Én jobban szeretem őt, mint ő engem. Sok olyan kapcsolat van, ahol az egyik jobban szereti a másikat.

Sőt, olyan is van, hogy az egyik egyáltalán nem szereti, sőt, gyűlöli a másikat... Piszkálja, leszólja, megalázza, megtagadja tőle a szeretetét, szándékosan bántja, sőt bántalmazza. Nem csak az alkoholisták és a pszichopaták ilyenek. A hétköznapi emberek is felvehetik az ördögmaszkot. Ilyenkor meghal a lélek. Miért tartunk fenn ilyen ördögi viszonyt? Az ártatlan nő vagy férfi magyarázkodik, közben majd összetöri magát, hogy a gonosz kedvében járjon. Minél többet bántja a másik, annál jobban ragaszkodik hozzá. 

Nem ritka, hogy a szerelem és a bántás összegabalyodik
A szenvedő fél nagyon igyekszik, bármire hajlandó, hogy a másik szeresse. Feladja magát, olyanná akar válni, amilyennek kínzója kívánja látni. A szomszédasszonyomnak a férje még azt is előírja, hogy hány percig kapcsolhatja be a szárítót. Szomszédasszonyom mindenen szorong, a régi, úri világban „enerváltnak” mondták volna. Már régen feladta, semminek nincs tétje nála, hisz még azt sem döntheti el, hogy nagyvécére vagy kisvécére menjen. A haját csak kéthavonta festetheti, mert ebben is a férj dönt. A lelke már rég meghalt. Az eredmény pedig csak annyi, hogy a férje még jobban megveti, még jobban kínozza. 

Sok olyan kapcsolat van, amikor az egyik tálcán felkínálja a szívét – a másik pedig összetöri. Az ilyen házasság mind a két ember számára börtön. Ám áldozat és kínzója függnek egymástól: nagy, közös játékot játszanak, amelyikben mindkettőnek szüksége van a másikra. Ezért is nehéz nekik segíteni.

A kötődéselmélet
A kötődés kifejezést 1949-ben John Bowlby brit pszichoanalitikus alkotta meg, aki kidolgozta a kötődéselméletet. Meglátása szerint már gyerekkorunkban kialakul a kötődési mechanizmusunk, és aztán egész életünk folyamán ezt a modellt követjük – minden kapcsolatunkban.

John Bowlby szerint a felnőttekre két kötődéstípus jellemző: a biztonságos és a bizalmatlan. A biztonságos kötődés egyértelmű, a bizalmatlan kötődésnek viszont három alfaja van: a szorongó-aggodalmaskodó, az elutasító-elkerülő és a bizalmatlan-elkerülő. 

A biztonságos kötődésű embert az alábbi jellemzi: „Viszonylag könnyen közel tudok kerülni másokhoz érzelmileg. Nem okoz gondot megbíznom másokban, és az sem okoz gondot, ha mások támaszkodnak rám. Nem aggaszt az egyedüllét, vagy az, hogy mások nem fogadnak el.” 

A szorongó-aggodalmaskodó kötődésű
felnőttnek az anyja maga is aggodalmas és szorongó természetű volt, vagy pedig olyan, aki veszélyhelyzetben magára hagyta a gyermekét. Felnőttként az ilyen gyermek retteg attól, hogy a párja elhagyja, ezért rengeteg energiát fektet a kapcsolatba. Meggyőződése, hogy a párja nem szereti őt, hiszen nem is érdemli meg, hogy szeressék. Ezek az emberek kétségbeesett, gyanakvó szeretők.

Az elutasító-elkerülő kötődéstípusú
anyja úgy viselkedett, hogy a gyermeke tőle aztán ne számítson szeretetre és vigaszra. Ettől az a meggyőződés fejlődött ki a gyermekben, hogy csak magára számíthat. A kudarctól való félelem miatt később elzárja magát a párjától. „Nem szívesen függök másoktól, és nem szeretem, ha mások függnek tőlem.” Prototípusa a „magányos farkas” és a „megrögzött feminista”. 
 

A kínzó és áldozata függ egymástól: ez egy nagy, közös játék
 

Bizalmatlan-elkerülő kötődés
akkor alakul ki a gyermekben, ha gondozója egyszer kedves, másszor viszont rossz vele. (Alkoholista, bántalmazó vagy szexuális zaklató.) A bizalmatlan emberek börtönnek érzik a házasságot, reakcióik kiszámíthatatlanok. Egyrészt vágynak a szoros kapcsolatra, másrészt nehezen viselik az érzelmi közelséget. Nem tudnak megbízni másokban, gyakran elnyomják és letagadják érzéseiket.

Ki kicsoda?
A szakemberek ma azt mondják, a kötődési megrögzöttség kis részben módosítható, mégpedig kétféleképpen: stabil kapcsolattal vagy hosszú pszichoterápiával.

Ám az elutasító és elkerülő kötődésű emberekre nehéz sors vár, mert a gyerekkori rossz tapasztalatokat nehéz semlegesíteni. Nekik sok jó szándékú családtagra, barátra van szükségük, akik megértéssel fogadják, ha egyedül akarnak lenni. 

A biztonságos kötődésű ember biztos kapcsolatot alakíthat ki a saját típusával. Ha kalandvágyóbb, és valami (valaki) izgalmas után vágyik, akkor vértezze fel magát sok szeretettel, mert a többi típussal kockázatos lesz a viszony. 

Varga Klára