Bő(s). A név sokatmondó. Bővelkedik érdekes emberekben, vízben, halban, termésben. Az elmúlt 30 évben szinte nem hallhattunk róla másként, mint faluról „a vízi erőmű árnyékában”. Az erre elhaladó hajósok közt is egy olyan csomópontként ismert, ahol várakozni kell a hatalmas zsilipkapu előtt a továbbhaladás érdekében.
A legtöbben manapság is azért látogatnak errefelé, mert látni akarják a gigantikus építményt. De leginkább azt, ahogy az ember befog, megszelídít egy őselemet, parancsolni tud a Dunának. Odabenn, a faluban ritkán időznek a turisták, mivel a „nagy víz” több km-re található annak központjától. Pedig a bősi emberek nagyon barátságosak és vendégszeretőek… Odabenn, a faluban mégis ritkán időznek el turisták. Így van ez azért is, mert a „régi ág” – eredetileg – több km-re található a központtól. Bős a Duna választottja, hiszen az új, mesterséges meder kialakításával került közelebb egymáshoz falu és folyó.
Először 1102-ben említik Beys néven a régi dokumentumok. Nevéből következtetve besenyő település lehetett, 1264-től az Amadék birtokába került, amikor a család a települést adományul kapta IV. Béla királytól. A község jelentősége a 15. században nőtt meg, akkor ugyanis az Amade család idehelyezte Várkonyból birtokai központját. Mátyás király 1468-ban hetivásártartó joggal ruházta fel. Egy 1796-ban kiadott könyv szerint Bős már mezőváros, s még egy 1851-es adat szerint is az.
1995-ben szentelték fel a falu címerét és zászlaját, ekkor lett Bős díszpolgárává Habsburg Ottó. A település mindig is a Csallóköz legnépesebbjei közé tartozott, manapság több mint ötezren lakják. A falu történeti érdekességei közé tartozik, hogy itt született 1703-ban a magyar irodalom egyik kiemelkedő rokokó alkotója, Amade László, s hogy itt látta meg a napvilágot 1741 márciusában II. József német-római császár, Mária Terézia „várva várt magzatja” is.
Fenes Ivánt, Bős polgármesterét Bős jelenéről, a falu látogatottságáról kérdeztük:
– Átmenő turizmusról beszélhetünk csak. A turisták jönnek, mert kíváncsiak a vízi erőműre, de nem maradnak. Pedig több panzió is van a faluban. A horgászturizmus azonban fellendült, hiszen a vidék halban gazdag. Sajnos, sok időleges „fejlesztés” az erőmű felépülését követően leállt. A bekötőutat Dunaszerdehelyre – ahogy a vasutat is – egyszerűen felszámolták. A kultúrélet gazdag, van híres tánccsoportunk, sokféle sportegyesületünk, és a kultúrházban annyiféle csoportos foglalkozás van, hogy órarend szerint váltják egymást.
Fenes Iván, Bős polgármestere
– Igyekszünk a fiatalokat megtartani, gondolok a most épülő bérlakásokra, de egyébként is sok fiatal építkezik. A községnek van szlovák és magyar tan- nyelvű általános iskolája. A 95 százalékban magyar lakta falunk szlovák iskoláját majdnem ugyanannyi gyerek látogatja, mint a magyart. Ami a kulturális programokat illeti, azokban bővelkedik az év.
Májusban van egy Szent Flórián-ünnepségünk, azaz egy tűzoltónap, mely járási szintű, de májusban van a motorosok találkozója is, júliusban a bősi búcsún szintén vannak különböző programok, aztán érdekes lesz a Bősi Napok nevű kétnapos rendezvény augusztusban. Most épül a Szentháromság tér, tehát tervezünk téravatót. Októberben tartjuk a Simon-Júda vásárt.
Német Péter erdész a helyi őshonos fákról beszél. Tőle hallhattunk a vízi tanösvényről is, mely Szlovákiában páratlan jelentőséggel bír, hiszen míg a legtöbb tanösvény szárazföldi, ez az eredeti „Ág-Duna” egyik szakaszán található. Bárki megtekintheti, akit érdekel, hetente két alkalommal, előzetes bejelentkezést követően. Az állami erdészet biztosítja a motorcsónakot, valamelyik erdész kolléga pedig beszél az ártéri erdő élővilágáról. Ottjártunk előtt éppen erdészeti szakközépiskolások járták végig a túrát.
Csóka István 80 évesen az ország legidősebb erdésze. A mai napig részt vesz az erdészi teendőkben. Szívesen kalauzolt minket a tanösvényen.
Az Antiochiai Szent Margit római katolikus templom. Eredeti gótikus stílusban épült a 14. században, Amade László kívánságára építették át a késő barokk ízlésvilágát tükrözve.
Egy Duna-ág melyet két sziget – Falu, illetve Vajas – szegélyeznek. Az előtérben egy átkelő látható, melyet a múltban a szigeteken kivágott fák szállítása érdekében fektettek. Az ártéri erdőben őshonos fák: fekete nyár, szilfa, kőris, fűz, kocsányos tölgy, mezei juhar és szederfa. Elterjedt állat a hód, mely gyakran hagyja ott munkája, azaz fogai nyomát a parti fák törzsén.
Juhos István és Lelovics Miklós a régi Duna partján sütik finom omlósan ropogósra a folyó ajándékait: pontyot és dévért.
Nagy Ottó bácsi egyike azoknak az idős embereknek, aki szívesen mesél a falu múltjáról, azokról a dolgokról, melyeket ő is megélt egykor. Tudja a legrégebbi utca, sőt a legrégibb ház tulajdonosának nevét, emlékszik az áradásokra, melyek évente kétszer szóltak bele a falu életébe.
Íme, a művészeti iskolások: a kis rajzolók...
Eke József a helyi művelődési központ igazgatója a bősi tájházban. A nyolcvanas években vásárolta meg a falu ezt az 1815-ben épült régi lakóházat. Fehér falú, nádfedeles, az elrendezést illetően egy jellegzetes csallóközi ház, melynek három fő helyisége van: egy elsőszoba (tisztaszoba), konyha és a hálószoba. Egyébként tipikus helyi mesterség volt a faluban a nádfedélkészítőké, a széles környéken ismertek voltak erről a bősiek, és a mai napig van, aki ezzel foglalkozik.
Eke József
A falu életét természetesen a Duna is nagyban meghatározta, de leginkább a Csiliz patak: egészen a 70-es évekig ladikázni lehetett rajta, dereglyék járták. A háttérben egy ún. húskas látható, mely arra szolgált, hogy a füstölt húst tárolja a padláson.
Az Amade-kastély. Valószínűleg egy régi vár helyén épült. A 17. században alakították reneszánsz stílusú kastéllyá, mai arculatát a 18. században nyerte el.
A hagyomány szerint itt született II. József német-római császár, Mária Terézia gyermeke. Amade Tádé felesége, báró Nyári Angéla leány korában Mária Terézia kedvelt udvarhölgye volt, a királynő ezért szívesen látogatta a kedves házaspárt. Ma nyugdíjasotthon működik a falai közt.
A faluban művészeti általános iskola is működik, mely a környék gyermekeit oktatja a rajz, a zene, a tánc alapjaira...
...és a zenészpalánták.
A vízi erőmű látképe. Nem szép, de nagyon hasznos.
Vontatóhajó érkezik a zsilipkapuhoz.
