Ciklusunk maga a csoda, megélhetjük szeretettel is. Ebben segít összeállításunk.
Nemrégiben az ELLE-ben – mint irányadó magazinban – arról írtak, hogy szüntessük meg a ciklusunkat, hogy már igazán semmiben sem különbözzünk a férfiaktól. Hm. Nőiségünk valóban csak ennyit ér?
(© Christophe Gilbert)
A vér jelez...
A menstruációs vér változása megmutathatja, hogy valami nem jól működik a szervezetünkben. Ha a vér narancssárga, szürkés, az utalhat bakteriális fertőzésre, sőt, vetélésre is. A kisebb vérrögök viszont nem jelentenek feltétlenül problémát.
Az átlagnő keveset tud a ciklusáról. Némelyeknek még a ciklus első napjának belövésével is problémáik vannak. A ciklus első napja a menstruációs vérzés első napja. „Amikor megjön.” És a ciklus minden menstruációval újra kezdődik.
Alfa és ómega
A menstruációs ciklus alfája és ómegája nem a menstruáció, hanem az ovuláció. Ennek során testünk minden kis sejtecskéje egyetlen célt szolgál: mégpedig a teherbe esést. Ez pedig ovuláció nélkül lehetetlen. Persze, megtörténhet, hogy hónapról hónapra menstruálunk, de nem ovulálunk. (Ezt nevezik anovulációnak.)
Ovuláció
Az ovuláció, vagyis a tüszőrepedés minden ciklus alatt csak egyszer fordul elő: ilyenkor megreped a tüsző, és az érett petesejt kilökődik a petevezetékbe. Ott aztán szabadon várja, hogy a spermium meghódítsa. A spermiumnak erre csak 12–24 órája van. Miért csak ennyi? Azért, mert a spermium csak 24 óráig életképes, utána elpusztul.
A spermiumnak kis farkincája van, azzal „úszik”, a petesejtünk pedig egy pici tojás...
Peteérés
Ez már hosszabb folyamat, a peteérés napjaiban vannak érésben a petesejtek a tüszőben. Sokan az ovuláció kifejezést használják a peteérésre, de ez téves.
A petesejtről – nem lesz több belőle!
Minden lánygyermek meghatározott számú petesejttel születik – életünk során nem lesz belőle több, nem termelődnek újabb petesejtek. Ezért számuk az életkorral csökken. Az egészséges női petefészekből havonta kilökődik egy petesejt, és a petevezetéken keresztül vándorútra kel a méhbe. Ezt az utat nagyjából 72 óra alatt teszi meg, csak ennyi ideig képes életben maradni. Ezalatt tud megtermékenyülni – már ha találkozik egy jól mozgó spermiummal. Ha pedig nem, kis ideig még ott kóborol, leszedi a méhfal bélését, majd menstruációs vérzés formájában távozik a női szervezetből.
Valódi fotó: A méh a petevezetékekkel. Itt válik a folliculus sárgatestté. A folliculusa petefészek tüszőcskéit jelenti. Ebben termelődnek petesejtek, melyek később sárgatestté válnak.
Miért olyan a méhnyák, amilyen?
Az ovuláció alatt a méhnyák áttetsző, vizesebb állagú lesz – olyan, mint a tojásfehérje. Ez sem véletlen, mint ahogy semmi sem történik véletlenül a ciklusunk alatt. A nyák a szexuális együttlét alatt síkosítja a hüvely falát, hogy a spermium elérje a petesejtet: a síkos nyák segíti, hogy könnyebben átjusson a hüvelyen, s felússzon egészen a méhig. Azt mondják, minél vizesebb a méhnyák, annál termékenyebb.
Mi történik, ha mégsem jön létre „a nagy találkozás” a petesejttel (vagyis a megtermékenyülés)? Mi lesz ilyenkor a méhnyákkal? Az ovuláció befejeztével a méhnyák besűrűsödik, és habosabb állagú lesz. Hiszen már nem kell segítenie a spermium útját... Ekkor már nincs élő petesejt sem, amelyik találkozhatna vele. Fontos: minden ciklusban csak egy petesejt lökődik ki, az egyik hónapban az egyik, a másikban a másik petefészekből (ikrek esetében persze több).
Az ovuláció idején igazi szupernők vagyunk. A magas üsztrogénszint jótékonyan hat a libidónkra, a kinézetünkre, a munkakedvünkre. Nem csak a kisbabák létrehozására lehet használni ezt a pár napot.
Mi az a menstruáció?
A menstruáció alatt a női hormonok alacsony szinten vannak, így nincs, ami arra ösztönözze a méhnyak receptorait, hogy nagy mennyiségű méhnyákot termeljenek. Ami ilyenkor távozik a hüvelyen keresztül, az a menstruációs vér. Ez nem más, mint a méh megvastagodott falának egyharmada.
Egy ciklus alatt 5/7 nap van, mikor teherbe eshetünk!
Persze, elméletileg csak egy pillanatunk van rá, de azt a pillanatot nehéz előre megjósolni. A mérvadó az ovuláció időpontja. A tankönyvek szerint 28 napos a ciklusunk – és az ovuláció ennek a közepén, azaz a 14. napon következik be. Ám mivel a női szervezet nem mindig működik tankönyvszerűen, előfordulhat, hogy az egymást követő ciklusok hossza eltérő. Egyik hónapban a 28. napra „jön meg” a menzeszünk, a másik hónapban a 30. napra, a harmadikban a 26. napra.
Ezért nem tudja az orvos pontosan meghatározni az ovuláció napját, mikor hozzáfordulunk, hogy mondja meg, pontosan melyik az a nap, mikor teherbe eshetünk. A kilengések miatt az orvos nem egy napot ad meg, hanem egy termékenységi ablakot, ami 5–7 nap lehet. Ilyenkor az előző három ciklus átlagát veszi figyelembe.
(© Carla Orlandi)
Mire jó az ovulációs teszt?
A termékenységi ablak 5–7. napjára javasolt beszerezni. A tesztet minden nap elvégzi (lepisilja) a nő. A teszt megmutatja, hogy itt a nagy nap, elkezdődött az ovuláció.
Miből áll a menstruációs vér?
A menstruációs vér 3 összetevőből áll: a vérből, a méhnyákból és a méhfal béléséből.
