„Anya, mikor megyünk virágszirmot gyűjteni?” Napok óta ezt kérdezgeti a nagyobbik lányom, közben tapogatja a házunk előtt nyiladozó rózsafejeket. Nem nézi a naptárt, valahogy mégis érzi, hogy közeleg a búcsú. A nagy nap számos izgalmat jelent az ő kis életében is, hiszen a búcsú napján a szirmok útját járjuk. Augusztus 15-én van a Mária-kultusz legnagyobb ünnepe, Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon van Füleken a templombúcsú, melynek a legmeghatóbb része a virágszirmos ünnepi körmenet. Így aztán egész héten a rózsákat fürkésszük: Vajon idén mennyi szirmot hajtanak az első nagy levirágzás után?
Templomba járó család vagyunk. A vasárnapi harangszó számunkra nem háttérzaj, hanem hívás: Isten imára hív bennünket. Vasárnaponként sietősek a reggelek, de búcsúkor ez is más, akkor még a lég is könnyebben lengedez. (Pedig idén nagy hőségben teltek a sokat ígérő augusztusi reggelek.) Mindenesetre már a készülődésben jelen van az ünnep csendes öröme; mi legalábbis így érezzük. Lányaim mise előtt a legszebb ruhájukat öltik magukra (ahogy azt kislányként én is tettem). Hiába, a hagyomány kötelez: vannak nehéz évek, mikor a szív fájdogál, de a forma akkor is marad. Ám pont ettől ünnep az ünnep, hogy a nagy napon valahogy megtelik tartalommal.
Augusztus 15-én van Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon ünneplik a katolikusok Szűz Mária mennybevételét. Ezen a napon tartják Füleken a templombúcsút...
Szirmok útján
Előző nap virágszirmot gyűjtünk, megtelik a nagy kosarunk. Alig várjuk a másnap reggelt, mikor a lányok szíve szó szerint ünnepi díszbe öltözik – hogyisne, hisz szeretik a virágot, és igazán látványos-színes eseményre készülődünk. A begyűjtött szirmok útját fogjuk követni: már napok óta sürgölődünk, ruhát próbálunk, masnit vasalunk; közben Máriáról, az ég királynéjáról mesélek nekik. A búcsú reggelén aztán kéz a kézben indulunk a templom felé, a lányok kosárkáiban csak úgy illatoznak a virágszirmok... Minden egyes szirom egy-egy néma ima, egyetlen sem hullik hiába.
Szent István királyunk oly nagy tisztelettel fordult Mária felé, hogy Mária mennybevételének napján ajánlotta országát Mária oltalmába. Innen ered az a különleges cím, mellyel évszázadok óta illetjük Máriát: Magyarország égi pártfogója. Patrona Hungariae! Az sem lehet véletlen, hogy Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján adta vissza a lelkét a teremtőjének.... A katolikus templomokban szerte az országban megemlékeznek erről a kegyelmi eseményről. A magyar hívők külön miséket, körmeneteket tartanak, hogy fejet hajtsanak Nagyasszonyuk előtt.
Virágszirmokkal hintett templombúcsú: Nagyboldogasszony ünnepe Füleken!
A fülekiek számára is fontos ünnep augusztus 15-e: búcsút tartanak Mária tiszteletére a neki szentelt templomban. A füleki Szűz Mária mennybemenetele ferences templom 1513-ban épült, történelme kalandos. A füleki vár ostroma idején a törökök lerombolták, újjáépítése az 1700-as évek elején kezdődött, mégpedig II. Koháry István országbíró támogatásával. Őt méltán nevezik a fülekiek „templomépíttető” mecénásnak. Élete során mintegy 600 ezer aranyat fordított jótékony célokra: templomok, iskolák, szegényházak támogatására. A füleki templom kapuja fölött ez a felirat olvasható: „Isten dicsőségére építtette gróf Koháry István, 1725.” Dongaboltozata freskókkal díszített, köztük Szent István király ábrázolásával. A főoltár középpontjában egy Szűz Mária mennybevételét ábrázoló, sokalakos oltárkép áll. Vasárnaponként a padban ülve sokszor elgondolkodom azon, vajon mi motiválhatta Koháryt a templomépítésre...Miután Thököly Imre és a törökök fogságba vetették, Koháry kegyetlen körülmények között raboskodott – erről tanúskodnak naplójegyzetei: 38 hónapon át ette a rabok keserű kenyerét.
A füleki Szűz Mária mennybemenetele ferences templom 1513-ban épült. Történelme kalandos, újjá kellett építeni, mert bizony anno a török a füleki várral együtt lerombolta...
Koháryt a nehézségek megedzették, hazatérése után a leírások szerint arra törekedett, hogy Fülek városát újjáépítse – és lelkileg is megerősítse. Az egész Koháry család Szűz Máriának szentelte életét. Tudva tudták, hogy a templom oltárképén megjelenő Mária nemcsak az égbe emelkedő „édesanya”, hanem a magyarság védelmezője is. Az országbíró Koháry így nem csupán egy stabil épületet hagyott az utókorra, de hitvallást is: miszerint a romokból is újraépíthető az Istenbe vetett bizalom!
A szép igenis szép
„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátrónánk...” Amikor a templomban felcsendül a jól ismert népének, könnybe lábad a szemem. Nézem a gyerekeket, és eszembe jut az anyák napi műsor az óvodában: a gyermeki öröm, a lelkesedés képei vonulnak fel lelki szemeim előtt. Nem igaz, hogy a csúnya is szép, hogy nincs is szépség, nincsen tisztaság... A mi búcsúnk igenis gyönyörű szép. Az ilyen és ehhez hasonló ünnepek abban segítenek, hogy a gyökereinkhez kapcsolódjunk, és gyermekeinknek lelki élményeket adjunk. A virágszórás pedig nem „játék”, hanem hitvallás! Színes, illatos évekmúltán is emlékezetes tanúságtétel. Bízom benne, hogy egy nap majd az én lányaim gyerekei fognak kérdezősködni: „Mikor megyünk már virágszirmot gyűjteni?”
A füleki búcsú legmeghatóbb mozzanata a virágszirmok útját járó ünnepi körmenet... Tudnivaló, hogy Nagyboldogasszony napja kiemelkedő lelki jelentőséggel bír a magyarság számára. Mária mennybemenetelének napján ajánlotta István király Magyarországot Mária oltalmába...
Fotó: Schnelzer Zoltán
