A hölgyek harmada úgy vészeli át a változókort, hogy meg sem érzi. Ugyanis vannak nők, akiknél az ösztrogénhormon nagy mennyiségben termelődik a klimax után is.
Ám ennek hátránya is van: a progeszteron (más néven: sárgatesthormon) előbb apad el, ezért marad el a menstruáció, viszont ösztrogént innen-onnan – például a mellékvesékben termelődő előhormonokból – előállít a szervezet. Emiatt viszonylagos ösztrogéntúlsúly alakul ki, a méhnyálkahártya megvastagodik, és egy idő után el nem álló, rendellenes vérzés alakul ki. Sőt, szélsőséges esetben méhtestrák alakulhat ki a folyamatos ösztrogénhatástól!

Hormonkezelés a változókorban
Tíz éve még úgy tűnt, megvan a csodaszer, amely a változókor panaszait enyhíti: a hormonterápia, amely nemcsak elviselhetőbbé teszi a női ciklus búcsúzását, de még az öregedést is lassítja. Mára azonban átestünk a ló másik oldalára, és a közhangulat meglehetősen hormonellenes. Hol van az igazság?
A leggyakoribb vegetatív változókori tünetek:
- hőhullám,
- éjszakai izzadás,
- alvászavarok,
- szívdobogásérzés,
- hangulati ingadozások,
- ingerlékenység,
- depresszió.
Testi tünetek:
- csontritkulás,
- a testkompozíció megváltozása (elhízás, zsírlerakódás a has tájékára),
- hüvelyszárazság,
- a vérnyomás megváltozása.
Fontos, hogy a változókorba érkezett nők megértsék: a hormonterápia nem az ördögtől való, de nem is csodaszer, ami elűzi az öregedést, de megkönnyíti a vele való szembesülést. S ha enyhíti a klimax drámai tüneteit, akkor már jót tett.
Szakértőnk hangsúlyozza
Fontos a stresszmentes élet, valamint a rendszeres mozgás, a helyes és mértékletes táplálkozás. Bele kell törődni, hogy ebben az életkorban kevesebbet szabad enni. Aki rendszeresen sportol, az könnyebben viseli a hőhullámokat. Aki kiegyensúlyozott szexuális életet él, azt kevésbé érinti a hüvelyszárazság. Tenni kell az egészségünkért – amihez pluszban jöhet a hormonterápia.
A menopauza átlagosan 48-52 év között jelentkezik. A változókorban gondozásra és szűrővizsgálatokra kell járniuk a nőknek: mammográfiára, csontritkulásszűrésre, de ellenőrizni kell a szív- és az érrendszer állapotát (vérkép, koleszterinszint, vérnyomásmérés, testtömegindex-számítás). A hormonterápia stratégiáját is évenként újra kell gondolni a páciens tünetei, állapota függvényében.
Akinek nincsenek tünetei, annak is érdemes elmennie szűrésre, ha elmaradóban van a menstruációja. Gyakori ugyanis a tünetmentesség melletti előrehaladott csontritkulás. Nagy általánosságban az ösztrogéntúlsúlyos nők (vagyis akiknél a nemi hormonok közül eleve több termelődik) csontjaik állapotát sokáig megőrzik – közöttük viszont gyakoribb az emlőrák.
Két nagy titokra jöttek rá
Kiderült, hogy az érbetegségek vonatkozásában az életkornak van döntő szerepe. Akik későn kapták a hormont, azoknál az erek meszesedése annyira előrehaladott volt, hogy az ösztrogénhatás elősegíthette a tromboembóliát.
Tehát nem mindegy, hogy mikor kapja a nő a hormont! A titok az, hogy el kell kezdeni korán, és abba kell hagyni időben. A másik titok az adagolás: lehetőleg kis dózisban alkalmazzuk. Új lehetőség a bőrön át (tapasz, zselé) és a hüvelyben, vagy méhüregben (hormongyűrű vagy spirál) helyileg történő alkalmazás, mely az adagok további csökkentését teszi lehetővé. A spray is nagyon eredményes, másfél óra múlva már el is tűnik a szervezetből, mégis egész nap hat: megszűnnek a hőhullámok, de nincs állandó ösztrogénhatás, amely folyamatosan stimulálná az emlőben a sejtosztódást.










