A tévés vetélkedőkben szép és fiatal magyar tehetségeket fedezhetünk fel Szlovákiából. Ezek is mi vagyunk! Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes a Fölszállott a páva A Döntők Döntője tévés népzenei vetélkedő meghívottja. November 30-án közönségszavazatokkal juttathatjuk őket tovább (a 22-es kóddal).

Kassa előtt erős bástya áll: Nagyida. Keletre haladva ez az utolsó magyar falu. Se magyar óvodája, se magyar iskolája nincs. Magyarságát ma már csak az Ilosvai néptáncegyüttes őrzi. 

ilosvai-kezdo.jpg

Nagyidán először a magyar óvodát szüntették meg, majd a magyar iskola is bezárt. Hol maradt még fóruma a nagyidai magyarságnak?

– Működik még a katolikus és református közösség. Mi pedig tánccal őrizzük a magyarságunkat! – mondja Kupec Mihály, az együttes művészeti vezetője. – A községben hatalmas az asszimiláció. Vannak viszont fiataljaink, akik megmaradtak nagyidai magyarnak. Ki merem jelenteni, hogy ez a táncnak köszönhető. 

– Az utánpótlás-nevelés a buzitai Kelepelők és a nagyidai Kis-Ilosvai gyermekcsoportokban zajlik... 

– Az Ilosvai mellett van szeniorcsoportunk, valamint hagyományőrző csoportunk, amelyben az egykori alapítók a tagok. A tánc megerősítette Nagyida magyar identitását. Ma ott tartunk, hogy újra igény mutatkozik a magyar óvoda iránt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy beindítsunk egy ilosvais, hagyományos népi óvodát, a községi óvoda tevékenységét kiegészítendő. 

– Saját fészekbe költözött az együttes, az őszön elkészül az Ilosvai-ház...

– A kultúrház mellett építettünk egy próbatermet, de annak leégett a teteje. Átköltöztünk a tornaterembe, de a ruháinknak ott nincs helye. Nyolc évet húztunk le így. A feleségemmel együtt úgy éreztük, muszáj valamerre lépni, másképp széthullik az együttes. Végül sikerült jutányos áron megszerezni egy régi házat: ebből lett az Ilosvai-ház. Szeretnénk belőle egy kulturális központot kiépíteni, amelyik tetőt adna a helyi népművészeti tevékenységeknek. Itt kap helyet a népi óvoda is, ahol a gyerkőcök különféle hagyományőrző foglalatosságokkal – mint például a kenyérsütés – ismerkedhetnek meg. Mióta megvan a ház, átköltöztettük ide a táncházainkat is. Ezekkel eddig a környező településeken tájoltunk.

Tematikus táncházaink az egyes tájegységek zenéit és táncait mutatják be, viseletbemutatóval kiegészítve. Emellett minden évben, immár tizenegyedik éve, megrendezzük a gyermek néptánctábort, és fesztiválunk is van.

Az együttes évente 35-40 alkalommal lép fel. Nem megterhelő ez a családok számára?

– Talán nem, mert mi is egy nagy család vagyunk. A szülők látják, hogy a táncnak eredménye van – jobb a gyermek tartása, megtanulja beosztani az idejét. Ezért támogatják a csemetéiket, szívesen hozzák-viszik őket. A mi gyermekeink, Zsolt és Zsófia is a próbateremben nőttek fel: már az édesanyjuk pocakjában táncoltak, a próbák közben tanultak meg járni. Mostanra pedig már az oktatásból is kiveszik a részüket. Lassan átveszik a helyünket.

– Feleségével, Kupec Andreával 1993 óta vezetik az együttest. Mi az, ami negyed évszázadon keresztül inspirálhat valakit?

– A közösség. Mi szeretünk együtt lenni. A tánc egyszerűen és méltóságteljesen összeköt bennünket.

–  Az elején egy titkot súgott nekem. Én pedig most világgá kürtölöm: újra felszáll önökkel a páva!

– 2017-ben bejutottunk a Fölszállott a páva döntőjébe, ahol különdíjat kaptunk. A Döntők Döntőjébe meghívás alapján lehetett bekerülni – a Felvidékről összesen öt szereplőt válogattak be. Az Ilosvai november 30-án szerepel majd először a Páva színpadán. Az időpont fontos, hiszen az idei sorozatban a zsűri helyett a közönség szavaz.

hirlevel_web_banner_2.jpg

  • Ilosvai Selymes Péter anno iskolamester volt Nagyidán, és ő írta meg versben először a Toldit. Nagyida nevét nem csupán általa ismerhetjük. Arany János eposza, A nagyidai cigányok is a helység nevét viseli. Arany ebben a művében a nagyidaiak 1848-as harcát írja le. Perényi főúr a cigányokkal védte Nagyida várát a Habsburgok ellen. Az anekdota szerint a cigányok utánakiabáltak a menekülő osztrákoknak: jó, hogy elmentek, mert épp elfogyott a puskaporunk... Nosza, a Habsburg-katonák visszafordultak, és lenyakazták a cigányokat.
  • Nem akartak menni... A romáknak az újkori történésekben is főszerep jutott. Nagyidát a kassai vasmű építése miatt majdnem lebontották, ámde a cigányok nem akartak elmenni, s ezzel megmentették a falut.
  • A 2011-es népszámlálási adatok alapján Nagyida 3256 lakosából 1704 szlovák, 884 cigány, 321 magyar nemzetiségű.

 

L. Horváth Katalin
Cookies