A nagyhét a virágvasárnappal kezdődik, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe. Mi történt?
Jézus szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplő tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaágakkal. Az emberek eléje terítették a porba ruháikat, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa őket. Ám a főpapok, akik féltették hatalmukat, elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak Jézustól.
(© Jim Heimann Collection / Getty Images)
A szokások a zöldcsütörtökkel kezdődtek. Nálunk a magyar falvakban még a közelmúltban is csütörtök este vagy éjszaka összejöttek a templomban énekelni. Ezen a napon volt a Pilátus-égetés. A templomban (amikor ehhez a részhez értek a misében) a hívők a kezükkel verték a padot, vagy a lábaikkal zörögtek, hogy verik Pilátust.
Nagypénteken fiatalok, idősek a patakhoz mentek mosakodni. Sőt, az állatokat is levitték megúsztatni, hogy egész évben egészségesek legyenek. Van olyan mondás is, hogy hajnalban kell menni, míg a holló nem repüli át a folyót, mert addig hasznos. A Gömörben szinte minden faluban ez volt a szokás. A Csilizközben nagy jelentőséget tulajdonítottak a nagypénteki mosakodásnak. Csilizradványon napkelte előtt kimentek a faluvégi patakhoz megmosakodni. Húsvét napjáig az innét vitt vízben mosakodtak otthon is. A Gömörben a lányok a legterebélyesebb fűzfa alá mentek fésülködni, hogy olyan hosszú legyen a hajuk, mint a fűzfa lógó ágai.
A folyóból vittek haza vizet, mert a nagypénteki víz a hiedelem szerint gyógyított. Nem volt szabad senkihez sem szólni se odafelé, se vissza, mert a víz csak úgy volt gyógyító erejű. A fiúk a lányokat meg szokták csipkedni, viccelni, hogy locsolják ki a vizet, és nevessék el magukat.
A nagypénteki patak vizéből megszentelték a házat, az istállót és a betegeknek az ágyát is. Ebben a vízben megmosták a fejüket, hogy egész évben ne legyenek fejfájósak, a többit eltették gyógyításra. A nagypéntek további részében tojást festettek, de több helyen ezt vasárnapra hagyták. Az asszonyok készülődtek, sütöttek, és templomba mentek. Még éjfélkor kitették az oltáriszentséget. Az Ipoly mentén egész nap a templomban voltak, csak délben mentek haza valamit enni. Mivel szigorú böjt volt, csak száraz kenyeret ettek, és vizet ittak, s mentek vissza a templomba énekelni. A keresztúti ájtatosság is e napon van. Sok helyen járták a faluban a kereszteket és a szentek szobrait, és mindenhol imádkoztak.
Nagypéntekhez sok tiltás fűződik: nem szabad a földdel dolgozni, mert Jézus a földben pihen. Nagyszombat napján késő délután volt a feltámadási szertartás. A falusiak életében ez sokat jelentett, mert a gyereknek, lánynak, ha vettek valamit, biztos, hogy azt húsvétra vették meg. Lehetett az cipő, ruha... A feltámadásra aztán magukra öltötték. A falusiak a legszebben öltöztek fel, és csak az nem ment a feltámadási szentmisére, aki nem tudott járni. Ilyenkor a házak ablakaiba kirakták a virágot, kinek mije volt, gyertyát gyújtottak.
A szokás úgy tartotta, hogy feltámadás előtt nem szabadott húst enni, csak a feltámadás után, de nagyon sok helyen csak vasárnap reggel. Kassa környékén még ma is szokás, hogy vasárnap kosárban ételt-italt visznek a templomba, hogy a pap megszentelje. A Csallóközben is szokás a húsvéti ételek megszentelése.
Húsvétvasárnap számít a legnagyobb egyházi ünnepnek. Addig nem ettek, amíg a gazda meg nem szentelte az asztalon lévő ételeket. A gazdasszony behozta a főételeket, hogy beköszöntött a húsvét. Együtt imádkoztak, és együtt étkeztek. Ezen a napon nem mentek sehová.
Húsvéthétfő hajnalán az öntözködést mindig az első háznál kezdték, a falu egyik szélén. Minden házhoz, ahol lány volt, betértek. A söprűs dolga az volt, hogy a sor végén ment, és hajtotta a legényeket.
Először minden lányt együtt kellett megöntözni, és csak utána mehettek a szeretőjükhöz. A húsvéti versért és locsolásért tojás volt a jutalom. A tojás mellé kaptak szalonnát, kolbászt és italt is: bort vagy pálinkát. Miután bejárták az egész falut, a kocsmában megsütötték a szalonnát és a kolbászt, és az egész falu ott vendégeskedett. Néha még keddre is jutott belőle.
A Mátyusföldön és a Csallóközben ma már nincs csoportos locsolkodás. Mindenki maga jár, vagy pár jó barát együtt megy a lányokhoz. A kisgyerekek a hímes tojás mellé pénzt is kaptak, nem nagy összeget, csak filléreket. A nagyobb pénzosztás már csak az utóbbi évek divatja.
Összefoglaló kisokos
- Húsvétvasárnap Jézus feltámadásának a napja. Ez a keresztények legnagyobb ünnepe.
- Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje.
- Nagypéntek Jézus kereszthalálának a napja.
- Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, mikor Jézus búcsút vett a tanítványaitól.
