Augusztusban nagy port kavart a hír, miszerint az oktatási minisztérium bezárásra ítélne 129 kisiskolát, köztük 12 magyar tanítási nyelvűt. Sokfelől hallottam: „Ugyan már, sok hűhó semmiért, nem fogják bezárni ezeket az iskolákat.” Most még nem. Azonban az új törvény által, ha szeptemberben elfogadják, előbb-utóbb ellehetetlenülnek.
Egy valamikori úttörőtáborba tízesével, húszasával érkeznek a világ minden tájáról kutatók, természetvédők és -rajongók. De vajon mit csodálnak ennyire? Csak azt, hogy az itteni táj egyedülálló ritkaság.
Nehéz szavakba önteni, milyen is volt a dél-komáromi Magyar Lovas Színház János Vitéz című előadása. Gyönyörű zene, nagyszerű színész-énekesek, kiváló rendezés – na és persze a lovak, ezek az okos állatok, és ez mind együtt...
Zsitvabesenyő Nyitra felé az utolsó magyar falu – a fölötte elhelyezkedő Háj és Nagylót már szlovák községek. Az ilyen falvakról azt mondjuk: a nyelvhatár szélén fekszenek.
A közelmúltban mutatták be a szlovákiai mozik a fiatal magyar rendező, Prikler Mátyás Köszönöm, jól című első nagyjátékfilmjét. Erről faggatuk a rendezőt.
A Hortobágy Magyarország egyik jelképe. Nemcsak egyedülálló természeti ritkaságairól híres, hanem arról is, hogy megőrizte a pásztorhagyományokat. Ismerjük meg közelebbről.
Két amatőr színjátszó kört látogattunk meg: az egyik egy nagy múltra visszatekintő városi, a másik pedig egy újonnan alakult falusi csoport. Hogyan alakulnak a próbáik, előadásaik?
A színházkedvelők ismerik Boros Annát, a Komáromi Jókai Színház reményteljes színésznőjét. Ma hivatásos családanya – mellette pedig gasztroblogot vezet, bake!Ann címen.
"Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot."