Látszólag könnyen megválaszolható kérdések szerepelnek orvosi tanácsunk címében. Az első kérdésre gyorsan rávágjuk: annyit, hogy ne szomjazzunk. Csakhogy a szomjúságérzet csalóka dolog.
Egyrészt a korral együtt gyengül, ezért kerülnek az idős emberek gyakrabban a „kiszáradás“ (dehidráció) állapotába. Másrészt az agyonreklámozott, ízesített, édes „üdítők“ szintén tompítják szervezetünk egyik vészvillogójának, a szomjúságérzetnek a funkcióját.
Magyarán: a látszat, azaz az előttünk halmozódó üres üdítős palackok alapján eleget iszunk, ám a valóságban szervezetünk már a kiszáradás határán lehet. A mit igyunk megválaszolására még visszatérünk, ám már most leszögezzük: meleg nyári napokon a legjobb ital a víz, amelyből legkevesebb két liternyit – de inkább többet, mint kevesebbet – igyunk meg.
Fontos, hogy már reggel sokat igyunk, napközben pedig többször, kisebb adagokban pótoljuk az izzadással, vizelettel kiürült mennyiséget. Hogy elég vizet fogyasztottunk-e előző nap, azt legjobban a másnap reggeli vizelet mutatja meg. Ha e vizelet tiszta, átlátszó és szagtalan, előző napi folyadékbevitelünk elégséges volt. A sűrű, sötét és „szagos“ vizelet viszont jelzi, hogy a kevés folyadékfelvétel miatt a vesénk megpróbál minél több vizet visszatartani testünkben – ezért sűrűsödik be a vizelet.
Összetettebb a válasz a kérdés második felére. Ma már csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a jó minőségű, szomjat legjobb oltó vizet egyenesen a forrásból merítsék.
A csapból folyó, klórozott víz az egészségre nem ártalmas ugyan, de íze miatt messze nem a legideálisabb nyári ital. Maradnak tehát a palackozott italok. Az ún. üdítőitalokról már elmondtuk: nem a legalkalmasabb a teljes napi folyadékigény pótlására (hizlalnak, elnyomják a szomjúságérzetet, drágák). Egyre nehezebb azonban a választás a „forrásvíz“ (pramenitá voda) címkéjű palackok közül is. Nem kívánunk reklámot csinálni egyiküknek sem, ezért inkább felsoroljuk, mire érdemes figyelni, mit ellenőrizzünk a vásárlás előtt a palack címkéjén.
Legyen a víznek magas oxigéntartalma, az „O2: 99%“ 99 százalékos oxigéntelítettséget jelent. E magas koncentráció nemcsak az érelmeszesedést gyorsító ún. „szabad gyökök” hatását tompítja, hanem a bélfal jobb oxigénellátottságát biztosítva, az emésztést is segíti. A víz vegyhatása – pH értéke – legyen 7,35 és 7,45 között. Ilyen vegyhatás van ugyanis a sejtek belsejében is, ahol az anyagcsere zajlik.
Szívünket kíméli, vérnyomásunkat nem emeli a víz alacsony, azaz 100 mg/l alatti nátriumtartalma – jelzése Na. Azonban nemcsak a nátrium töménysége (koncentrációja) fontos, hanem a két másik elem, a kalcium és magnézium egymáshoz viszonyított aránya is. Ideális a „Ca:Mg=3:1” arány, azaz ha a víz háromszor annyi kalciumot tartalmaz, mint magnéziumot.
Egy kis fáradsággal elsajátítható a palackozott vizek közti tájékozódás. Ám e fáradság többszörösen megtérül: nemcsak a nyári napok szomjúságát enyhítjük ideális módon, hanem a jól választott „forrásvíz” egészséget védő hatása a többi évszakban is érezhető lesz.
