Áprilisi tréfa

Voltál már átverve? Jóízűen megtréfálva? És te járattad már április bolondját valakivel? Bekented a kilincset fogkrémmel? Esetleg volt rá példa, hogy cukor helyett épp só került a reggeli kávéba? Április elseje a bolondozás, tréfálkozás, apró kis füllentések napja. Nos, nem árt, ha tudod, hogy ilyenkor minden átverés megbocsátandó bűn, és utána édes a bosszú...

Április elsejét minden humorkedvelő várja, mert ez az ő nagy, piros betűs ünnepük. Az „áprilisi bolondoké”!  Ezen a napon sokan próbálják megtréfálni a párjukat, családtagjaikat, ismerőseiket. Pszichológusok szerint az áprilisi humor a kiegyensúlyozott lelki élet fűszere. A szükséges plusz! Szakértők javasolják a vény nélkül kapható évi egyszeri nagyobb humordózis „beadását”. A jó poénok jobb kedvre derítenek mindenkit. Miért ne dőlnénk be egy jó kis áprilisi tréfának?

Szeszélyes április

Úgy tartja a szóbeszéd, hogy az áprilisi hónap csalfa, mint a délibáb. Az időjárást tekintve valóban kiszámíthatatlan, hogy mit hoz magával Szent György hava (avagy a Szelek hava.) Talán ennek köszönhetően vált legszeszélyesebb hónapunk a tréfálkozás céltáblájává. Az „áprilisba küldés” elterjedt szokás mindenfelé a világban: a francia „poisson d'avril”-nak, az angol „Aprilfool”-nak, az olasz „Calandrinó”-nak, a német „Aprilsnarr”-nak nevezi.

Szóval nincs az a nemzet, amelyik nem ismerné az áprilisi humor ízét. Vajon kitől ered ez az általánossá vált népszokás, és milyen múltra tekint vissza? Nehéz megsaccolni, mert az „ünnep” eredete a történelem ködébe veszett.

Bolond Istókok

Arany János is tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az emberek szeretnek egymásból bolondot csinálni. A Bolond Istók második énekében emlékezik meg a bolondokról.

„Egy reggel – épen a bolondok napja.
Az ő névnapja april 1-seje.
Volt, hogy fülét a hír oldalba csapja,
Hogy társaság nincs, már csak hült helye,
Már útra is kelt egynehány darabja. –
No, mit tegyen most ő, szegény feje?
Mondják: egy vándor színész verbuál
A hulladékból, – ő bizony beáll.”

Ebben a részben, mely a Budapesti Szemle 1874/7. számában tétetett közzé először, arról esik szó, hogy Istókot bizony lóvá tette a színtársulat, melyben színészettel próbálkozott.

Ellenben nemcsak az irodalom szülte a Bolond Istókokat – egykor a falusiak is gyakran tréfát űztek egymásból. A kisajtó a szomszéd disznóóljára került, a háztetőkön ekék és boronák ágaskodtak, a kovács kecskét patkolt, a gyerekeket átküldték a szomszédba szúnyogzsírért, vagy megkérték őket, hogy szaladjanak már el a boltba esernyőmagért, trombitahúrért vagy kakasfogért. A beugratottat azután így csúfolták: „Április bolondja, május szamara!” Volt ideje a vidámságnak, kacagásnak. Ám az akkori jó paraszt azt is tudta, hogy ez a nap nem alkalmas a vetésre. Így a kert tájékára sem merészkedett, mert úgy tartotta, nem lenne szerencsés a termés.

Ki volt az első „április bolondja”?

Az egyik elmélet szerint a bolondok napja egy kelta tavaszköszöntő ünnepből eredeztethető. Egy másik feltevés szerint az április elsejei tréfák a (Mars, a háború istene tiszteletére rendezett) római tréfás ünnepségekig nyúlnak vissza. A harmadik változat szerint Szent Sziszoész előszeretettel csapta be Remete Szent Antalt, akinek egy alkalommal azt hazudta, hogy látta az ördögöt, amint belevizelt az ételébe. Ne kísértsd az ördögöt! – tartja azóta a mondás. Bizony, nehéz lehetett ezzel a tudattal lenyelni az aznapi levest. No de láthatjuk, hogy a humornak nincs határa! Még a vallás sem szabhat neki gátat.

Némelyek szerint az áprilisi tréfák a húsvéti passiójátékokból erednek. A naiv, népies misztériumjátékokban Jézus Krisztust perbe fogása során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik. Egyébként innen ered a „Ponciustól Pilátusig szaladgál!” szólásunk is. Ennek nyomán alakult ki az a szokás, hogy jóhiszemű embereket húsvétkor hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetnek. Ez a tréfás megviccelés Skóciában sokáig élt: a kiszemelt áldozatot lepecsételt levéllel elküldték az egyik távolabb lakó ismerősükhöz, aki a levélben ezt olvasta: „Áprilisnak elseje, küldd a maflát másfele!”

A címzett persze csendben visszazárta a borítékot, és újabb útra küldte a jámbor embert, amíg annak meg nem jött az esze, és rá nem döbbent, hogy április bolondját járatják vele.

A Gergely-naptár szerint

A mítoszokat és mondákat félretéve az „áprilisi ünnepnap” IX. Károly francia királyhoz kapcsolódik, aki 1564-ben január elsejére helyezte át az új év kezdetét az addig megszokott április elseje helyett. A rendelkezést nehezen fogadták el a lakosok. Az új évben mindenki kedveskedett a másiknak egy kis ajándékkal, és már csak megszokásból is a régi év kezdetére – vagyis április elsejére – is készítettek apró csekélységeket. Azonban a kettős költség megviselte a pénztárcájukat, így az áprilisi ajándékozás helyett tréfás meglepetéseket találtak ki.

Tréfamesterek és bosszúállók

Egyszer azt olvastam, hogy aki a bohóc tréfáján megsértődik, az magából csinál bolondot. Persze sokan elvetik a sulykot, és a viccesnek gondolt kis játék akár tragédiába is torkollhat. Ezért előre kitervelt, jól átgondolt átverésekkel „kedveskedjünk” szeretteinknek. Azt sem árt tudni a tréfamestereknek, hogy édes a bosszú: így ne lepődjenek meg, ha a megtréfált a „csapd le, csacsi”-ra visszavág.

Ma volt a bolondok napja, de senkinek se jutott eszébe a bolondság

Régi szép idők! Bizonyára sokunkban felvillannak az iskoláskori áprilisi csínyek: fordított napot rendeztünk, osztálytermet cseréltünk, némasági fogadalmat tettünk, tréfás ruhákba bújtunk, utánoztuk egymást... Igen, ma már más időket élünk. Kiveszett a jókedv, a tréfálkozás az emberek lelkéből és mindennapjaiból, helyette a mindennapi gond nehéz súlya nehezedett ránk. Ó, ilyen időszakban még a fű se nő, nemhogy a derűs kedélynek virága fakadna.

Néhány áprilisi tréfaötlet

Egy jól irányzott ugratás igazán frissítően tud hatni az emberre. Ehhez szeretnénk most pár ötletet adni, hogy az előkészületekre is maradjon idő.

• Tréfás dolog ragyogó pirosra festeni kedvesed lábujjain a körmöt. Persze alvás közben csináld. Így reggel, ha felébred, és álmos szemei a lábára vetődnek, elsőre ijesztő, másodszorra vidám látvány fogadja majd.
• A gyerektől kölcsönkért temperafesték  kora reggel szivárványt varázsolhat az égre. Minden színből egy-egy pötty az autó ablaktörlőjére – és kész a csoda.
• Ha már autó, tréfás dolog folpack fóliával bevonni a ház előtt parkoló autót. (Megvéded a portól és a sártól....)

Valamikor, nem is olyan régen, amikor még az emberben több volt a kedély és a humor, nagyban űzte az áprilisi tréfát. A jókedvű emberek már napokkal április elseje előtt azon törték a fejüket, hogyan lehetne megtréfálni az ismerősöket. Kivel hogyan kellene április bolondját járatni. Miért ne tehetnénk ezt meg ma is? Adjunk teret a humornak, hogy megtapasztaljuk: igen, vidáman is indulhat a nap!

• A reggelek nehezen indulnak, így ilyenkor könnyebb a humornak utat törni – például a fürdőszobában is. Fesd be a szappant átlátszó körömlakkal, és tedd vissza a megszokott helyére. „Drágám, azt hiszem, ez a szappan kiszáradt, mert nem habzik…” Várjuk az ehhez hasonló mondatokat.
• Cseréld ki az antibakteriális gélt babaolajra. „Uh, ezzel meg mi lett már? Olyan csúszós. Biztos, hogy kézfertőtlenítő?” Ajaj, erre mit válaszoljak?
• És mit szóltok egy kis majonézzel töltött képviselőfánkhoz? Vagy reggelire egy finom sajtos-sonkás szendvicshez, melynek közepén egy jókora csilipaprika várja, hogy ráharapjanak?

Ne feledjük! A jó poénok jobb kedvre derítenek mindenkit.