Manapság már nemcsak táblákkal tüntető nők jelentik a nőjogi mozgalmakat, hanem akár egy gondosan címzett munkahelyi email is. Ez nem más, mint a mikrofeminizmus és mikromatriarchátus, mely apró lépésekben ugyan, de erőteljes változásokat hozhat a társadalomba.
Van-e remény arra, hogy a békétlenség, háború, erőszak véget érjen? Egyre többen – köztük művészek, tudósok, gondolkodó emberek – vélik úgy, hogy egyetlen esélyünk van. Lehetőséget kellene adni arra, hogy a női energiák is működhessenek.
Egy hétköznapi, ironikus jelenet mutatja meg, hogyan fonódik össze a tudományos munka és a mindennapi tehercipelés. Történetünk finoman, mégis élesen világít rá a nők láthatatlan szerepeire és az előítéletek működésére.
A májusról a szépség, a szerelem és az anyaság jut elsőként az ember eszébe. Mindhárom fogalom az élettel kapcsolatos: az életadással, melyre csak a nő képes.
Kevés mozgalom kavart annyi vihart, mint a feminizmus. Nem meglepő, hiszen először semmi mást nem akart, mint egy olyan világot, ahol nők és férfiak egyenlő esélyekkel indulhatnak. Ma mindkét nem fején vaj van.
Ma már élő a szándék, amelyik normalizálni igyekszik a pornó fogyasztását; és a pornót a szexuális önkifejezés egyik formájának (!) tartja. Sőt, a szélsőséges feminizmusnak van egy olyan álláspontja, ami szerint a pornó a kulcsa a nők felszabadításának.
Sokan erőszakosnak képzelik a feministákat. Végül is mi ellen lázadnak? – kérdezi sok férfi. Hiszen ma a nők éppúgy tanulhatnak, dolgozhatnak, sőt, félreléphetnek, mint a férfiak. Akkor mit szeretnének elérni napjaink feministái?
"Érdekes, hogy milyen varázsa van a karácsonynak. Egyetlen ünnepnek sincs olyan varázsa, és mennyire tartja magát. Az embert ugyanúgy elbűvöli, mint, mondjuk, nyolcszáz évvel ezelőtt."