Néztél már egy szürke marha szemébe? Nyárvégi bakancslistánkra felvehetjük a magyar ajkú vidékeket, mert itt is lehet olyat tenni, olyat enni, ami kivételes. Lámpással kell keresni olyan embert, akit a Duna Karvánál nem ihlet meg, de a Tőkési-ág térségének bicikliútjai is páratlanok.

Útközben szürke marhával is találkozhatunk, ha máshol nem, a Kukkónia-farmon. Az ősállatok előtt a Felvidék Szépe, Kurucz Klaudia pózol...

kurucz-klaudia.jpg
A szürke marha a magyar őserőt szimbolizálja…

Finom nyárutó Karván

Lássuk hát, mit tud a Dunamente, s miért érdemes Karvára bekukkantani! Karva nagy múltú település. A történelem viharai sokat tépázták, a mohácsi vész után például a lakosság teljesen kipusztult. A kurucokat a falu mellett egy nagy csatában megverték, a községet pedig felgyújtották (ezért áll itt II. Rákóczi Ferenc emlékműve). Karva többször a nulláról kezdte újra. Sokszor árvizek sújtották. „Ma három kincse van: az ügyes lakosok, az ivóvízkészlet és a csodás fekvése” – mondja Duka Gábor, aki 14 éve minden adandó kiírást megpályáz, hogy faluját felemelje.

karva-felulrol-folyo.jpg

A Duna mindig fontos szerepet töltött be Karva életében. Egykor a folyó mindkét oldalán a bécsi út haladt. Hisz közel van Bécs, Pozsony és Budapest. Karva vasútállomása a Duna túloldalán, Piszkén volt (ma Lábatlanhoz tartozik). Mindig sokan jöttek Karvára!

Az előkelők is szerették, nem hiába hívják a kastélyok falujának. Itt élt és itt is halt meg Kondé József Benedek, a híres mecénás, aki az esztergomi érsekek jószágkormányzója volt, s aki a dunaszerdahelyi Sárga kastélyt is birtokolta. Volt kastélya még Láng Gusztávnak, a Láng gépgyár tulajdonosának, a Kotányi családnak (ma is híres fűszeresek), Kuzmik Pálnak, a pesti Rókus kórház igazgatójának.

A Rákóczi-szabadságharc idejében Karva a kurucok erős bázisa volt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc, az utolsó erdélyi fejedelem a templom melletti kúriában tartózkodott (ma emlékhely). Karván, amit tudtak, megőriztek, minden mást pedig megépítenek, felújítanak. Mert Karva soha nem akart egy lenni a sok község közül. Magával és a hömpölygő Dunával akart azonos maradni. Smidt Tamás szőgyéni építész segít könnyen érthető arculatot adni a településnek.

dunai-tisztelges.jpg
A Duna-tisztelgés

A kilátó

A tér nyugati végében található az impozáns kilátó, amely 16,5 méter magas. A beton, fa és fém használatával korszerű és elegáns építmény született. Innen gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A védőkorláton harminc, egy-egy fővárost megjelölő táblát helyeztek el, ott szerepel rajtuk, hogy légvonalban mekkora a távolság a városok és Karva között. A jövőben távcsövet is terveznek felszerelni...

kilato-szobor.jpg
Nepomuki Szent János, a hajósok védőszentje

Kőbe vésett történelem

Karva múltja tárul elénk a templomkerti temetőben! Az ősfákkal és borostyánnal benőtt 17. és 18. századi kripták között látványos sírkő áll, egy fa öleli körbe... Hogy ez a ritka látványkép az utókor számára is megmaradjon, a temetőt szeretnék megmenteni. A terv szerint a fák félhomályában egy magasított járdán lehet majd rajta végigsétálni... A temető mögé pedig meseparkot terveznek – idén egyelőre a területrendezésre jut pénz.

temeto.jpg

Barokk templom

A templom első írásos emléke 1232-ből származik, tehát alapja még Árpád-kori. Sőt, ekkor már javításokat végeztek rajta. A végén már csak a csupasz falak maradtak, hisz a falu sokszor volt lakatlan, de a 18. század elején felújították. Gróf Gyulay Ferenc pénzelte az építkezést, a templom ekkor kapta meg az akkoriban divatos barokk stílusát – és ekkor ajánlották fel Szűz Máriának.

barokk-templom.jpg

A legértékesebb emlék két vörös márvány sírkőtábla, az egyik 1400-ból származik és a Lábatlan családé, a másik felirata befejezetlen. Földrengéskor megrepedtek, ezért beépítették őket a templomhajó falába. A márvány a nem messzi Süttőről származik. A templomban három évig folytak régészeti kutatások, a falon freskómaradványokat találtak. A jövőben restaurálni szeretnék.

templom-belseje.jpg
A főoltár az esztergomi szerzetesek ajándéka: az arannyal veretett oltárkép Szűz Máriát ábrázolja a Kisjézussal. A négy ezüst gyertyatartó 1781-ből való ritkaság, Bécsben mindössze három évig készítettek ilyet.

A föveny

Mert az az igazi, mikor homokos a Duna partja, akkor lehet csak igazán heverészni! A másfél kilométer hosszú fövenyt előszeretettel keresik fel a fürdőzök, a hűsítő fák árnyékában kempingeznek és horgásznak. A rengeteg folyami kagyló a víz tisztaságáról árulkodik. A Duna vize szépen, folyamatosan mélyül. A folyó legmélyebb pontja itt 3,5 méter, a szélessége pedig 600 méter. Nem csak nyáron népszerű: decemberben jegesmedve úszást szerveztek – tavaly összesen 92 fő fürdött egyszerre a Duna hideg vizében! Minden évben kenutúrát szerveznek Karva és Leányfalu között, az ikonikus bőgőscsónakokkal pedig a vízi turizmust szeretnék fellendíteni.

pecazas.jpg

Igazi csoda: a bőgőscsónak!

Hatodik éve minden augusztusban innen indul Esztergomba a Mária út vízi zarándoklat. S hogy mivel utaznak a zarándokok? A masina egy igazi vízi csoda, folyami hungarikum, az egykori dunai bőgőshajók kisebbik testvére – kézi hajtású bőgőscsónak. Azt mondják, a bőgőscsónakokkal három óra alatt csorognak le a Dunán. A hajó a nevét a nyakáról kapta, mert olyan, mint a bőgőé. Tudnivaló, hogy a gőzhajók kora előtt bőgőshajókkal járták a Dunát, ezekkel szállították a rengeteg gabonát.

bogoscsonak.jpg

Kápolna

A Hroššo család a falu birtokosa volt, Nagytapolcsány mellől költöztek ide a harmincas években. A ma Amerikában élő Hroššo Mihály szíve a faluhoz hajlik, ezért a családi birtokot és kúriát (amit nyolcvankilenc után visszakaptak) a falunak ajándékozta. Mihály gyerekkorában nagyon beteg volt, az orvosok nem sok esélyt adtak neki. A szülők megfogadták: ha kisebbik fiuk megmarad, lourdes-i barlangot emelnek a Szűzanyának.

A falu hálából újraépítette, mert a háborúban lerombolták – de mivel Hroššo úr mindig kápolnát emlegetett, a barlang helyett kápolna épült. Végül az egyik idős lakos tisztázta, hogy az eredeti építmény ám barlang volt!

Ilyen fricskák is vannak az életben, de a kápolna ma minden csodálatot megérdemel. A három fadombormű Smidt Róbert neves szőgyéni fafaragó munkája (ő a falu építészének testvére): az egyik Szűz Mária lourdes-i jelenését ábrázolja, a másik azokat a pápákat, akik tettek a lourdes-i csodák elismeréséért, a harmadik pedig a csodálatos gyógyulást.

kapolna.jpg

A település főtere

Mikor a Hroššo-birtokot a falu megkapta, itt alakították ki a település közösségi terét. A fémrácsos kosarakkal, gabionnal kialakított tér a Duna vizét szimbolizálja:a Dunába dobott kövek koncentrikus köröket rajzolnak, ezért minden kör alakú. Pár lépésre található a templom és a községháza. A töltés sétányára hajóhíd vezet. Az esti hangulatvilágítás emeli a látványt! A korzó rendezvényeknek és koncerteknek ad helyet. Mögötte, a Hroššo-kúriában látogatóközpontot, rendezvénytermet és látványkonyhát terveznek kialakítani. Köré pedig tündérkertet képzelnek, őshonos fák karéjában... Smidt Tamás szőgyéni építész gondoskodik arról, hogy a középületeken megpihenjen a szem.

karva-foter.jpg

Dunai kerékpárút Párkányig, Pozsonyig

Karva a biciklisek paradicsoma: minden évben megszervezik a Lábatlan-Karva közti kerékpártúrát, illetve a fekvőkerékpározók nemzetközi találkozóját. Mellettük a Duna töltésén halad ugyanis az EuroVelo 6-os nemzetközi kerékpárút, ami Karván teljes infrastruktúrával szolgál. A kilátó mellett pihenőhely, kerékpártérkép, kerékpárállvány és szervizkészlet várja a bringázókat. A „Duna moziban” pedig (képletesen szólva) az előadás állandó, a rendező pedig az Oscar-díjas természet...

biciklik.jpg

A kilátásban gyönyörködve nyugágyakon pihenhetünk meg. Az idelátogatók szerint itt a legszebb a napnyugta! A kilátó melletti közösségi fitneszpark mozgásra ösztönöz, ivókút is van itt és nyilvános mosdó, a büfékocsi pedig a frissítőről gondoskodik. Jövőre pedig megépül az állandó büfé, és további pihenőhelyeket létesítenek. Illetve tündérszobrot szeretnének ide, hisz a Dunát a mondák szerint régen aranyhajú tündérek lakták...

Tudtad-e? A kerékpárút alatti föld nem a senki földje! Mindegyik parcellának van tulajdonosa, néha nem is egy. Először velük kell egyezkedni – és Szlovákiában ez igen nehéz dió. Ezért nem épülnek nálunk olyan ütemben a kerékpárutak, mint a többi uniós országban. Nem egyszerű történet ez, hiszen a tulajdonosok sokszor nem elérhetők, s emiatt néha évekig húzódik az építkezés.

Szőlőhegy

A falutól északra található a szőlőhegy. (Enyhe túlzás hegyként említeni, de ahol szőlő van, oda szőlőhegy dukál.) Az egy utcából álló pincesoron vannak elfeledett porták, de többen továbbviszik őseik szőlő iránti szeretetét. Például Domin Péter szőlősorai párját ritkítóan szépek... A sorok akácfa oszlopokkal vannak kitámasztva (beton helyett), ezért is olyan hangulatosak. A sorok között 17 féle gyógynövény keveréke segíti a szőlő fejlődését. A gazda bio- és természetes borokat készít a család számára. A borosüveg címkéje János nagyapa előtt tiszteleg, aki az „orosz” biciklijén naponta felkaptatott a szőlőhegyre. Néha gyalog ment haza és az unokáknak kellett a kerékpárért feljönni. De istenem, pont ettől szép a borászat!

boraszat.jpg

Kikötő

Karva a 13. századtól kikötő és révátkelő. Az egykori kikötőt 1944 karácsonyán a németek felrobbantották, amit a falu EU-s pályázatból most újjáépített (így a nagy sétahajók is kiköthetnek). A kikötőben Karva és a magyar Lábatlan település között a kerékpárosok részére révátkelő működik áprilistól november közepéig. (A járvány óta szünetel, épp újratárgyalják a szerződést.)

kikoto.jpg

A révhajó pedig nem más, mint az utolsó működő határőrcsónak! Míg a rendszerváltás előtt határőrségi feladatokat látott el: vagyis azért járt, nehogy valaki átkeljen. Ma épp fordítva, azért szolgál, hogy embereket szállítson. A több mint negyvenéves hajót nemrég felújították.

Fotó: Dömötör Ede

hirlevel_web_banner_2_2.jpg

M. Ando Krisztina
Galéria