A legcsodásabb épületek – a bécsi dóm vagy a pozsonyi városháza – hordozzák a Zsolnay cserepeket.

A legjobb forrásból
Tudták, hogy Pécsett mediterrán a nyár, a fű sárgává fakul a hevesen tűző déli nap sugarától? Mintha nem is Magyarországon járnánk, délszaki a hangulat... A kutakban nincs víz, a cserepekben töméntelen levendula virít, és nyár elején a méhek eksztatikusan szorgoskodnak a levendulaillatban. Akárcsak Toscanában. Az illatok szavakba nem önthető érzéseket bolygatnak meg bennünk.

zsolin.jpg
A budavári Mátyás-templom

Hogy honnan tudjuk ezt?
Első kézből. Mi itt, az Új Nőben Pécst nagyon jól ismerjük, tördelőszerkesztőnk ugyanis ott alapított családot, s minden alkalommal, mikor a lapzártára hazatér, ódákat mesél nekünk Villányról és Pécs csodáiról. Kedvence a Zsolnay Kulturális Negyed, Pécsett ugyanis új városrészt alakítottak ki ezen néven. Mindig új és új képeket mutat – az oroszlántestű Zsolnay nőkről például havas téli és faleveles őszi képeket is láttunk, vagy ott van a jellegzetes Zsolnay mázas ivókút, melyet minden látogató megsimogat.

02_155.jpg
Zsolnay ivókút Pécsett. Sok kincs még bujkál. Egy egyméteres Zsolnay-váza több mint száz év után bukkant fel Pesten egy árverésen

Ám a legnagyobb „lieblingünk“ mégsem ez, hanem a színes Zsolnay cserepek: ma már fejből tudjuk, hol és mely épületeket fed Zsolnay cserép. (A német kifejezés használata nem véletlen: Villányban és Pécsett is számottevő sváb lakosság élt, zömét a mindent letaroló török uralom után telepítették be.) A Zsolnay család is valószínűleg sváb eredetű. Tudnivaló, hogy a svábok mindig is nagyon szorgalmas természetűek voltak: nem véletlen, hogy a Zsolnay porcelángyár megkapta a magyar ipar kiemelkedő szereplője címet. 

03_136.jpg
A pozsonyi városháza is Zsolnay cserepet kapott

A legnagyobb fazekas
A gyár fénykorát a századfordulón élte. S nem csupán törökös mintájú, finom porcelán étkészleteket és szecessziós vázákat gyártottak Pécsett. (Az eozint, ezt a fémes mázat Zsolnay Vilmos fejlesztette ki, párja azóta sincs.) Remek építészeti kerámiát is forgalmaztak, sőt, maga a gyár is egy tetőcserép-manufaktúrából fejlődött fel. A fiatalabb testvér, Vilmos volt a szemfülesebb: ő kezdett el kísérletezni a különféle mázfajtákkal. 1866-ban megkezdett jegyzetfüzetében 80 helyi agyagfajtát sorol fel. Ő volt minden idők legnagyobb magyar fazekasa!

01_145.jpg
Bécs, Szent István-dóm

A párizsi világkiállításon a porcelánfajansz hozta meg számára a nemzetközi sikert és a francia Becsületrendet. Gyerekei is részt vettek a gyár munkájában, házaikat a gyár területére építették (ezek ma a Kulturális Negyed részei). Ekkor már tartós és pompás fagy- és saválló pirogránit kerámiát szállítottak tetőfedéshez a legjelentősebb építkezésekhez. 
Írta: Nagyvendégi Éva

web-bannerek-hirlevel-02_1.jpg

Új Nő csapata