Az olasz Caravaggio vallásos témájú képeiről volt híres, mint például Az emmauszi vacsora. Talán ma már nehéz elhinni, de volt idő, hogy ezeket a képeket megdöbbentőnek találták.
Az emberek úgy érezték, tiszteletlenek -- mert a szent alakokat mindennapi, közönséges emberekként ábrázolták.
Cím: Az emmauszi vacsora Készült: 1601. Festő: Michelangelo da Merisi (Caravaggio)
Feltámadott a halottak közül
Ez a kép egy bibliai történetet ábrázol. Miután Jézust keresztre feszítették, két tanítványa Emmauszba ment. Az úton találkoztak egy idegennel, és meghívták, egyen velük a fogadóban. Miután a fogadós bevitte a vacsorát, az idegen megáldotta az ételt, és a tanítványok felismerték benne Jézust, aki feltámadt. A kép a felismerés döbbent pillanatát ábrázolja.
Láthatjuk, hogy a kép annyira közeli, mintha mi is az asztalnál ülnénk. Nincs sok hely az alakok körül – Jézus és a tanítványok karjai előremutatnak, hogy rövidebbeknek látsszanak, így mintha felénk nyúlnának ki a képből. A dinamikus testhelyzetek és az erős megvilágítás fokozza a drámai feszültséget. Caravaggio drámai érzékét talán saját színes életútja befolyásolta: tüzes jellem volt, aki állandóan összetűzésekbe keveredett.
Szakértők szerint Jézus valójában önarckép, nem sokkal azután készült, hogy Caravaggio kórházban volt. Ez magyarázza az egészségtelen arcszínt.
Jézus a kép közepén ül, a figyelem nyilvánvaló központjában. Piros köntöse kirí a többiek közül, és a sötét háttérnek köszönhetően semmi nem vonja el a tekintetünket az arcáról. Sima, borotvált az arca, noha a legtöbb korabeli festmény szakállal ábrázolta őt. Ettől nehezebb felismerni.
A jelenet csikorgóan realista. A tanítványok rongyos, régi ruhája a 17. századi munkásokéra emlékeztet. Az étel pedig olyan, amit a hétköznapi emberek ehettek: kenyér, gyümölcs és sült gyöngytyúk. Nagyon élethűek – a gyümölcs egy része máris rothad. Mindez segít, hogy a csodát valóságosabbnak érezzük, mintha előttünk történne, s nem a távoli múltban.
Fortélyos fogások a fénnyel
A gyümölcsöskosár alatti árnyék egy hal alakját adja ki, amely korai keresztény szimbólum. A fogadós árnyéka pedig sötét glóriát vet Jézus feje köré.
Vallásos képei ellenére Caravaggio erőszakos, verekedős ember volt. Többször került bíróság elé, egyszer például azért, mert egy pincér fejéhez vágott egy tál forró articsókát. 1605-ben bebörtönözték, mert kardot hordott magával. Egy évvel később pedig, sikere csúcsán, megölt egy embert egy vitában. Menekülnie kellett, és élete hátralévő részében száműzetésben élt. 39 évesen halt meg lázas dühkitörésben.
