Van valami különleges, izzó hangulata a nyári levegőnek. Ki tudja, talán a forróság hevíti fel az ember vérét, talán a bódító illatok veszik el az eszét – de tény, hogy ilyenkor kedvünk támad Valami Másra.
Mi lesz velünk? Jó felé megy a világ, vagy a patás ördög veszi át nemsokára az uralmat? A kérdésekre az összeesküvés-elméletek adnak sokszor hihető választ.
És anyu, apu vagy a tesó egyszer csak nincs többé. Néhány órája még beszéltünk vele, este moziba készültünk – most pedig... Többé nem motoszkál a másik szobában, nem halljuk a hangját, nem nézhetünk a szemébe.
A 21. században már nem lehet úgy felkészülni a karácsonyra, ahogy azt nagyanyáink tették. Hiába szeretnénk mesebeli, befelé forduló adventet – a legtöbbünknek nem fog sikerülni.
Ha Nagykürtösről Losonc felé utazunk, elhaladunk egy kis község, Alsósztregova mellett. Ha van egy kis időnk, álljunk meg itt, érdemes. Nemrégiben ugyanis a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kívül-belül felújíttatta a gondozásukra bízott Madách-kastélyt.
Imádom a kézműves szappanokat! Azelőtt nagyanyáink egy hatalmas üstben, mindenféle romlott zsiradékból, fahamuból készítették a szappant. Ma már játszi könnyedséggel készíthetünk illatos, krémes kézmosót. Lássuk hát!
Az ipolyszalkai Dikácz Zsuzsanna a helyi tájházat vezeti. Sok tájházat láttam már, egyik szebb, mint a másik – de élő tájházban még nem jártam. A búzavirágos ház gyerekzsivajtól hangos: sütnek-főznek, régi mesterségeket tanulnak.
Az egyik férfi, a másik kettő nő – az egyikből apa lesz, a másik kettőből anya. Olvassák szeretettel három színművész, Szvrcsek Anita, Molnár Xénia és Olasz István gondolatait.
"A karácsony boldogsága a remény, szelleme a béke és szíve a szeretet. Nem pediglen folytonos fogyasztás, amikor az ez évi ajándokokat a jövő évi pénzből megvesszük."