Minden évben az ún. D-vitamin-nap keretében szakemberek igyekeznek felhívni figyelmünket a D-vitamin szerepére egészségünk megőrzésében, immár több mint tíz éve.

Különösen érvényes ez a szebbik nem idősödő képviselőire: a népegészségüggyel foglalkozó statisztikusok szerint a változókorba lépett nőknek kb. az 50 százaléka D-vitamin-hiányban szenved.

d-vitamin-potlas-kezdo.jpg
(© Dan Bejar)

Több mint száz éve ismert, hogy a D-vitamin szerepet játszik a csontok fejlődésében, illetve később a csontok szilárdságának megőrzésében. D-vitamin hiányában ugyanis nem szívódik fel a bélből a kalcium, amely nélkülözhetetlen a csontok keménységének, szilárdságnak kialakulásához. Ez a hiány a gyerekeknél az egykor nálunk is előforduló ún. angolkórt (rachitis) okozta. A már kialakult csontozatú felnőtteknél pedig az elégtelen D-vitamin-pótlás ún. csontlágyulást okoz.

A D-vitamin azonban mai ismereteink szerint inkább hormon, mint vitamin, és nem csak a csontjaikra van hatással. A hormonokhoz hasonlóan a vérárammal eljut a test minden sejtjéhez, és a géneken keresztül számos sejtfunkciót befolyásol. Serkenti például az ún. falósejtek (fagociták) baktériumellenes tevékenységét. Gátolja viszont a nyiroksejtek (limfociták) fejlődését, ami csökkentheti az autoimmun betegségek kialakulásának rizikóját.

A D-vitamin-hiány a hirtelen szívhalál (infarktus) rizikófaktora is. Az utóbbi évek fontos felismerése az is, hogy a D-vitamin-hiány a nőknél hajlamosít a petefészek- vagy az emlődaganat kialakulására, a férfiaknál pedig a dülmirigy (prosztata) rosszindulatú elváltozására. Mindenképpen törekedni kell tehát a megfelelő D-vitamin-pótlásra.

A D-vitamin – mint zsírokban oldódó vitamin – megtalálható a vajban, a tojássárgájában, a halakban, valamint több gabonafajtában. A legfontosabb vitaminszerzési mód azonban ez esetben nem az étkezés, hanem a napozás. D-vitamin-szükségletünk döntő többsége a nap ultraibolya B (UV-B) sugarainak hatására alakul ki a bőrünkben.

A megfelelő mennyiségű D-vitamin keletkezéséhez tavasztól őszig, a déli órákban napi 10-30 perces közvetlen napsugárzás elegendő lehet. A hangsúly a „közvetlen” (direkt) napozáson van: azaz a fedetlen vállak, a nyak, az arc bőrére ható napozásra van szükség. Az ablakon keresztül behatoló napfény nem vált ki D-vitamin-termelést a bőrben!

elofizetes_uj_no.png

Október közepétől márciusig a mi tájainkon az alacsonyan beeső napsugarak miatt csökken a napsugárzás vitaminképző hatása. Ezért szükség lehet a vitamin gyógyszeres pótlására is, különösen a posztmenopauzás nők esetében. Ennek kivitelezését bízzuk orvosunkra (endokrinológus, nőgyógyász), akinek ma már számos módszer – D-vitamin-szint megállapítása, csontsűrűségmérés (denzitometria) – áll rendelkezésére a D-vitamin-hiány felismerésére és a pótlás biztosítására.

A gyógyszer mellett is fontos azonban, hogy naponta biztosítsuk – ami talán az utóbbi évek enyhe teleinek köszönhetően megoldható – a közvetlen napfény hatását bőrünk minél nagyobb felületén. A napi félórás séta a verőfényes téli napokon nemcsak erőnlétünk karbantartását, a szív- és érrendszeri betegségek rizikójának csökkentését, de a D-vitamin-hiány kialakulásának megelőzését is szolgálja.

Dr. Kiss László
Cookies