). A kilenc, négyzet alakú ágyásban a növények 3 éves ciklusonként kerülnek vissza eredeti helyükre.
KERTÉSZETI TUDNIVALÓK Ami a szemet Villandry-ban a legelébb megragadja: a nyírt hársfák látványa. A hársfák metszéssel karbantartott „függönye” határolja a sétautakat, mintegy élő kerengőként szolgálva. A mintegy 1016 fát minden télen olyan technikával metszik meg, hogy az ágak végeit mindig ugyanott vágják vissza. A hegszövetképződés miatt jellegzetes fejecskék jönnek létre, itt cukor- és keményítőraktár képződik, amely növeli a fák életképességét. A fejecskék közti távolság maximum 40 cm, ami megakadályozza az ágak elhalását. Egy másik metszési mód Versailles-ra is jellemző: a 4-5 évente, tavasszal végzett függönymetszés, amit hagyományosan sarlóval végeznek. (Manapság karra szerelt speciális vágószerszámot használnak hozzá.)
A fák a gyakori metszésnek köszönhetően ellenállóak. A levéltetveket a kertben bőven megtalálható katicabogarak tartják távol. Egy 1995-ben bekövetkezett súlyos takácsatka- támadás után a fákat olyan ragadozó atkákkal „fertőzték meg”, amelyek a takácsatkákat fogyasztják. Ezek az atkák mára a környező erdők hársfáin is elszaporodtak, így azóta nincsenek takácsatkák a fákon.
Nyírt gyertyánsövények A gyertyánsövények (Carpinus betulus) divatja – a bukszusok mellett – a 17. században tört előre: útvesztők, szegélyek, kerengők kedvelt nyírt sövényeként. Előnye, hogy gyors növekedésű, ellenálló, jól adaptálódik környezetéhez. Itt a parkban is hasonló funkciókat lát el. Télen, tavasszal és június közepén is metszik, így tartva fenn a francia kertekre jellemző SZIGORÚAN SZIMMETRIKUS megjelenést. A nagyobb téli metszést 3-5 évenként végzik a mellvédként szolgáló, 6 métert is elérő gyertyánsövényeken. A sövényeket ritkán, szükség esetén CSAK tavasszal műtrágyázzák (9:3:3). A többlettápanyag bejuttatása ugyanis betegségekre fogékonnyá teheti a gyertyánt. Lisztharmat megjelenésekor kéntartalmú szereket használnak, rozsdabetegségek esetén pedig rezet.
Dézsás klementin mandarinok Villandryban mintegy 10 dézsás klementin (Citrus Clementina) szegélyezi a télikerthez vezető sétautat. A citrusok divatja a 15-16. századtól jellemzi a kastélyparkokat, az egzotikum és a luxus megjelenítőjeként. A fákat azóta is a télikertben (orangerie) teleltetik. A villandry-i orangerie déli tájolású, területe mintegy 380 négyzetméter. A narancsfák 1996-ban érkeztek Korzikáról. Érkezésükkor 30-40 évesek voltak, kerületük pedig 50-70 cm. Azóta nagyjából kétévente ültetik át őket. Az edényeket két francia cégtől szerzik be. A tölgyfa dézsákat a helyi ácsok és festők tartják karban. Az átültetésre tavasszal, a télikertből való kiköltözéskor kerül sor. Ilyenkor a gyökérlabdát 10-15 cm-rel csökkentik, visszavágva a gyökereket. Így akadályozzák meg, hogy a gyökérzet körkörösen fejlődjön. A gyökerek visszavágása nem egyszerre történik! Kétévente két oldalt metszenek vissza. Az átültetéskor speciális komposztot használnak. Rendszeresen öntöznek, a téli öntözést minimálisra csökkentik, a páratartalmat azonban kissé emelik. Az öntözés szükségességéről a levelek állapota alapján döntenek. Télen repceolajjal permetezve pusztítják az áttelelő kártevőket. Levéltetvek ellen katicabogarakat telepítenek a fákra. Betegségek ellen rezes permetezéssel védekeznek.
A narancsfák elegáns megjelenését metszéssel biztosítják. A katlanszerű koronaforma biztosítja, hogy a teljes lombozatot fény érje.
Formára nyírt tiszafák Joachim Carvallo a francia hagyományok követésére tiszafákat (Taxus baccata) ültetett, hogy formára nyírva gyönyörködhessenek bennük a látogatók. 72 tiszafa került a szerelem kertjébe, 63 a zenekertbe és 27 a gyógynövénykertbe. Az eredeti formák a spanyol házigazda ízlésvilágát tükrözik. Kockaforma három emelet koronával, a tetején kupolával. Az eredetileg csúcsos kupolák idővel kúpokká szelídültek. Sövényvágóval tartják karban, évente egyszer. A folyamat fánként 20 perctől két óráig tart. Egyes 4-5 koronájú bokrok olyan öreg, 100 éves példányok, amelyek idővel, a kert elhanyagolt állapotában deformálódtak, és nem lehetett másképpen kialakítani a formákat. A metszést júniusban kezdik a szerelem kertjében, és szeptemberben fejezik be a gyógynövénykertben. Először az új hajtásokat távolítják el, majd aprólékosan visszavágnak az előző évi hajtásokig. Lentről fölfelé haladnak, a munkát a kupolával fejezik be.
1994-ben egy német faiskola vállalta, hogy a végleg kiöregedett példányokat 61 újjal pótolja. A fáknak egészségesnek, azonos méretűeknek kellett lenniük. Ezután következett a formára nyírás. A fák fitoftórás betegségre való érzékenysége miatt, megelőző jelleggel, rézpermetezésben részesülnek, rézhidroxid vagy rézoxiklorid formájában. A fertőzött területre nem kerül új ültetés. A talaj levegőzöttségét és a vízelvezetést biztosítandó kavicsot kevernek az ültetőgödör talajához. Takácsatkák ellen repceolajos permetezéssel védekeznek.
–nagyvendégi–
5 NAP!
A Loire szelíd völgye Franciaország leglátványosabb turisztikai célpontja. Mesevilágot idéz: mert csak tündérvilághoz tartozhattak a varázslatos folyam mellett sorakozó fényűző paloták, az ősi nemesi fészkek, amelyek titkait óriási parkok és virágzó kertek őrzik. Ám a történelem is megelevenedik, hiszen a Napkirály, Leonardo da Vinci, Medici Katalin, Rousseau, Jeanne d’Arc lábnyomában járhatunk.
IDŐPONT: augusztus 18–22.
Részvételi díj: 759 euró
MIT TARTALMAZ AZ ÁR?
• Bécs – Párizs – Bécs repülőút költségeit és a repülőtéri illetéket,
• 4 éjszaka szállást a Loire völgyében *** csillagos szállodában reggelivel,
• utaskíséretet a kirándulás egész ideje alatt,
• inszolvenciabiztosítást,
• látogatást a Crémant borászatban kóstolóval.
Részletes program a szerkesztőségben. Jelentkezni lehet: 0905 975 880 vagy office [at] ujno.sk. Az Új Nő és a Juliš Travel szervezésében.
