Házat vettünk Krasznahorkaváralján, s a házzal kaptunk egy kertet. Előkertet csinos virágokkal, bazsarózsával és pünkösdi rózsával, és igazi zöldségeskertet, ami a férjem terepe. A nagy leállások alatt belefogtam a kertészkedésbe, ami igazi hobbivá nemesült az eltelt hónapok alatt.

Először nagyobb volt bennem a lendület, mint a tudatosság. Aztán a kert maga is tanítani kezdett, mellette sok kis információmorzsát is összeszedegettem – meg persze a habókos időjárás sem volt rest, hogy itt-ott megtréfáljon. Hova, kihez fordulhat egy kezdő kertészkedő, nekem ki segített? Kis szösszenetemben ezekre a kérdésekre próbálok válaszolni.

kezdo-kertesz-kezdo.jpg

Imádom a virágokat, szeretek minden ünnepi alkalomra szép csokrokat adni és kapni is, gyönyörködni a színükben és az illatukban. Úgy érzem, a növények bármilyen külső és belső teret megszépítenek, élettel töltenek meg, és elengedhetetlenül hozzátartoznak a kellemes, barátságos otthon látványához. Az évek alatt sok szobanövényt nevelgettem, költözés után újakat is kaptam, és most örömmel rakosgattam őket szét a házban, ahol végre elég helyük van.

A veteményesben a férjem a főnök – amúgy a kertészkedésben, már ami a zöldségeket illeti, van kis gyakorlatunk. A virágoskert azonban új terep volt számomra, ami eddig kimaradt az életemből.

Geometriai formák kontra dzsungelkert

Beléptem több, kertészkedéssel foglalkozó csoportba is a Facebookon, ahol szintén nagyon sokat tanultam. A csoportbejegyzésekből ítélve manapság nagy divat a geometriai pontossággal megtervezett ágyás, a szabályos gömbformára vágott örökzöldek, kevés virág (legfeljebb egy sor levendula), a szálfaként őrt álló tujasor. A cél a kevés munkával karbantartható kert, ezért a virágok „szemetelését” és a gyomlálást megelőzendő rengeteg térkövet, geotextilt, fehér kavicsot, színes mulcsot használnak az emberek. És persze, a szomszéd fűje mindig zöldebb! A tökéletes gyep a divat, amire a többség – egymással versenyezve (kié szebb, zöldebb, sűrűbb) – hatalmas energiát és nem kevés pénzt fordít.

prekop-ivett-retus_0.jpg
Prékop Ivett

Mára a zöld gyep – a medencével együtt – tájainkon valóságos státuszszimbólum. Az ízléssel, ugye, nem lehet vitatkozni, és mindenki azt csinál a saját kertjében, amit akar. Ami neki tetszik. Viszont egy ponton túl ez már nem csupán esztétikai kérdés, hanem a mai klímahelyzetben környezetvédelmi kérdéseket is felvet.

Egyetértek azokkal, akik arra figyelmeztetnek, hogy a kavicstenger és a rengeteg beton az általa termelt hő miatt ártalmas a kerti növényekre – ahogy egész környezetünkre is. A hetente többször nyírt, aszályos időkben naponta locsolt fűről nem is beszélve, amiben bármilyen, oda nem illő növényt azonnal veszélyes gyomirtókkal kezdenek kezelni a büszke tulajdonosok.

angol-gyep.jpg
A szomszéd fűje mindig zöldebb! A képen igazi angol gyep, amire nem is biztos, hogy mindnyájunknak szüksége van... Lehet, hogy elég a réti virágokkal beterített kert.

Tőlem távol áll ez a gyakorlat, így nálunk marad a lóherés fű, pitypanggal, százszorszéppel. Erre aztán jöhetnek a méhecskék. Szerencsére az említett Facebook-csoportokban egyre többen gondolkodnak így – és az emberek olyan fogalmakkal ismerkednek, mint rovarhotel, méhlegelő és madárbarát kert. Sőt, egyre gyakoribb, hogy a természetkedvelő kertészkedők magról vetett réti virágokkal terítik be a kertjük egy részét.

Bár számos növény van még a kívánságlistámon, és szeretek kísérletezni, szerintem azok a hagyományos virágok válnak be a legjobban, amelyek már a nagymamáink idejében is gond nélkül megéltek a tájainkon – szemben az agyonnemesített, különleges igényű, sokszor rövid életű virágcsodákkal.

Ezért jó, ha van rá mód, csereberélni a falubeliekkel és a szomszédokkal. Hiszen ha náluk szépen virít a növény, az egyező klíma és talajviszonyok miatt akár kezdőként is nagy esélyünk lehet a sikerre. Egyszóval: a közösségi háló kertészkedős csoportjaiban (a gyepvitáktól eltekintve) sok hasznos tanácsot kaphatunk. A csoportok tele vannak segítőkész tagokkal, inspiráló fotókkal és jó gyakorlati példákkal.

hirlevel_web_banner_2_370.jpg

Álomkertek

Az internet rengetegébe belemerülve örömmel tapasztaltam, hogy vannak olyan szakemberek és lelkes amatőrök, akik szívesen megosztják eredményeiket, tudásukat a hasonlóképpen megszállott kertrajongókkal. Szomoru Miklós A Kertész Kertje nevű Facebook-oldalán mutatja be a Pilisben megbúvó csodálatos angolkertjét – ezen felül rövid videóiban tanácsot is ad.

Rita kertje egy mediterrán elemekben bővelkedő soproni csodakertbe kalauzol, a Patina Garden című oldalon Juhász Tatjána mutatja meg, milyen lett a kertje közel 20 évnyi szorgalmas munka után. Rákászné Sinka Erika oldala, a Zöld pagony a Budapest egyik peremkerületében található természethű kertjükbe enged bepillantást, melyet őshonos növényekkel és vadvirágokkal ültettek be.

rovarszalloda-guta.jpg
Ezt a rovarhotelt Gútán fényképeztük: a rovarhotel olyan építmény, amelyik optimális körülményeket teremt azoknak a rovaroknak, amelyekre a kertünknek szüksége van...

A jó hír, hogy aki nem elégszik meg a képes beszámolókkal, személyesen is meglátogathat néhány pompás magyarországi magánkertet. A kertlátogatások időpontjai és leírása az Édenkert nevű honlapon található. A hely ezen kívül képzéseket, foglalkozásokat és buszos kerttúrákat is kínál.

Titkos kertek

Legvégére hagyok egy különleges csoportot: a Titkos kert elnevezésű Facebook-oldal egy Velencén található helyet mutat be, amit Frances Hodges Burnett Titkos kert című regényének filmváltozata inspirált. Aki pedig a virágkertészet újszerű megközelítésére kíváncsi, valamint nem veti meg a romantikát, annak Cristina Caboni Titkos virágok kertje című könyvét ajánlja az Új Nő szerkesztősége. (A könyv alapján még a H&M ruhacég is készített egy reklámfilmet.)

titkos-viragok-kertje-konyv_0.jpg

A két ikertestvér, Iris és Viola a nagy titkot akarja megfejteni: miért váltak el szüleik? Mindkét lány imádja a virágokat és a kerteket. A titok nyitja a szülőföldjükön, a Donatik ősrégi villájában és annak toszkán kertjében rejlik. Ahogy a testvérek egyre közelebb jutnak az igazsághoz, úgy kapnak egyre nagyobb szerepet az őket körülvevő virágok is.

„A kert a szemlélődés terepe. A hely, ahol elmélyedhetünk gondolatainkban: de a kert legfőképp a csend. A kert gondozása annyi, mint a türelem gyakorlása" – olvashatjuk a könyvben. Mert csak az ismeri az élet titkait, aki a természet titkait ismeri... Ezt a bölcsességet tanulgatom én is, csetlő-botló, kezdő kertészkedőként.

Prékop Ivett
Kapcsolódó írásunk 
Cookies